Tizenhárom milliónál több romániai használja a közösségi médiát, a két legnépszerűbb platform a Facebook és a WhatsApp, de nagyon jön felfelé a TikTok. A DataReportal 2024-es tanulmányából kiderült, a felhasználók száma a TikTok esetében nőtt a leggyorsabb arányban 2023 folyamán, a Reuters/Oxford tavaly nyári elemzésében pedig az áll, hogy Európában Romániában a legmagasabb azon TikTok-felhasználók aránya, akik az alkalmazást hírek keresésére használják. Ez több szempontból is kérdéseket vet fel, hiszen probléma az, hogy TikTokon még nehezebb kiszűrni az álhíreket, mint más közösségi média oldalakon, ugyanakkor a médiaorgánumoknak is fejtörést okoz, hiszen a TikTokon csak korlátozott mértékben képesek elérni a közönségüket. Benedek Istvánt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és Közkapcsolatok tanszékének oktatóját kérdeztük arról, hogyan változtatja meg a TikTokon történő hírfogyasztás a hagyományos médiát.

„A TikTok az utóbbi években a fiatal korosztály körében  valóban  rendkívül népszerű  lett. A TikTokot kezdetben mindenki úgy könyvelte el, mint egy olyan felületet, amely olcsó kikapcsolódást biztosít a felhasználók számára, viszont ma már nemcsak a szórakozás kapcsán egy meghatározó kommunikációs csatorna, hanem bizony a hírfogyasztás terén is. Ráadásul Románia az európai országok között élen jár abban a tekintetben, hogy az internetet használó lakosság mekkora része tekinti a TikTokot hírforrásnak” – magyarázta Benedek István.

A szakembertől megtudtuk, a TikTokon kevésbé jellemző az a felhasználói magatartás, hogy tudatosan követünk bizonyos tartalomgyártókat, oldalakat. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az algoritmus sokszor kontextus nélkül bombáz minket a tartalmakkal, hiszen nem az információ aktualitása, relevanciája lesz a meghatározó, hanem sokkal inkább az, hogy az adott témakör mennyire érdekelhet minket. „A TikTok még mindig egy olyan felület, ahol a nagy médiaintézmények vagy még nincsenek jelen, vagy csak korlátozott mértékben képesek elérni a fogyasztóikat. Ezt az űrt pedig sok szempontból az egyes tartalomgyártók töltik ki” – részletezte Benedek István.

Már sok médiaorgánum felismerte, hogy nem elég Facebookon, Instagramon posztolni, és nagy részük épp a kísérletezős fázisban van, próbálják kitalálni, hogyan szólíthatják meg a felhasználókat más platformokon is. Ez hatással lehet a hagyományos médiumokra és az újságírók munkájára is. Már egy ideje megfigyelhető, hogy a hagyományos média túlságosan is rá van utalva a közösségi média felületekre, ezért nem is meglepő, hogy a médiaorgánumok igazodni próbálnak a felhasználói igényekhez és az éppen felkapott, népszerű platformokon elérni őket.

A BBTE oktatója szerint, a TikTok esetében két fontos változást érdemes kiemelni: egyrészt a felület működése itt már nem egy közösségi hálóra alapszik (social graph), hanem helyette az érdeklődés alapú hálózat (interest graph) kerül előtérbe, magyarán nem az lesz a releváns, hogy kiket követünk az oldalon, hanem az, hogy milyen típusú tartalmat szeretünk fogyasztani, másrészt pedig maga a formátum. A TikTok ugyanis a rövid videós formátummal egy olyan trendet indított el, ami azóta lényegében szinte minden jelentős piaci versenytárs kínálatában is egyre hangsúlyosabban megjelenik. A média oldaláról nézve az egyik kihívást az jelenti, hogyan tudunk videós formátumban gyártani kellő mennyiségű tartalmat, másrészt pedig hogyan tudunk olyan tartalmat gyártani, ami nem csak informál, hanem közben szórakoztat is.

Hozzátette, számára nem kérdés, hogy az audiovizuális formátum, azon belül is főleg a rövid videós tartalmak a jövőben is rendkívül népszerűek lesznek. Ezt pedig valószínűleg egy adott ponton a médiaintézményeknek is érdemes lesz beiktatni a saját tartalom-stratégiájukba. Ehhez nem biztos, hogy feltétlenül az újságírók átképzésére lesz majd szükség, de egy fiatal, kreatív munkaerő, aki ért a Z generáció nyelvén, mindenképp hasznos lehet.

Látogatottság és bevétel – Alacsony az átkattintások száma

Bármilyen közösségi média oldal esetében probléma, hogy átvezessék az olvasókat a médiaorgánum weblapjára. A TikTok felhasználói felülete talán még kevésbé késztet minket, felhasználókat arra, hogy tovább kattintsunk.

„Egy teljes képernyőt kitöltő rövid videós tartalmat látunk, ahol egyértelmű, hogy maga a tartalom van tudatosan előtérbe helyezve és minden más háttérbe szorul, legyen szó a reakciókról, hozzászólásokról, vagy esetleg az átvezető linkekről. Ez még inkább egy olyan típusú alacsony kognitív erőfeszítéssel járó, hátradőlős tartalomfogyasztást segít elő, amely során kevesebb tér jut a mérlegelésre, a látottak végig gondolására, a kritikai észrevételekre, esetleg eltérő vélemények ütköztetésére” – fejtette ki Benedek István.

