Megrázta a közvéleményt a bukaresti tragédia: egy elektromos autó menet közben kigyulladt, a járműben utazó nő pedig bennégett. Az eset után sokan teszik fel a kérdést: mennyire biztonságosak valójában ezek a járművek, különösen az apró, „négykerekű dobozokként” emlegetett modellek?

A Maszol által megszólaltatott szakértők szerint, az elektromos gépkocsik sem gyulladnak ki gyakrabban, mint a belső égésű motorral működők, viszont látványosabban éghetnek. A fontos, hogy ha bármilyen rendellenességet észlelünk a gépkocsinál, ellenőriztessük, és ha mégis kigyulladt az autó, őrizzük meg a lélekjelenlétünket, az emberi élet mentésére összpontosítsunk.

Tragédiával végződött az autótűz

Az elektromos autók tüze rendszerint nagy visszhangot vált ki. Látványos felvételek készülnek hatalmas lángokról, gomolygó füstoszlopról, és gyakran az is elhangzik: a jármű szinte porrá ég. Mindez akkor is komoly riadalmat kelt, ha nem követel halálos áldozatot – azonban, amint megírtuk, a napokban történt bukaresti esetben tragédiába torkollott a tűz.

A beszámolók szerint az autó menet közben gyulladt ki. A sofőr két másik jármű mellé húzódva állt meg. A volánnál ülő férfi még időben ki tudott szállni, a hátul utazó nő azonban nem tudott kijutni, mert az első ülést nem tolták előre időben. Gyakorlatilag esélye sem volt a menekülésre.

Előjelek lehetnek a gyulladás kockázatára 

Rácz-Berecz Zsolt autómérnök szerint a tragédia ellenére fontos a józan arányérzék.

„Ahhoz képest, hogy százalékarányosan mennyi benzines gépkocsi gyullad meg, és mennyi elektromos, az elektromos semmivel sem veszélyesebb. Olyan ez, mint a repülés: rettegünk, hogy lezuhan a gép, miközben a statisztikák egyértelműen mutatják, hogy közúti balesetben sokkal többen vesztik életüket” – fogalmazott a Maszol megkeresésére a szakértő.

Hangsúlyozta: „az elektromos autó égése látványosabb, de nem gyakoribb, mint az üzemanyag-meghajtású járműveké”.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az időszakos műszaki ellenőrzés során nem lehet kimutatni egy esetleges gyulladás konkrét kockázatát. Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy az akkumulátort ne érje külső sérülés.

„Előjelek lehetnek: ha a jármű nem tölt megfelelően, a megszokottnál gyorsabban lemerül, vagy bármilyen szokatlan jelenséget tapasztalunk, azonnal be kell vinni az autót a kirendeltséghez. Ilyen esetekben megelőzhető a baj” – tanácsolta Rácz-Berecz Zsolt.

A mérnök szerint technológiai téren történtek előrelépések. Példaként említette a BYD által kifejlesztett Blade-akkumulátort: „Ha egy szöget ütnek át rajta, akkor sem gyullad meg, míg más típusoknál azonnal gömbtűz keletkezhet.”

Hozzátette: az ilyen akkumulátor olcsóbb, kevésbé szennyező, és akár háromezer töltéscikluson keresztül sem veszít érdemben a kapacitásából. „Nem feltétlenül igaz, hogy az olcsó elektromos autó veszélyesebb” – jegyezte meg.

A pánik veszélyes

A tragédia kapcsán Dobra Csaba, a sepsiszentgyörgyi Doma Drive autósiskola tulajdonosa, gépjárművezető-oktató elsősorban az emberi tényezőre hívta fel a figyelmet.

„A pánik veszélyes. Ilyenkor nem találjuk a gombot, nem tudjuk előrehajtani az üléstámlát, hogy ki tudjunk szállni. Tűz esetén az elektromos ajtózárak is blokkolhatnak” – mondta.

Hangsúlyozta: ha bárki tüzet észlel a járműben – függetlenül attól, hogy elektromos vagy hagyományos autóról van szó –, az első és legfontosabb lépés, hogy azonnal, biztonságosan álljon félre, lehetőleg olyan helyen, ahol a jármű nem veszélyeztet más autókat vagy épületeket.

Dobra Csaba külön kitért a szűk parkolás veszélyeire is. „Egyre elterjedtebb, hogy a kis autók tulajdonosai a legszűkebb helyekre is bepréselik a járművet, húsz-harminc centiméteres oldaltávolsággal. Ez nem biztonságos. A parkolóhelyek is úgy vannak felfestve, hogy az ajtót rendesen ki lehessen nyitni. Ha nem lehet ajtót nyitni, nem lehet kiszállni sem” – figyelmeztetett.

