Több mint 9,2 millió lej értékű sikkasztás és pénzmosás miatt emelt vádat a Kovászna megyei ügyészség két férfi és hét vállalkozás ellen. A vádhatóság szerint a vádlottak éveken keresztül jogtalanul vontak ki pénzt egy vállalkozás vagyonából, majd összetett banki átutalásokkal próbálták eltüntetni a pénz eredetét.

A Kovászna megyei ügyészség szerdai tájékoztatása szerint a bírósági felügyelet alá helyezett 49 és egy 40 éves férfiak 2021 novembere és 2024 októbere között az általuk irányított vállalkozás, és több, közvetlenül vagy közvetve az ellenőrzésük alatt álló cég közreműködésével összesen 9 237 882,43 lejt tulajdonítottak el jogellenesen a vállalkozás vagyonából.

Fiktív szerződésekkel és bonyolult átutalásokkal próbálhatták legalizálni a pénzt

A nyomozás szerint a pénz megszerzését követően a vádlottak többlépcsős pénzügyi műveletekkel igyekeztek elfedni annak eredetét.

Az ügyészség közlése szerint a pénzeket rövid időn belül, több egymást követő banki átutalással mozgatták különböző számlák között, miközben olyan dokumentumokat és szerződéseket használtak fel, amelyek valótlan gazdasági ügyleteket igazoltak. A hatóságok szerint ezek célja az volt, hogy a tranzakciók jogszerűnek tűnjenek.

Összesen két magán személy és hét jogi személy ellen emeltek vádat sikkasztás, sikkasztásban való bűnrészesség, illetve pénzmosás miatt.

Vagyonzárlatot is elrendeltek a kár megtérítésének biztosítására

A Kovászna megyei ügyészség arról is tájékoztatott, hogy a feltételezett kár megtérítésének biztosítása érdekében zárolta a vádlottak ingó és ingatlan vagyonát, valamint a bankszámláikon található pénzeszközöket.

A vádhatóság közlése szerint a biztosítási intézkedéseket 9,5 millió lej értékre rendelték el. Emellett lefoglalták az egyik vádlott tulajdonában lévő részvényeket is egyik a gazdasági társaságnál, továbbá elrendelték az ezek után járó osztalékok zárolását is.

Az ügyészség hangsúlyozta, hogy a vádemelés a büntetőeljárás egyik szakasza, és nem jelenti a vádlottak bűnösségének megállapítását. A büntetőeljárás teljes időtartama alatt valamennyi érintettet megilleti az ártatlanság vélelme mindaddig, amíg a bíróság jogerős ítéletet nem hoz az ügyben.