Bár a tizenkettedik osztály korántsem csak az érettségiről szól, a diákok nagy része már fél évvel az éles megmérettetés előtt elkezd készülni a vizsgára. A korábban februárban tartott szóbeli nyárra való „áthelyezése” egyeseknek pluszidőt, másoknak többletterhet jelenthet. Elsősorban a végzősök személyes céljai határozzák meg, hogy melyik tantárgyra fektetik a legnagyobb hangsúlyt.

Bár az idei érettségi egyesek számára még távolinak tűnhet, a diákok már decemberben átestek az első megmérettetésen, a próbavizsgán. Gyakran megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy ezek a tesztek valójában mennyire készítenek fel a nyári vizsgákra, de összességében sok diák számára hasznos tapasztalatnak bizonyulnak.

A téma kapcsán különböző erdélyi iskolák diákjait kérdeztük meg arról, ők hogyan állnak az előttük álló kihívásokhoz, és milyen módszerekkel próbálják áthidalni az általuk tapasztalt nehézségeket, beleértve a rájuk nehezedő nyomást.

„Természetesen már most is foglalkoztat a felkészülés, nem is lenne jó, ha a napunk egy részét nem fordítanánk erre. Nekem viszont tizenkettedikesként az a fő célom, hogy a középsuli utolsó évét egyfajta utolsó lehetőségként kezeljem arra, hogy ezt a rendszert, a környezetet és a közösséget megéljem” – osztotta meg velünk saját szemléletét a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja, Rácz Mózes.

A próbavizsgákkal kapcsolatban elmondta, nagyon szeret részt venni rajtuk, úgy érzi, segítenek felkészülni, és minél több van belőlük, annál több tapasztalattal tud majd nekivágni az érettséginek.

Rácz Mózes úgy érzi, iskolájában a tanárok nagy része az érettségi tárgyak mellett a többit is komolyan veszi. Neki jólesik időnként másra is fókuszálni, mint amire a vizsgák miatt kellene, az egyéb témák és tantárgyak néha jobban is le tudják kötni a figyelmét.

„Aggódok a román jegyeim miatt. Rendszeresen megtapasztalom a nehézségét annak, hogy Kolozsváron magyar közegben, egy buborékban vagyunk. Nem igazán érintkezek románokkal közösségi szinten, ezért a szintaxisokat nehéz pontosan megtalálni” – mondta el az általa érzékelt nehézségekkel kapcsolatban a végzős diák.

Napjaink nehézségének tartja, hogy gyakran applikációkon keresztül kommunikálunk azokkal is, akikkel személyesen tudnánk románul beszélgetni vagy kapcsolatot felvenni. A rendelés a pénztárossal való kommunikációt kizárja, ez a fajta kényelem pedig azt sugallja az embereknek, hogy nem is nagyon éri meg a közösségnek része lenni.

Fontos továbbá számára, hogy matek­ből magas átlagot érjen el, hiszen ez várhatóan az egyetemi bejutási kritériumoknál is fontos lehet. A magyar tételt illetően kevésbé aggódik, de szívfájdalma, hogy az elődjeikhez képest ,,lebutított” tételt kapnak. Szerinte a verselemzésnél és a szövegértésnél is alacsonyak az elvárások, a harmadik tételt pedig ehhez képest szőrszálhasogatónak tartja, s mivel egyes művekről többféle feladathoz lehet írni, könnyen elveszhet annak a jelentősége, hogy a teljes négyéves anyagot ismerni kelljen a vizsgához.

Diákként azt is érzékeli, hogy az országban a tanügyi rendszer folyamatosan változik, természetesnek tartja, ha ezt a változást a diákok is érzékelik, viszont nem érzi úgy, hogy a közelmúltban tapasztalható nehéz helyzet az ő életüket komolyabban befolyásolta volna.

Az elmúlt időszak említésre méltó változásai között tarthatjuk számon többek között a szóbeli vizsgák áttételét is. Február helyett most az írásbeli érettségihez közeli dátumon kell letenniük azokat a vizsgákat is a diákoknak. Véleményeik természetesen megoszlanak arról, hogy ez pozitív vagy negatív változásnak tekinthető. Rácz Mózes úgy érzi, szívesen letette volna februárban a szóbeliket a sűrűsödés elkerülése miatt, viszont arra is lát esélyt, hogy éppen emiatt a halasztás miatt tud majd megfelelően felkészülni románból is.

Hogyan lehet kezelni a nyomást?

Általában a továbbtanulási célok és a diákok által választott profil határozza meg, mire helyezik a legnagyobb hangsúlyt az érettségin. Mindenki egyértelműen azt a tantárgyat tartja a legfontosabbnak, amely a jövő szempontjából is meghatározó lehet számára.

A Segítő Mária Római Katolikus Gim­­názium társadalomtudományok osztályában tanuló Pănescu Alexandra például a legnagyobb kihívásnak a történelmet tartja, hiszen a jövőben is ezen a szakon folytatná tanulmányait az egyetemen, nyilvánvalóan eredménye is fontos lehet a továbbiakban.

