Lassan két hete, hogy elkezdődött a tanügyi általános pedagógussztrájk. A magasabb fizetésért protestáló tanárok és a kormány között még egyelőre nem született megállapodás a felmerülő problémák megoldására. Sok szülő okolja a tanárokat a kiválasztott időpontért, mert így veszélybe kerül az érettségi és a nyolcadikos képességfelmérő is. Alfred Bruai szociológus szerint pont az időpont miatt veszi komolyan a kormány a tanárok kéréseit.

Alfred Bulai szociológus, a bukaresti Nemzeti Politikai és Közigazgatási Tanulmányok Iskolájának (SNSPA) előadótanára az Adevărulnak azt nyilatkozta, hogy a kormány „kezdetektől kész volt morzsákat adni a pedagógusoknak”. Rámutatott arra, hogy Romániában a tanároknak a legalacsonyabba fizetésük az olyan szakmákon belül, amihez felsőfokú végzettség szükséges. Hozzátette, a kormány nemrégiben azzal dicsekedett, hogy más szakterületen fizetésemeléseket hajtott végre, mindezt olyan ágazatokban, ahol egyébként is magasak a fizetések és a dolgozóknak nincsenek megélhetési problémáik. Bulai szerint természetes a pedagógusok felháborodása, „a kormány csak akkor értené meg mekkora probléma van az oktatásban, ha eredménytelenül zárulna a tanév”. A szociológus felhívta a figyelmet, hogy a speciális nyugdíjakat nyilatkozatok szintjén folyamatosan csökkentik, eltörlik, mégis változatlanok maradtak.

Az egyetemi oktató szerint jó okkal kezdtek éppen most sztrájkba a pedagógusok, amikor éppen a vizsgákra kellene összpontosítaniuk nekik és a gyerekeknek is. „Ezen a világon, ahol demokrácia van minden szakszervezet igyekszik maximalizálni a tiltakozásával járó következményeket” – jelenti ki. A pedagógusok ezzel akarják jelezni azt, hogy mennyire fontos az ügy, amiért kiállnak. Mivel veszélybe kerültek a vizsgák és a tanév lezárása, a kormány elkezdte komolyabban venni a tanárokat.

Alfred Bulai szerint a tanári hivatás presztízse forog kockán. A fiatalok már a pályakezdéskor megfelelő életszínvonalat szeretnének, nemcsak sok ledolgozott év után, emiatt a tanári pálya már egyre kevesebbeknek vonzó. A pedagógusoknak a tanításon kívül nagyon kevés pénzkereseti lehetőségük van, a nagyvárosokban korrepetálhatnak ugyan a fizetésük kiegészítéseként, de ezt sem tudja mindenki megtenni. „A tanárokat egy erkölcsi szürke zónába szorították, ez még a kommunizmusból ered, de ez nem tesz jót a rendszernek" – magyarázza a szociológus.

Bár a csütörtökön elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében a pedagógusok és a tanügyi kisegítő személyzet fizetését június 1-jétől bruttó ezer lejjel, a nem tanügyi iskolai személyzet fizetését pedig bruttó négyszáz lejjel emelik meg. Ezt a tanügyi szakszervezetek nem fogadták el és bejelentették: a pedagógusok folytatják a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkot. A pedagógusok elégedetlenek azzal, hogy az új bértáblát három év leforgása alatt ültetik gyakorlatba, a béremelés részletekben történne, magyarázta a szakszervezeti elnök, és emlékeztetett arra, hogy korábban az orvosok megkapták a kért teljes béremelést, amikor az egészségügyet kiemelt fontosságú ágazattá nyilvánították 2018-ban.

Ligia Deca tanügyminiszter csütörtökön kijelentette, ha jövő héten nem ér véget a tanügyi alkalmazottak általános sztrájkja, számolni kell az országos vizsgák átütemezésének lehetőségével. A tanárok nem engednek a szülők elégedetlenkednek a tanügyi sztrájk miatt, szerintük a pedagógusok tárgyalási eszközként használják a gyermekeket, a vizsgák elhalasztását pedig egyáltalán nem támogatják.