Közel hatvan veterán traktor, gépkocsi és motorbicikli jelent meg a csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeum kertjében, ahol tizedik alkalommal szervezték meg a Burrogtatót.  Az időnként eleredő eső ellenére rengetegen voltak kíváncsiak a nem mindennapi rendezvényre.

A Burrogtatót első alkalommal 2013-ban szervezték meg, a koronavírus miatt volt virtuális kiadása is, de már múlt évben normális körülmények között tartották a rendezvényt, ami idén születésnapját ülte, hiszen tizedik alkalommal hozták tető alá. A rendezvény évről évre több érdeklődőt vonz Csernátonba, szaporodik a kiállított gépállomány is, egyre több gépet sikerül a múzeumkertbe csalogatni, ugyanakkor az intézmény gépeiből is egyre több válik szakemberek áldozatos munkájának köszönhetően működőképessé.

Idén a rendezvény elején a gépek begördültek a múzeumkertbe, felcímkézték azokat a tulajdonos nevével és lakhelyével, majd fél egykor a traktorok tiszteletkört tettek Csernáton néhány utcájában. A sort egy ultramodern Valtra traktor vezette, ezt az egyik szponzor bocsátotta a szervezők rendelkezésére, majd következett a Felsőháromszéki Ifjúsági Fúvószenekart szállító utánfutós traktor, majd a régi erőgépek, amelyeket az „újabb” kiadásúak követtek (valójában több évtizedes traktorokról van szó – szerk.) vegyesen a házilag barkácsolt, érdekes konstrukciókkal. A sort veterán gépkocsik, így Daciák, Trabantok, Skodák, VW-nek,  Opelek és különböző típusú terepjárók zárták.

A kertbe visszatérve a színpad előtt sorban mutatták be a gépeket, a traktorok tulajdonosait Nagy Endre, az esemény műsorvezetője faggatta.

A sofőrnél idősebb gépek, ipartörténeti ritkaságok

Nem meglepő módon az összes gép öregebb volt a vezetőjénél, ezen jókat derült a közönség. Például egy 16 éves csernátoni fiatal magabiztosan kijelentette, hogy „jó tíz éve foglalkozik a traktorral”, így kiderült, hogy már hat éves korától barátkozik az öreg U650-essel. Nagy Endre elégedetten nyugtázta: van utánpótlás, amely szívügyének tekinti, hogy a régi gépekkel törődjön.

Kapcsolódó

Károly herceg meglátogatta a csernátoni Haszmann Pál Múzeumot

A csernátoni Haszmann Pál Múzeumot látogatta meg pénteken Károly walesi herceg, aki magánlátogatáson tartózkodik Romániában. Egyes források szerint a brit trónörökös péntek délután gróf Kálnoky Tibor miklósvári kastélyának vendége lesz. 

Haszmann Múzeum Csernáton Károly herceg

Természetesen a legnagyobb érdeklődésre a régi gépek tartottak számot, öreg HSCS-k, Fordson-ok és McCormik-ok arattak sikert, de nem kevésbé voltak látványosak a néhány generációval fiatalabb társaik, elsősorban Renault-ok, Mitsubishi-k, International-ok, Dutra, vagy a brassói traktorgyár gyártósoráról legördült különböző U-típusú gépek, vagy a házilag összebarkácsolt, legtöbb esetben bekategorizálhatatlan járművek.

A gépek felvonulása után Dimény Haszmann Orsolya, a múzeum vezetője szólt a közönséghez. „Nagyon fontos dátum még a gyermek életében is, mikor tíz éves lesz, mi is megyünk tovább, reméljük, hogy rendezvényünk valamilyen formában megéri a felnőttkort. A  rendezvény mögött egy hatalmas csapat van, magyarországi gépészbarátoktól kezdve az anyaintézményünkig (Székely Nemzeti Múzeum – szerk.), az itteni gépészekig. Nekik köszönhető, hogy biztos lábbal merünk nekivágni egy ekkora rendezvénynek, persze támogatók nélkül így sem sikerülne. Fontos az is, hogy a kollégáink, a fiúk a családban igen jó szakemberek, ők adják a biztos hátteret, amire mindig lehet támaszkodni, hogy ezek a gépek házon belül folyamatosan karban legyenek tartva” – magyarázta a múzeum vezetője.

