A romániaiak régiónként eltérő célországokat választanak a kivándorláskor. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) elemzése szerint Erdélyből elsősorban Németországba költöztek, kivéve azokat a megyéket, ahol nagyobb arányban él magyar lakosság – ezekben az esetekben Magyarország volt a leggyakoribb célország.

Bihar, Maros, Szeben, Fehér megyéből, valamint az Arad és Temes megyékből legtöbben Németországot választották. Hargita megyében Magyarország volt az elsődleges célország, míg Kovászna megyében az emberek leggyakrabban Németországba, ezt követően Magyarországra és Olaszországba költöztek – írja a Turnul Sfatului.

A moldvaiak ezzel szemben egyértelműen Olaszországot részesítik előnyben. Botoșani, Suceava, Neamț, Iași, Galați, Bákó és Vrancea megyékben egyaránt Olaszország áll az első helyen azok körében, akik külföldre helyezték át lakóhelyüket. A tendencia Tulcea, Buzău és Brăila megyében is folytatódik, míg Románia déli részén inkább Spanyolország számít népszerű úti célnak. Az INS adatai szerint Olt, Teleorman és Călărași megyékből költöztek legtöbben Spanyolországba.

Az „ideiglenesen külföldön tartózkodó” román állampolgárok 24,4%-a Olaszországban élt, 19% Németországban, 12% Spanyolországban, míg 6% Franciaországban – derül ki az említett adatokból.

A Külföldön Élő Románokért Felelős Főosztály 2023-ban rendelt meg egy tanulmányt a diaszpórában élőkről.A kutatásban 6 699, 16 év feletti, Románián kívüli lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgár vett részt, hogy feltárják, miért költöztek el, milyen tapasztalatokat szereztek, és tervezik-e a hazatérést.

Kapcsolódó

Mit mondana Nicușor Dan egy 18 évesnek, aki el akarja hagyni Romániát? (VIDEÓ)

Egy diáklány arra kérte: mondja el, mit üzenne egy 18 éves fiatalnak, hogy ne hagyja el Romániát.

államfő ifjúság Nicușor Dan elvándorlás

A tanulmány szerint az Olaszországba költözöttek úgy vélik, hogy ott „befogadó államot” találtak, és „az olasz állampolgárokkal azonos jogokat” élveznek.
A Németországban letelepedettek esetében kiderült, hogy a kivándorlás legfőbb oka a családegyesítés volt. Második helyen gazdasági okok állnak: új szakmai lehetőségeket vagy romániainál magasabb jövedelmet kerestek. A tanulmány szerint úgy tapasztalták, hogy a németek befogadóbbak, mint ahogyan azt korábban gondolták, ugyanakkor „nem érzik magukat kellően beilleszkedettnek”.

A Spanyolországba költözöttek arról számoltak be, hogy „Spanyolország nyitott és befogadó állam a bevándorlókkal szemben”, és hogy „magas szintű tisztelet övezi a románokat”.

Az elemzés szerint a diaszpórában élők 38%-a jelezte, hogy visszatérne Romániába. A legvalószínűbb hazatérési időpont 5–6 év múlva lenne (25%), míg 22% több mint 6 év múlva tervezi a visszatérést.
A diaszpórában élők 68%-a küld pénzt haza. A támogatás leggyakoribb kedvezményezettjei a szülők (39%), őket követik a gyermekek (23%), az élettárs vagy házastárs (23%), illetve egyéb rokonok (12%).
A válaszadók közül a legtöbben (24%) csak akkor térnének haza, ha vállalkozást indíthatnának. Mások (22%) egy közeli hozzátartozó gondozása miatt, míg 18% akkor, miután összegyűjtenék egy nagyobb értékű dolog – például lakás vagy autó – megvásárlásához szükséges pénzt.

A külföldön élő romániaiak 82%-a alkalmazottként dolgozik, 6% vállalkozó, 5% még tanul, míg 2% nyugdíjas.