Helyesen járt-e el Románia a légterét megsértő drón ügyében? Melyek a fő katonai szempontok egy behatoló repülő objektummal kapcsolatban? Célponttá válhat-e Románia Oroszország számára? Az olykor felelőtlen vagy hisztérikus politikusi nyilatkozatok után ismert román szakértők elemezték a kialakult helyzetet.           

Hari Bucur-Marcu román biztonságpolitikai és katonai szakértő szerint a román légtérbe belépő repülő tárgyakat – akár időben észlelték, ahogy közeledtek, akár késve vették észre – először azonosítani kell. „Az azonosítás célja, hogy kiderüljön a tárgy természete, típusa, repülési jellemzői, felfegyverzettsége és a romániai célpontokra jelentett veszély mértéke” – írta Facebook-oldalán a szakértő.

Nyomatékosította: a repülő objektum pontos és teljes azonosítása, valamint a veszélyességi fok hiteles megállapítása nélkül nem lehet szó annak lelövéséről. „Miért nem? Egyszerű. Képzeljük el, hogy egy terrorista egy kereskedelmi drónra biológiai töltetet (például anthraxot) szerel, amelyet a drón levegőben történő megsemmisítése egy lakott terület vagy termőföld fölött csak szétterítene, beláthatatlan következményekkel. Vagy gondoljunk bármilyen más halálos töltetre, amely nem hagyományos robbanószer” – érvelt Bucur-Marcu.

Szerinte még akkor sem ajánlott a drón lelövése, ha csak felderítő vagy a román megfigyelő- és támadórendszereket tesztelő küldetést feltételeznek róla. „Ilyenkor inkább a lehető legépebb állapotban való elfogás a cél, hogy ki lehessen deríteni, milyen berendezések voltak a fedélzetén, és esetleg milyen adatokat gyűjtött és továbbított” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Az oroszok szerint Románia UFO-t látott 

Oroszország azt állítja, Románia egy „azonosítatlan repülő tárgyat (UFO)” észlelt, és úgy véli, hogy az incidenssel valójában „Kijev provokált”. 

drón drónok Oroszország Ukrajna

A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, az egyetlen érv egy egyértelműen ellenséges drón lelövése mellett, ha az közvetlen és súlyos veszélyt jelent egy román célpontra. Ilyenkor a megsemmisítés módját nem a drón értéke, hanem a célpont védelmének fontossága határozza meg. Hangsúlyozta: a fentiek csak akkor érvényesek, ha nyilvánvaló az ellenséges szándék annak az „állami vagy nem állami szereplőnek” a részéről, aki a drónt Románia fölé küldte.

„Ahogy a közelmúltban Lengyelország esetében történt, amelyet több drón is gyakorlatilag egyszerre támadott meg. Ha ilyen szándék nem nyilvánvaló, akkor egyetlen drón támadása csak incidensként értékelhető, és az elfogása mindig előnyösebb, mint a lelövése” – fogalmazott Hari Bucur-Marcu.

Dan Grecu nyugalmazott tábornok, a Román Tartalékos Tisztek Szövetségének elnöke, a hadtudományok doktora, az Adevărulnak elemezte azt a forgatókönyvet, amely szerint Oroszország Lengyelországban hajt végre provokációt, de valójában Romániát vagy a  keleti szárny más országát célozza. 

Az oroszok mesterei a hibrid hadviselésnek

„Nem hiszem, hogy az oroszok részéről létezne olyan szándék, hogy Romániát hagyományos katonai eszközökkel támadják. Igen, célba vesznek minket, fontos célpont vagyunk számukra, de hibrid háború részeként – ebben nincs semmi kétség. Az oroszok mindig is ezt tették. Már a 90-es évek óta célpontjaik voltunk, és mióta a NATO tagjai vagyunk, ez még inkább így van. De nem hiszem, hogy az Orosz Föderáció Románia katonai megtámadását tervezi. Hibrid háborúval sokkal többet nyerhetnek, mint egy közvetlen támadással. Az oroszok mesterei a hibrid hadviselésnek, és a céljaikat sokkal egyszerűbben, kockázat és veszteségek nélkül elérhetik ezzel a módszerrel” – állítja a tábornok.

Ami a román légteret szombaton átrepülő drónt illeti, Dan Grecu úgy látja, ez kivételes eset, és nem hasonlítható a Lengyelországban történt eseményekhez. „Számtalan hasonló eset volt már, és nem csak nálunk. Természetesen az ilyen eseteket komolyan kell venni, és meg vagyok győződve, hogy így is kezelik őket, de nincs okunk pánikra vagy arra, hogy azt higgyük, támadás történt. A drón belépett és elhagyta a légterünket anélkül, hogy incidenseket okozott volna, és a hadsereg helyesen járt el, amikor riasztotta az F-16-os repülőgépeket” – tette hozzá.

Grecu szerint van egy probléma, amely a lengyelek esetében is fennáll. „F–16-os repülőgépeket emelünk fel néhány ezer eurót érő drónok miatt. Sokkal többe kerül ezeknek a gépeknek a bevetése. Ideális lenne más megoldásokat találni, mert hosszú távon nem hatékony néhány ezer eurós drón ellen több millió eurót érő rakétákkal és repülőgépekkel harcolni” – figyelmeztetett a tábornok.

Dan Grecu arról is beszélt, hogy úgy tűnik, a NATO lemaradt a drónok terén Oroszországhoz, de még Ukrajnához képest is. „El kell ismernünk, hogy a szövetséges államok még nem érték el azt a szintet, amelyen az Orosz Föderáció, sőt Ukrajna áll. Amikor ezt mondom, a drónok professzionalizmusára és sokoldalúságára utalok, ahogy azokat a orosz–ukrán háborúban alkalmazzák a műveletek során. Ugyanakkor meg vagyok győződve arról, hogy a szövetségesek levonták a szükséges tanulságokat, és a legmegfelelőbb döntéseket fogják meghozni ennek korrigálására” – emelte ki Dan Grecu tábornok.

Marco Rubio is megszólalt a Romániát és Lengyelországot érintő drónügyben. Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz–ukrán háború csak rosszabbá válhat, ha a jelenlegi mederben folytatódik, és a két fél egyre mélyebben beássa magát. A politikus a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az orosz drónok lengyel és román légtérsértései csak aláhúzzák a háború lezárásának sürgető voltát, akkor is, ha ezek az esetek a frontvonalaktól távol történtek, és nincsenek hatással azokra. Egyben megerősítette, hogy Donald Trump elnök elsődleges célja véget vetni a háborúnak, és ebbe már eddig is „hatalmas mennyiségű politikai tőkét és energiát” fektetett.