Az AI és az újságírás

Az utóbbi időben Bíró Adától volt hangos a sajtó, ugyanis a mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tévében. Ha ez a gyakorlat elterjed, a közösségi médiában is be lehet vetni a AI segítségével létrehozott tartalomgyártókat. Ez akár munkahelyek, feladatkörök megszűnésével is járhat.

Benedek István szerint az AI az utóbbi néhány évben olyan szintű fejlődést mutatott, amelyről egyelőre nehéz megjósolni, hogy hol lehet a vége. Éppen ezért szinte nincs olyan terület, olyan iparág, amit potenciálisan ne lenne képes átalakítani vagy megreformálni ez a technológia. Ez alól pedig értelemszerűen a média sem lesz kivétel. A szakember bizonyos típusú műsorokban látja ennek a létjogosultságát, de nem gondolja, hogy ez teljes mértékben képes lehet kiváltani az embereket, műsorvezetőket.

A mesterséges intelligencia sem segít az álhírek szűrésében

Az OpenAI egyik új fejlesztése a Sora, ez a technológia szöveg alapján olyan videókat generál, amelyek nagyon valóságosak. A deepfake eddig is gondot jelentett, de ezzel új szintre lép majd. Ez persze azzal is jár, hogy sokkal nehezebb lesz eldönteni, mi a valóság, és mi nem.

Benedek István úgy véli, ez alapvetően egy lehetőséget teremt az embereknek, de rajtunk áll, hogy milyen célokra használjuk. Ma már számos olyan példát látunk, ahol a deepfake technológiát tudatos félrevezetés céljából alkalmazzák, legyen szó politikai manipulációról, identitáslopásokról, vagy éppen adathalászatról. Persze időnként lehet szó kevésbé veszélyes alkalmazási területekről is, ahogy azt a köztévés műsorvezető esetében láthattuk, de a közelmúltban például megjelent az első olyan zenei videóklip, amit teljes egészében olyan képkockákból raktak össze, amelyeket az OpenAI Sora nevű fejlesztése generált.

Kapcsolódó

„Anya, segíts! Elraboltak” – Az AI lehetővé teszi, hogy gyermekünk hangját felhasználva verjenek át a csalók

Mi az a deepfake és milyen típusú csalásoknak lehetünk áldozatai? Dr. Seer László marketingszakembert, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar adjunktusát kérdeztük.

deepfake mesterséges intelligencia Seer László veszélyek AI

„A tudatos félrevezetések kapcsán arról beszélhetünk, hogy ma már nemcsak a leírt információt érdemes megkérdőjeleznünk, hanem az általunk látott képeket, hanganyagokat, valamint mozgóképeket is. A technológia ugyan még nem tökéletes, viszont a fejlődés üteme itt is elképesztő. Éppen ezért a jövőben könnyen eljuthatunk egy olyan pontra, ahol a videók megnézése után már nem leszünk képesek megkülönböztetni, hogy mi a valóság. És ez lesz az a pont, ahol a korábban említett kritikus gondolkodásunk, általános- és médiaműveltségünk még inkább fel fog értékelődni” – hangsúlyozta Benedek István.

Mai napig megoldatlan probléma az álhírek szűrése

A szakember szerint az online felhasználókat ma már prosumereknek tekintjük, akik a tartalomnak nem csak fogyasztói, hanem egyben szerkesztői és sokszor előállítói. Amellett sem mehetünk el, hogy jelentősen átalakultak a médiafogyasztási szokásaink, aminek eredményeként egyre nagyobb mértékben hagyatkozunk a közösségi média mögött működő algoritmusokra, mintsem a saját döntéseinkre. „Időközben megváltozott a teljes médiakörnyezet, a klasszikus média sok szempontból rá van utalva a közösségi média felületekre, emellett pedig a fogyasztók oldalán is megjelenik egy jelentős bizalmi deficit a klasszikus médiaintézményekkel szemben” – hívta fel a figyelmet Benedek István.

Az álhírek problematikája jócskán túlmutat egy adott felületen, még akkor is, ha látjuk, hogy a TikTokon talán több szempontból is fokozott veszélynek vagyunk kitéve, de a közösségi média oldalak mindig is melegágyai voltak a hasonló tartalmaknak. A szakértő kiemelte, már a 2010-es évek közepétől gyakran vitatott téma a média, és az ezzel foglalkozó kutatók körében is. Sokan egyébként a 2016-os amerikai elnökválasztást említik, mint az egyik első olyan meghatározó eseményt, ami ráirányította a közvélemény figyelmét a jelenségre.

„A platformok azóta számos kezdeményezéssel próbálkoztak az álhírek visszaszorítása érdekében, de ezek jellemzően csak kisebb mértékben tudtak sikeresek lenni és a problémát alapvetően a mai napig nem sikerült kezelni. Éppen ezért azt mondom, hogy ebben a kérdésben a felhasználók tudnak a legtöbbet tenni, ehhez pedig a két legfontosabb kulcsszó a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás fejlesztése. Persze ezek olyan területek, amiket igazán hatékonyan csak úgy lehetne fejleszteni, ha azok az oktatási rendszer részét képeznék” – véli Benedek István.