 Mocsárból kimentett traktor és sugárhajtómű

A rendezvény egyik ékszere a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) gyártó R30-35 típusú traktorja volt, ennek a története érdekes: pár éve egy mocsárból mentették ki, negyven évig volt az iszapban, ennek ellenére a felújítást követően a mai napig működőképes. Ennél régebbiek viszont a múzeum tulajdonát képező McCormick típusú traktorok, idén pedig egy 130 éves állómotorba sikerült lelket lehelni. Ez megszokott dolog: magyarországi gépészek a helyi erőkkel együtt minden évben felújítanak vagy egy traktort, vagy egy stabilmotort vagy egy gőzgépet.

Idén különlegességszámba ment a traktorok mellett eltörpülő pulzáló sugárhajtómű, amit a jelenlévők nagy sajnálatára nem lehetett berobbantani. Ebbe Kozma Ákos, a Békés megyei Békésszentandrásról több éve Csernátonba visszatérő szakember próbált lelket lehelni néhány társával, de hosszas kínlódás után feladták. „Ezt a hajtóművet 1905-ben találta fel a svéd Martin Wiberg, 1906-ban az orosz Karavodin mérnök megcsinálta, majd egy francia szabadalmaztatta. Ebből lett később a németeknek a V-1 szárnyas bomba hajtóműve. Természetesen az jó nagy méretű volt, bizonyos szintű tolóerőt tudott csak csinálni, mert nem volt elég ereje, de ha egy kifutó rámpáról indították, akkor már az ezer kilós bombát levegőben tudta tartani. Ez egy 1959-es gyártmányú hajtómű, amit vélhetően arra használtak, hogy harckocsik, teherautók motorterét melegítették a nagy hidegekben. Ma repülőgépes szúnyogirtásnál használják, ennél kétszer vagy háromszor nagyobb társait pedig gépkocsira szerelve hasonló célra használják, meleggázas permetlevet szórnak, ami ködöt képez. Használják még mezőgazdaságban is, hosszú fóliák meleggázas permetezésére” – tudtuk meg a szakembertől.

Szkeptikusság: a mai gépek nem kerülnek múzeumba

A találkozó állandó résztvevője Lévay Sándor, gyöngyösi vállalkozó, a világ legjelentősebb Hofherr traktor- és gépgyűjtemény tulajdonosa. Neki a gyűjteményében mintegy 150, 1960 előtt gyártott traktor és több mint 250 állómotor van. A magyar traktorok szerelmese, így a Hofherr–Schrantz császári királyi mezőgazdasági gépgyár, majd a Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth (HSCS) nevet felvevő gyár darabjait gyűjti, mintegy harminc van a birtokában. Tőle arra voltunk kíváncsiak, a mai gépeknek milyen esélyük van, hogy múzeumokban kössenek ki.

– Régen nem tervezték úgy a gazdaságot, hogy minden évben magasabb értékesítési eredményeket kell elérni. Akkoriban a megbízhatóság és a hosszú élettartam volt a cél. Szembesültünk azzal, hogy egy kedves veterángép-gyűjtő barátunk megkeresett: kiment hozzá az egyik nagy márkát képviselő cég szakembere, laptoppal rácsatlakozott a gépre és kiolvasta, hogy a javítás 850 ezer forintba kerül. Elhozta hozzánk az alkatrészt, amit 65 ezer forintért megjavítottunk neki. Kérdezte, hogy akkor miért kértek tőle annyit? A válaszunk: mert a laptopot igénybe vették. Teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy a mai gépekből nem lesznek veterántraktorok – mondotta Lévay Sándor. A gyűjtőnek az elektromos autókkal kapcsolatosan is fenntartásai vannak. „Én úgy gondolom, hogy a klímaváltozást nem így kellene megoldani. Sok más káros dolog van, ott van például az erdőirtás kérdése, Brazíliában is oda figyelhetnének, hogy az erdős területeket ne a mezőgazdaság számára hasznosítsák. A Föld tüdejének az elpusztítása sokkal nagyobb kárt okoz, minthogy beindítunk egy gépet. Egyrészt szomorúnak, másrészt örömtelinek tartom, hogy elképzelhető: visszatérünk az alapokhoz, és lehet, nem is olyan sokára” – vélekedett a jövőt illetően a gépgyűjtő.