Azért tervezik ezt, mert az önkormányzati légitársaság kimúlt, a nagyváradi reptérről pedig egy cég sem akar külföldre repülni.

Bekövetkezett az elkerülhetetlen: befuccsolt az Air Oradea anélkül, hogy egyáltalán működni kezdett volna. A légitársaságot 2021-ben alapította a nagyváradi önkormányzat és a Bihar Megyei Tanács, azzal a céllal, hogy járatokat üzemeltessen a város és Bukarest, illetve több nyugat-európai célállomás között. A 15 millió lejes törzstőkéjű cég gépeinek 2022 márciusában kellett volna felszállniuk, azonban erre a mai napig nem került sor, a légiforgalmi vállalatnak sem alkalmazottai nincsenek, sem gépparkja.

„Sajnos, nem sikerült. Amikor az Air Oradea létrehozását javasoltuk, Európában nagyon nagy volt a kínálat repülőgépekből és személyzetből. Rövid időn belül ez a kínálat megszűnt” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak Ilie Bolojan, a megyei önkormányzat elnöke. Bolojanék figyelmét valószínűleg elkerülte egy apróság: 2021-ben még javában tartott a koronavírus-járvány, ezért esett vissza drasztikusan a polgári légiforgalom.

Bár az Air Oradea nevű fantazmagóriáról kénytelen volt lemondani Bolojan, abba nem nyugszik bele, hogy nagyváradnak ne legyen menetrendszerű légi összeköttetése Nyugat-Európával. Ennek megvalósítására új, fantáziadús tervet eszelt ki a megye első embere. Ez abban áll, hogy a megyei önkormányzat kötelező közszolgáltatásnak nyilvánítaná a légi úton történő utasszállítást „egy vagy kettő, Nagyvárad és Bihar megye társadalmi-gazdasági fejlődése számára stratégiai útvonalon”, mondja Răzvan Horga, a reptér igazgatója.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy nemzetközi versenytárgyalást írnának ki a járatok üzemeltetésére, a győztes pedig a legjobb árat kínáló légitársaság lenne. Az önkormányzat vállalná, hogy amennyiben a járatok veszteségesek, megtéríti a bevételek és a működési költségek különbözetét. Horga szerint hasonló módon biztosítják egyes elszigetelt olasz, portugál és finn régiók összeköttetését a nagyvilággal. 

Nagyvárad esetében ennek gyakorlatilag semmi értelme nincs, hiszen a várost napi több járat köti össze a bukaresti nemzetközi légikikötővel, 150 kilométerre van a kolozsvári reptér ahonnan 41, s 75 kilométerre a debreceni, ahonnan 10 európai és közel-keleti úticélt lehet elérni.

A közszolgáltatásként megvalósított légiközlekedés valószínűleg a helyi költségvetésből szubvencionált szolgáltatást jelentene, hiszen piaci viszonyok mellett mostanáig egyetlen légitársaság sem ragadt meg a váradi reptéren. Horga szerint egy másik megoldás az lehetne, hogy az önkormányzat azzal a feltétellel szerződne le egy légiforgalmi vállalattal, hogy vállalná, megvásárolja a jegyek egy részét, illetve állja a járatok reklámozásának költségeit is. 

Nagy reptér, kis utasforgalom

Az, hogy Bolojan bármi áron közvetlen légi kapcsolatot akar teremteni Nagyvárad és Nyugat-Európa között, érthető, de annak semmi köze a város fejlesztéséhez. A megyei önkormányzat, részben uniós forrásokból, 350 millió lejes fejlesztést hajt épp végre a repülőtéren. Ennek keretében új, modern biztonsági berendezésekkel felszerelt kerítést húznak köré, 400 méterrel meghosszabbítják a kifutópályát és 3 ezer négyzetméteresről 12 500 négyzetméteresre bővítik az utasterminált.

Főleg ez utóbbi jó eséllyel pályázhatna „A legfölöslegesebb beruházás 2023” címre. A Románia Repterek Egyesületének adatai szerint az év első hat hónapjában a hazai légikikötőkben 11,3 millió utas fordult meg. A nagyváradi a futottak még kategóriában szerepel, a tizedik helyen áll 68 846 utassal. Még a marosvásárhelyi reptér is mintegy 80 százalékkal több utast fogadott, mint a nagyváradi, a nagyszebeni pedig három és félszer annyit, a temesvárival és a kolozsvárival pedig nem is érdemes összehasonlítani.

Az utasforgalom zökkenőmentes lebonyolítására a korábbi terminál is elegendő volt, s ha bizonyos mértékű fejlesztés indokoltnak is tekinthető, az épület területének a megnégyszerezése roppant eltúlzottnak tűnik. Jövőre helyhatósági választások lesznek, s a választási kampányban minden bizonnyal Bolojan orra alá dörgölnék, hogy euró tízmilliókat költött egy reptér fejlesztésére, ahonnan csak Bukarestbe lehet eljutni. 

Nagyváradról jelenleg csak a fővárosba indulnak menetrendszerű járatok. 2023 nárciusáig a Ryanair üzemeltetett járatokat, nagyrészt azért, mert 800 ezer eurós szubvenciót kapott a váradi önkormányzattól. Áprilistól az Aeroitalia repült Nagyvárad és Forli között, azonban augusztusban megszüntette a járatot.