Valóban megszűnnének a magyar megyék? A rosszul megtervezett közigazgatási átszervezés lehetséges katasztrofális következményeit járják körül a Józan Ésszel című kampányrendezvényen Sepsiszentgyörgyön. Hogyan védekezzünk, hogy ne rajtunk csattanjon az ostor? – ezt vitatja meg Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök.

A Háromszék Táncstúdióban zajló eseményen jelen van több székelyföldi város polgármestere és megyei tanácselnöke is, hiszen egyrészt a következő időszak kihívása, hogy miként akadályozzák meg a román pártok által szorgalmazott közigazgatási átszervezést, másrészt pénteken Sepsiszentgyörgy ad otthont az új mandátum első székelyföldi polgármester-találkozójának, amelyre 14 város polgármesterét és a három székely megye tanácselnökét várják.

A csütörtöki esemény majdnem olyan, mint a korábbi Nincs mese sorozat, csak ez most józan ésszel van, jegyezte meg bevezetőjében Kelemen Hunor. „Közigazgatási reformról évek óta beszélnek, voltak már próbálkozások. Amit a román pártok javasolnak, azt ők reformnak nevezik, de valójában közösségromboló. Ma már nemcsak ijesztgetnek, be is nyújtották a parlamentbe a közigazgatási átszervezés tervezetét. Ez egy annyira rossz, hogy módosítgatni sem lehet, a mi szempontunkból csak elutasítani” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.

A megamegyében 2,2 millióan lennének

Tamás Sándor szerint ötven éve, a legutóbbi megyésítés óta nem szembesültek komolyan ilyen veszéllyel. A kézdikővári Erzsike néni példájával érzékeltette a problémát, aki 400 kilométerre kellene elutazzon a gyulafehérvári megyeközpontba, ha hivatalos ügyet intézne. „Ami viszont bennünket, magyarokat ezerszeresen érint, hogy elsorvasztják az identitást képző és erősítő intézményeinket. A megamegyében 2,2 millióan lennénk és alig 25 százaléknyian magyarok” – fejtette ki. Arra a kérdésre, hogy a rendelkezésre álló pénzből a Székely Nemzeti Múzeumot vagy a gyulafehérvárit újíanák fel, egész biztos, hogy nem a sepsiszentgyörgyi javára döntenének. Az erdélyi magyar közösség létkérdése, hogy meg tudjuk akadályozni ezeket a törekvéseket – hangsúlyozta Tamás Sándor.

Bukarestben csak számokat néznek, és azok eltakarják az embereket, fogalmazott Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott: majdnem minden európai országban az állam el akar venni helyi intézményeket, ez általános törekvés. A tapasztalat viszont az, hogy ahol közigazgatási átszervezés történt, ott valójában államosítás történt.

„Mondjuk ki: ma nagyon komoly helyi autonómiánk van, hiszen egy megyei önkormányzatnak sokkal több pénze és hatásköre van, mint egy magyarországi vármegyének” – hangsúlyozta. Szerinte, ha ezt elveszítenénk, az az egész életünket átalakítaná. Nincs jobb közigazgatási berendezkedés, mint a jelenlegi. Ha jobbá akarjuk tenni, akkor alkotmánymódosításra is szükség lenne, mutatott rá Antal Árpád

Kelemen Hunor szerint ha spórolni akarunk, akkor inkább a fölösleges intézményeket kellene megszüntetni, például regionális pénzügyi hivatalokat, amelyeknek nincs semmi létjogosultságuk. „A kompromisszumot sem fogadjuk el, mert annak idején Băsescu azt ajánlotta, hogy létrehoznak nyolc nagy megyét, és Kovászna-Hargita megyéből egy kisebbet. Ez sem volt elfogadható, mert kimaradt volna belőle Maros megye” – mondta Kelemen Hunor. 

Veszély fenyegeti a közbirtokosságokat, a közösségi vagyonokat

Tamás Sándor szerint több közbirtokosságot fenyeget a visszaállamosítás veszélye. A háromszéki közbirtokosságok által visszaigényelt 170 ezer hektár erdőből 140 ezer hektárnyit sikerült visszaszerezni, ami pénzt és fát termel a tagoknak. „Például a perbe fogott ozsdolai közbirtokosságnak 960 tagja van, és minden évben tűzifát és készpénzt kaptak a tagok, de adtak a helyi iskolának, óvodának is, vagyis elindult egyfajta közösségi intézmény” – fejtette ki.

Zajlik a per a papolci közbirtokosság ellen is, de további öt másikat vizsgálnak, mondta a háromszéki tanácselnök, aki úgy véli: ez nem jogi probléma, hanem egy okkult háttérhatalom ügye, mert azt látják, hogy a közösségünk elkezdett erősödni a saját vagyonából. Bár nincsenek végleges ítéletek, de probléma, hogy minden perbe fogott közbirtokosság tevékenységét felfüggesztik, ez történt már az ozsdolai és papolci közbirtokosságok esetében is.

„Legyen minél alacsonyabb a mobilitás, maradjanak a fiatalok a településeiken. Minél kisebb egy közösség, annál erősebb a társadalom szövete, és minden átalakítás roncsolja ezeket a társadalmi szöveteket”, véli Antal Árpád. A nagyvárosok vonzzák a fiatalokat, elszakadnak saját településeiktől, ennek következménye, hogy sokkal később tudnak megállapodni abban a városban, ahová költöztek és ezért kitolódik a családalapítás és a gyerekvállalás is. Megoldás az, ha a fiataloknak olyan lehetőséget teremtenek, hogy szülőföldjükön maradjanak és boldoguljanak, alapítsanak családot, vállaljanak gyerekeket – hangsúlyozta Sepsiszentgyörgy polgármestere.

A közösségi szimbólumok használatát végre rendezni kell

Törvény mondja ki, hogy azokon a településeken, ahol 20 százalék felett van egy kisebbség aranya, lehet használni a magyar nyelvet, de a jelenlegi törvényt egyértelműsítve be kellene vezetni, hogy 50 százalék fölött legyen kötelező, és ezeken a településeken lehessen egymás mellé tenni a kétnyelvű feliratokat, mondta Antal Árpád, aki szerint amennyiben a választások után kormányra kerül az RMDSZ rendezni kell a szimbólumhasználat problémáját.  

Kelemen Hunor szerint ki kell igazítani azokat a törvényeket, amelyeket az igazságszolgáltatás jelenleg rosszul értelmez.