A romániai politikai válság mélyebb okairól, Ilie Bolojan szerepéről, az AUR erősödéséről és az RMDSZ mozgásteréről beszélgetett Tusványoson Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Illyés Gergely politológus és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzet jóval túlmutat egy egyszerű kormányválságon, a lehetséges kiutakat azonban már eltérően látták.

A Jakabffy Elemér Alapítvány sátrában pénteken rendezett beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazai belpolitikai válság nem kizárólag a Bolojan-kormány bukásából fakad, hanem hosszabb ideje felhalmozódó társadalmi és intézményi problémák következménye.

Illyés Gergely szerint az elmúlt évek válságai – a koronavírus-járvány, az energiaválság, az infláció, valamint a háborúk – olyan közhangulatot alakítottak ki, amelyben a választók jelentős része elfordult a hagyományos politikai elittől. „A román társadalom döntő többsége az egész politikai elitet a süllyesztőbe akarja küldeni” – fogalmazott. Mint hozzátette: ez az elitellenes hangulat már a legutóbbi választásokon is megmutatkozott, ugyanakkor egyelőre nem látszik olyan új politikai szereplő, amely hosszabb távon képes lenne megszervezni ezt az elégedetlenséget.

Ehhez kapcsolódóan Toró T. Tibor annak a véleményének adott hangot, hogy a romániai folyamatok nem tekinthetők elszigetelt jelenségnek. Úgy vélte, egész Európában átalakulóban vannak a politikai törésvonalak: a korábbi jobb- és baloldali megosztottság helyét egyre inkább a hagyományos politikai elit és a rendszerkritikus, elitellenes erők közötti szembenállás veszi át. A politikus szerint Romániában is ez a folyamat zajlik, ugyanakkor az új politikai szereplők egyelőre még nem bizonyították, hogy képesek lennének tartósan és stabilan kormányozni.

Nemcsak politikai, hanem szerkezeti válság

Székely István arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetet nem lehet pusztán a politikai szereplők konfliktusaira visszavezetni. Példaként említette a képviselői irodák finanszírozási rendszerét, amely szerinte ösztönzi a pártvándorlást, valamint az alkotmányos szabályozást, amely rendkívül nehézzé teszi a mélyebb reformok végrehajtását.

Kitért az ország pénzügyi mozgásterére is. Mint rámutatott, miközben az Európai Unióban az adóbevételek átlagosan a GDP több mint 40 százalékát teszik ki, Romániában ez az arány mindössze 27 százalék. „Vagy szolgáltató államot akarunk, és ezért többet fizetünk, vagy alacsony adókat akarunk, de akkor éjjeliőr államunk lesz. A kettő együtt nem működik” – fogalmazott.

A beszélgetés résztvevői egységes álláspontot képviseltek abban, hogy a következő időszak egyik kulcsszereplője Ilie Bolojan lehet. Toró T. Tibor úgy vélte, a jelenlegi politikai küzdelmek egyik legfontosabb tétje az, hogy képes-e meghatározóvá válni az Ilie Bolojan által képviselt reformpolitika. Szerinte Nicușor Dan államfő előtt két út áll: vagy sikerül egy Bolojan irányvonalát folytató kormányt felállítania, vagy az ország előrehozott választások felé sodródik.

A társadalom reformot vár

Illyés Gergely úgy fogalmazott: ma már azon a politikai oldalon, amely az AUR-ral szemben kínál alternatívát, Bolojan tűnik a leghitelesebb szereplőnek. „A román társadalom reformot vár. A kérdés az, hogy ezt Simion és az AUR testesíti meg, vagy egy olyan politikai tábor, amelynek jelenleg Bolojan a legerősebb arca” – mondta.

A beszélgetés során többször szóba került az AUR növekvő támogatottsága is. Illyés Gergely szerint nem feltétlenül az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a párt rövid időn belül abszolút többséget szerez, hanem az, hogy egyre inkább elfogadott koalíciós partnerként jelenik meg. Úgy vélte, George Simion tudatosan építi ezt a stratégiát, miközben egyre szélesebb körben válik elképzelhetővé az, hogy az AUR egyszer kormányra kerül.

Toró T. Tibor ugyanakkor arra emlékeztetett: Európa több országában is kerültek már hasonló politikai erők kormányra vagy kormányközelbe, ezért Románia sem tekinthető kivételnek ebből a szempontból.

A beszélgetés egyik központi témája az RMDSZ mozgástere volt a jelenleg zajló folyamatokban. Székely István szerint a szövetségnek egyszerre kell kezelnie a politikai válságot és az erdélyi magyar közösségen belüli elégedetlenséget. Elmondta: a Kevesebbet az államnak, többet a polgárnak kampányüzenet mögött valós reformelképzelések álltak, ugyanakkor utólag úgy látja, ezek tartalmát nem sikerült kellő részletességgel elmagyarázni a választóknak.

Toró T. Tibor szerint éppen ez okozott hitelességi problémát, mert sok választó ellentmondást érzékelt a kampányüzenetek és a későbbi kormányzati intézkedések között. „Kormányra kell menni. A kérdés mindig az, hogy miért kell kormányra menni, és milyen stratégiai célokat akar ott érvényesíteni az RMDSZ” – fogalmazott.

Illyés Gergely szerint országos szinten az RMDSZ jelenlegi legfontosabb célja, hogy olyan parlamenti többség jöjjön létre, amelyben az AUR nem jut kormányzati szerephez.

Ki mutat irányt?

A beszélgetés végén mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy előbb-utóbb ismét működőképes kormány alakul, ez azonban önmagában még nem jelent tartós politikai stabilitást. Székely István kifejtette: olyan állami intézményrendszerre lenne szükség, amely a gyakori politikai válságok mellett is kiszámíthatóan működik. Toró T. Tibor úgy vélte, egy Bolojan irányvonalát követő kormány még átvezetheti az országot a következő választásokig, ugyanakkor újabb politikai konfliktusokra számít. Illyés Gergely következtetése szerint ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e kormánya Romániának, hanem az, hogy akad-e olyan politikai szereplő, aki valóban képes irányt mutatni az országnak.