Bár megosztja a közvéleményt, ám az egyértelmű, hogy folyamatosan igény van a magánórákra. A tevékenység megadózása leginkább a plusz ügyintézés, a bürokrácia miatt aggasztja a tanárokat. A Maszolnak nyilatkozó adószakértő azt tanácsolja az érintett pedagógusoknak, számolják ki a jövedelemnorma vagy a valós nettó bevétel után éri meg nekik adózni.

Az Országos Adóhatóság (ANAF) a napokban tette közzé a módszertant a magánórát adó pedagógusok adózásáról. Ez szerint első lépésben be kell jelentkezniük a Cégbíróságnál, majd be kell nyújtaniuk az egyéni jövedelembevallási ívet a pénzügyi igazgatóságnál. Ez utóbbi határideje május 25., vagy a tevékenység megkezdése és bejelentése utáni 30 napon belül kell meglépni. A magántanárként dolgozó pedagógusoknak két lehetőségük van az adózásra: a pénzügyi hatóság által megállapított, megyénként változó jövedelemnormák alapján vagy a számviteli adatok alapján a valós bevétel után.

Számolni, mérlegelni kell

Mind a két változatnak megvannak az előnyei és a hátrányai, ám az egyik legfontosabb szempont az lehet, hogy a pedagógus magánórákból származó nettó bevétele miként viszonyul a jövedelemnormához. Debreczeni László adótanácsadó kifejtette, ha a valós nettó jövedelem kisebb mint a norma, akkor inkább megéri az alapján adózni, ám figyelembe kell venni, hogy ez esetben könyvvitelt kell vezetni a jövedelemről és a költségekről, míg a jövedelemnorma alapján történő adózás esetén nem követelmény a könyvvitel. Ugyanakkor ez esetben is valamilyen módon nyilván kell tartani a bevételeket, mert az adótörvénykönyv előírása szerint, ha az évi bevétel meghaladja a 25 ezer eurót, a jövedelemnormáról kötelezően át kell állni a valós bevételi rendszerű adózásra.

Segítségképpen Debreczeni László elmondta, Kovászna megyében 30 600 lej az ez évi jövedelemnorma, Bukarestben pedig 36 000 lej, ezeket az adatokat különben az ANAF honlapján lehet minden megyére ellenőrizni. Ha egy háromszéki pedagógus ezt a változatot választja, évi közel 5 000 lej adót és járulékot kell befizessen az államkasszába. Ez úgy áll össze, hogy befizeti a 30 600 lej után a 10 százalékos jövedelemadót, pluszba a hat minimálbérnyi összegre számolt egészségbiztosítási járulékot, ami évi 1 800 lej. Nyugdíjbiztosítást ez esetben nem kell fizetni.

Ösztönző lehetne az egyszerűsített eljárás, az adókedvezmény

A törvényesen végzett munkára buzdítunk, azt képviseljük, hogy a magánórák törvényes keretek között működjenek, szögezte le a Maszolnak Ferencz S. Alpár a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke. Hozzátette, nem lehet megítélni, mekkora a magánórák piaca, ám az egyértelmű, hogy létezik erre igény, van kereslet. Ez addig nem fog változni, ameddig a közoktatásban nem lesz lehetőség, feltételek a vizsgákra, a felvételikre való egyéni felkészítőkre. A szövetség alelnöke úgy véli, az a tény, hogy a pedagógusok szabadidejükben törvényesen dolgozhatnak, elszámolhatják a költségeiket, akár még ösztönözhetné is ezt a tevékenységet, a gond az, hogy a rendszer nem bátorítja őket. Adókedvezményekkel, és leginkább egyszerűsített eljárással kellene bátorítani a pedagógusokat, hogy átlátható formában, törvényesen adjanak magánórákat, szögezte le Ferencz S. Alpár. Tavaly nyáron az ANAF elnöke nyilatkozta, hogy egy aradi tanár évi 60 ezer euró jövedelem után fizette be az adóját. Az RMPSZ szakmai alelnöke hangsúlyozta, ez egy kirívó eset, a pedagógusok többsége általában havi ezer- kétezer lejt keres magánórákból. A jelenlegi állás szerint ebből a pénzből kell a tanárnak könyvelőt fizetnie és adóznia. Ferencz s. Alpár szerint, az egyszerűsített eljárás, lehetőség a saját háztartás költségeinek leírására, az adókedvezmény bátorítaná a pedagógusokat, hogy átlátható módon, törvényesen tartsák a magánórákat. Hozzátette, sok pedagógusnak jelenleg is van már egyéni vállalkozói engedélye.

Sok az ellenző, de erre rácáfol a kereslet

A közbeszédben parázs vita zajlik a magánórák létjogosultságáról, állapította meg kérdésünkre Kiss Imre. Az RMPSZ székelyföldi alelnöke, Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, az ellenzői általában azt fogalmazzák meg érvként, hogy az a gyerek, akinek a szülei nem engedhetik meg, hogy magántanárt fizessenek, hátrányba kerül, tehát az iskolában kellene felkészíteni minden diákot. „Nem vagyunk egyformák, eltérőek az elvárások. Általában a szülők részéről fogalmazódik meg az igény a magánórára, a többletfoglalkozásra "- mutatott rá Kiss Imre. Kifejtette, rengeteg körülmény vezet oda, hogy a diák magánórára jár, az átmenő jegyért, a jobb minősítésért, a vizsgákra, felvételire, versenyre való felkészülés miatt. Előfordul az is, hogy a gyerek más profilú osztályba jár, mint amilyen egyetemre szeretne jelentkezni. Ha matematika- informatika szakon végzi a középiskolát, de orvosi egyetemre készül, akkor biológia magánórára jár. Az iskola feladata, hogy a tanterv alapján szavatolja az alapfelkészülést, a többlettudás nem minden esetben szerezhető meg az iskolapadban. Kiss Imre úgy véli, a magánóra a pedagógusoknak többletmunka, a szabadidejükből szánnak rá néhány órát, az adózás nem riasztja el őket, viszont az ügyintézés, az adózással bürokrácia terhet ró rájuk.