„A történelemvizsgánál nagyon oda kell figyelni a különböző kapcsolatokra, ok-okozati viszonyokra, rengeteg az évszám és a történés, szóval bőven van olyan lecke, amit megkaphatunk, ezért látom ezt a legnehezebbnek” – indokolta véleményét a végzős lány.

Szerinte románból nagy szükség van a szókincsre, ezért azt igyekszik bővíteni, és próbálja hatékonyabban értelmezni a kapott szövegeket. Úgy gondolja, ha valaki félreért valamit, nagyon könnyen elcsúszhat az egész feladat. Magyarból az olvasmányok sokasága jelenti számára nehezítő tényezőt, a földrajzvizsgától viszont kevésbé tart.

Időbeosztását illetően biztos benne, hogy az utolsó néhány hónapban mindennap fog foglalkozni valamelyik érettségi tantárggyal, valószínűleg nem lesz megoldható, hogy naponta mindenből készüljön, de számít a tanárok segítségére is a sűrű időszakban. 

Ami a tanulás lelki hátterét illeti, gyakran az emberek hajlamosak elfelejtkezni arról, mekkora súlyt helyez a diákok vállára az az időszak, amikor négy év tudását kell összeszedniük és a lehető legjobb teljesítményt kihozniuk magukból a döntő pillanatban.

„Mindenképpen nagyobb nyomást éreztem tizenkettedik elején, mint most. Nem tudtam pontosan, hogyan készüljek, nem volt egy adott tervem, hogyan ütemezzem be a tanulást. Mostanra már van egy terv, amit követhetek. Ahogyan jön a tavasz és belépünk a nyár elejébe, ismét nagy lesz a nyomás, de egyelőre nem stresszelek rajta” – osztotta meg érzéseit a csíksomlyói lány.

Ami, az első próbavizsgán megszerzett tapasztalatait illeti, az érettségin is hasonló nehézségű tételben reménykedik.  Úgy érzi, van még idő mindent begyakorolni, de saját eredményeivel eddig elégedett volt, és biztos benne, ha továbbra is így készül, magabiztosan mehet majd el az érettségire.

Stresszhelyzetben nehezebb teljesíteni

A Székely Mikó Kollégium matek–infó profilján tanuló Téglás Benedek Kristóf saját korábbi remek teljesítményének köszönhetően szerencsés helyzetben van. Tavaly a Bölcs Diákok nevű erdélyi vetélkedő országos szakaszában csapatával az ötödik helyen végzett, a tévés vetélkedőn pedig első helyen, ennek köszönhetően az egyetemre való bejutása biztosított. Ettől függetlenül komolyan veszi az előtte álló érettségit is, mindenképpen szeretne elérni egy 7,50 és 8,50 közötti eredményt az összátlagot tekintve.

„Egyáltalán nem veszem félvállról, úgy gondolom, ez meghatározó a jövőm szempontjából, valamint a karrierem első lépése, ami kicsit komolyabb, mint a nyolcadikos vizsga. Nyilvánvalóan készülök rá. Otthon bevezettük a heti tesztoldásokat hétköznap és hétvégén is. Hétköznap kedvem szerint két tesztet oldok meg, hétvégén szintén kettőt” – árulta el felkészülésével kapcsolatban a végzős diák.

Úgy érzi, a tanárok náluk sem hagyják magukra a diákokat a felkészüléssel, hanem segíteni akarnak mindenben, amiben csak lehet. Ami az első próbavizsgát illeti, a magyar- és a román tétel sem őt, sem osztályát nem lepte meg, az érettségin is hasonlóra számíthatnak. A matektétellel már más volt a helyzet, az sokak szerint ,»becsületes« volt, ami a nehézségi szintet illeti.

,,Ez a próba arra jó volt, hogy megtapasztaltuk, milyen éles helyzetben dolgozni, és nem csak otthon oldani a próbateszteket. A román esetében mutatkozott ez meg a leginkább, otthon az esszéket könnyen megírtam, stresszhelyzetben viszont teljesen másképp gondolkoztam, és kiültem mindhárom órát” – részletezte a különbséget Téglás Kristóf.

Érdekes szempont lehet az is, a felvett anyagok közül melyikből készülnek fel a leginkább a diákok. A Mikó végzőse szerint náluk a többség az Aranyembert vette át igazán alaposan, arra alapozva, hogy azt sok esetben le lehet írni. A próbaérettségin viszont a hazaszeretet az irodalomban volt a témakör, oda pedig már nem illett Jókai Mórnak ez a műve. Néha tehát meglepetések is érik a diákokat, de összességében elégedettek voltak a tételek összeállításával.

A ballagás és a bankett megszervezése a tizenkettedikes diák szerint nem nehezíti jelentősen az érettségire való felkészülést, szerinte ezeknek részleteit viszonylag gyorsan meg lehet beszélni, és mindenki maga döntheti el, hogy abban az időszakban is fordít-e figyelmet a tanulásra, vagy sem.