Az oktató szerint vészhelyzetben a sorrend egyértelmű: „Az első az kell legyen, hogy őrizzük meg a nyugalmunkat, mentsük magunkat és az utasokat. Amíg oltani próbálunk, az utas bennéghet. Pár másodperc alatt ki kell nyitni az ajtót, kirántani a bent ülőt, vagy szükség esetén betörni az ablakot.”

Inkább vesszen az autó, mentsük az életet!

Dobra Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan ösztönösen a tüzet próbálják oltani, miközben az utastér gyorsan megtelhet füsttel. „Ha a vezető bepánikol és felrántja a motorháztetőt, hirtelen rengeteg oxigén jut a tűzhöz, és a lángok fellobbanhatnak. Közben kábelek éghetnek össze, az ajtót is nehezebb lesz kinyitni” – részletezte Dobra Csaba.

Szerinte ajánlott lenne minden autóban az ablaktörő kalapács és a biztonságiöv-vágó. „Inkább törjön össze az autó. Az emberi élet mindennél fontosabb. Az autó javítható vagy pótolható, az emberi élet nem” – szögezte le.

Azt is tapasztalja, hogy baj esetén a közlekedők segítenek egymásnak: „Amíg a vezető az utasokat menti, sokszor már meg is állnak mások, hozzák a saját poroltójukat, és segítenek.”

Miért nehéz oltani egy égő elektromos autót?

Az elektromos járművek tüzeinek oltása különösen összetett feladat. A lítiumion-akkumulátorokban olyan kémiai folyamatok indulhatnak be, amelyek miatt akár napokkal később is újragyulladhat a jármű. Az oltás az emberélet mentésével kezdődik, majd a tűz elfojtása után az akkumulátor visszahűtése következik, hogy megelőzzék az újragyulladást, tájékoztat a Vezess.hu.

Hagyományos, belső égésű motorral szerelt járműveknél az esetek mintegy felében a motortérben keletkezik tűz: üzemanyag- vagy kenőanyag-szivárgás, illetve elektromos zárlat miatt. Ilyenkor sem ajánlott hirtelen felrántani a motorháztetőt, mert a beáramló oxigén fellobbantja a lángokat. Résnyire nyitva, szakaszosan működtetett poroltóval lehet esély a kezdeti tűz megfékezésére.

A szakemberek szerint az első két perc döntő jelentőségű. Ezt követően az autó nagy valószínűséggel gazdasági totálkárossá válik, és a tüzet már csak a tűzoltók tudják megfékezni. Elektromos jármű esetén az oltás akár 3–5 órán át is tarthat, és kizárólag erre kiképzett tűzoltók végezhetik, légzőkészülékben, az áramütés veszélyére is felkészülve.

Nem vagyunk felkészülve a rendkívüli helyzetekre

A tragédia kapcsán Titi Aur vezetéstechnikai szakértő arra emlékeztetett: Romániában az emberek nincsenek felkészülve a rendkívüli helyzetekre.

„Nem járunk elsősegélynyújtó tanfolyamokra. Nem gondolunk arra, hogy az autó felborulhat. Nem tudjuk, hogyan kell kiszállni, ha fejjel lefelé maradunk az utastérben, vagy – ami még rosszabb – ha kigyullad az autó. Senki nem gondolta végig, mit kell tenni, ha ez a kis autó lángra kap, és hogyan kell kijutni belőle, különösen a hátsó ülésen utazóknak” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette: ha az emberek nem tudják, hogyan reagáljanak, könnyen pánikba esnek. A pánik pedig legtöbbször hibás döntésekhez és rossz mozdulatokhoz vezet. „Előfordulhat, hogy ahelyett, hogy előretolnák az ülést, hátrafelé húzzák, vagy a biztonsági öv kioldása helyett rossz gombot nyomnak meg. Romániában nem tartanak olyan képzéseket, amelyek az ilyen helyzetek megelőzésére és kezelésére készítenék fel az embereket” – mondta Titi Aur a Gândul megkeresésére.

A bukaresti eset ismét ráirányította a figyelmet: nemcsak a technológia biztonsága fontos, hanem az is, hogy a járművezetők felkészültek legyenek a váratlan helyzetekre – mert vészhelyzetben másodpercek dönthetnek életről és halálról.