2019-ben jelent meg a (Le)hallgatásra ítélve - Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957-1960) című kötet, amelynek azóta már több bemutatója is volt, ám idén, a püspök születésének 125. évfordulóján a Márton Áron Múzeum szervezésében újabb könyvbemutatóra és beszélgetésre került sor szombat este a Nagykilenced eseménysor keretében.

A kötetben 57 lehallgatott beszélgetés átirata található meg, amelyeket a püspök dolgozószobájában elrejtett lehallgató készülékkel vettek fel. Nagy Mihály Zoltán történész, a kötet egyik szerzője az online beszélgetésen elmondta, Márton Áronnak két lehallgatási dossziéja van, amely több mint 200 kötetből áll össze, és majdnem 80 ezer oldalt tesz ki.

Kapcsolódó

(Le)hallgatásra ítélve – Márton Áron lehallgatási jegyzőkönyveiről kérdeztük Nagy Mihály Zoltán történészt

Minden mozdulatát megfigyelték, minden szavát lejegyezték. Márton Áronról közel 80 ezer oldal gyűlt össze a Securitate irattárában.

Márton Áron püspök lehallgatás Securitate

„Ha megfigyelnek valakit, annak több szakasza van, nagyon komoly besúgói hálózatot kell kiépíteni, ezen kívül levélcenzúrát és követést alkalmaznak, és lehallgatási jegyzőkönyvet írnak. Márton Áronnál szobalehallgatást alkalmaztak, a dolgozószobájának a falába mikrofont helyeztek el, és szalagra rögzítették a beszélgetéseit” – magyarázta a történész.

Az élő Márton Áron szól hozzánk a kötetből

Kovács Gergely gyulafehérvári érsek Márton Áron szentté avatásának ügye kapcsán tanulmányozta a püspök életét. Mint fogalmazott, számos dokumentumot ismer, ami a nagyközönség számára nem hozzáférhető, mivel kutatott a vatikáni titkos levéltárban. Emiatt úgy gondolja, hogy a könyv sokkal megbízhatóbb, mint egy-egy besúgói jelentés, mivel azokban „azt jelentették, amit megértettek egy szentbeszédből, vagy ahogyan ők értelmezik a körülményeket”, míg a szalagra rögzített beszélgetések átirata Márton Áron szavait tartalmazza. „Ezért ez egy nagyon értékes kiadvány, és az a kérésem a szerzők felé, hogy ezt a publikációt folytassák, mert ebből Áron püspökurat sokkal közelebbről megismerhetjük” – tette hozzá. 

Gálfalvi Ágnes, a könyv szerkesztője szerint azért is értékes a könyv, mivel a beszélgetések „természetesen vannak jelen a kötetben”, nincsenek megvágva, és belőlük az élő Márton Áron szól hozzánk. Mint fogalmazott, egy másik oldala ennek, hogy a beszélgetések jó része közérthető, mivel egyszerű emberek és Márton Áron között hangzanak el, és nem kell ahhoz valakinek lelkésznek vagy történésznek lennie, hogy megértse ezeket, éppen ezért „szimbolikus erejük és hatalmuk” van.

Tóth László, Csíkszereda főkonzulja elmondta: akkor mélyült el püspök életében és munkásságában, amikor a Márton Áron emlékév koordinálásával bíztak meg. Már az emlékév első hónapjában tudta, hogy ez a kötet meg fog jelenni, és reméli, hogy az elején tervezett másik két kötet is megjelenik hamarosan. „Azt tanácsolom mindenkinek, hogy merjék kézbe venni a kötetet, mert a jegyzőkönyvekben a püspök szavait tudjuk visszaolvasni, és ez óriási élmény” – jelentette ki.

Sok mindenre megtanítanak ezek a szövegek

Bánkuti Gábor történész, a kötet szaklektora úgy vélte, a könyvből nagyon sokat megtudunk a társadalmi, gazdasági, politikai háttérről, és számos magyarországi tényezőt is megvilágít az olvasónak. „Ekkor indult meg a kollektivizálás újabb nagy hulláma, és Márton Áronnak vannak nagyon konkrét észrevételei, és ezek segítenek bennünket, hogy a saját kontextusunkat is jobban értsük. Nemzetközi vonatkozásban is érdekes lehet, mivel más országban nem ismert ilyen terjedelemben ilyen típusú dokumentáció” – magyarázta.

Nagy Mihály Zoltán szerint Márton Áron tisztában volt azzal, hogy milyen lehallgatási készülékek voltak akkoriban, és hogyan működtek. Azt is tudta, hogy lehet, le fogják hallgatni, és amikor éppen úton volt, két villanyszerelőnek álcázott állambiztonsági tiszt beszerelt egy készüléket a dolgozószobájába.

„Az a legigazibb benne, hogy ismeri a rendszert, börtönben is járt, és többször elmondja, hogy nem akar szembemenni a rendszerrel, de neki kötelessége megőrizni a szabadságát, mert így lesz felelős egyházi személyiség. Azt vallja, hogy a mozgásteret meg kell magunknak őriznünk, és ha kell, mindent nyíltan kimond, vállalva azt is, hogy lehallgathatják” – mondta el a történész.

Kovács Gergely érsek szerint Márton Áron szentbeszédeiből, körleveleiből megismerjük az egyházi vezetőt, de a lehallgatási dossziéból megismerjük az embert. Mint fogalmazott, egy olyan őszinte püspök áll előttünk, akit itt ismerünk meg a legmélyebben, és neki jobban tetszenek ezek a jegyzőkönyvek, mivel úgy érzi, hogy ebből tud a legtöbbet tanulni.

„Ha az ember figyelmesen olvassa, sok mindenre megtanítanak ezek a szövegek. Bárcsak mindannyian tudnánk ilyen világosan gondolkodni, ilyen őszintén beszélni, mint ő. Én azt mondom, hogy itt áll előttem a szent, aki kitart az álláspontja mellett bármi áron. Bárcsak a mi elveink is ilyen igazak lennének. Ebből a könyvből tanulni lehet és tanulni kell” – fogalmazott az érsek.

A beszélgetés a Márton Áron Múzeum - Csíkszentdomokos Facebook-oldalon és a Templom.ro oldalon nézhető vissza.