Több ezer lejt fizethetnek ki a nyugdíjasok az archívumoknak a kis újraszámoláshoz szükséges jövedelemigazolásokért, miközben lehet, hogy meg sem térül a kiadás, hanem csak egy 30-40 lejes emelést hoz. Az archívumok magas tarifái – 100-144 lej egy évre vonatkozó igazolásért – tavaly ilyenkor még a figyelem középpontjában voltak, az Országos Szakszervezeti Tömb is szót emelt, követelve, hogy csökkentsék a díjakat megfizethetőre, a Versenyhivatal is vizsgálódott. A téma végül elsikkadt. Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt kérdeztük, mikor csökkenthetik az archívumok díjait, és mit tegyen, akinek az egykori munkaadója nem hajlandó kiadni a külön a pluszjövedelmekről szóló igazolásokat.  

Több hónapos késéssel, de zajlik a nyugdíjak úgynevezett kis újraszámolása a tavaly őszi nagy újraszámolás után. A kis újraszámolás során azokat a jövedelmeket veszik figyelembe, amelyek nem voltak állandó jellegűek – prémiumok, 13. fizetések, túlórák többek között –, ami után hozzájárulást fizetett az alkalmazott, és amiről igazolást nyújtott be a nyugdíjpénztárhoz.

Aki eddig nem tett le ilyen jövedelemigazolásokat, az sem maradt le, biztosított múlt héten a Kovászna Megyei Nyugdíjpénztár illetékese.

Csép Andrea: „tarthatatlan az árkülönbség”

A kis újraszámolás során, ahol először nehézségekbe ütközhet a nyugdíjas, az a jövedelemigazolások beszerzése, hiszen vagy a korábbi munkaadó fanyalog kiadni az igazolásokat, vagy költséges beszerezni azokat, amennyiben a vállalat azóta megszűnt. Ha a cég már megszűnt, levéltárban tárolják a dokumentumaikat, onnan kell kikérni, és több ezer lejbe is belekerülhet a nyugdíjasnak.

Az egyik magánlevéltár internetes oldalán azt találtuk, hogy egy évre a dokumentumok kikeresése 144 lej, így 25 évnyi dokumentum visszakeresése 3600 lejbe, 35 évnyi dokumentumé 5040 lejbe kerülhet, és ez csak a kutatási díj alapján számolt összeg – ehhez jön még a dokumentumok kiadásának díja, ami 41 lej példányonként, és lehetnek még adminisztratív, másolási vagy szkennelési költségek is.

Kapcsolódó

Akár 1000 lejjel is nőhet a nyugdíj – Zajlik a „kis újraszámolás”

A kis újraszámolás során azokat a jövedelmeket veszik figyelembe, amelyek nem voltak állandó jellegűek.

nyugdíjak újraszámolása nyugdíj nyugdíjasok nyugdíjpénztár

A díjak csökkentése a nyugdíjasok számára megfizethetőre többször is téma volt egy évvel ezelőtt, ám végül elsikkadt a választások közepette.

Csép Éva Andrea képviselő, a parlament munka- és szocális ügyekért felelős bizottságának alelnöke a Maszol megkeresésére elmondta, „többször felvetettük, de mindig elakadt – most kitartóbbnak kell lennünk, konzultálnunk kell a Versenytanáccsal, mert tarthatatlan az árkülönbség az állami és magánlevéltárak között. A cél, minél jobban közelíteni az állami levéltár díjaihoz a magánlevéltárakét”. Hangsúlyozta, jelen helyzetben nem biztos, hogy megtérül a befektetés a nyugdíjasoknak.

„Kiszolgáltatott idős emberek ezrei fizetnek ki több ezer lejt csak azért, hogy talán csak 30–40 lejes havi nyugdíjemeléshez hozzájussanak. Ha kiszámoljuk, sokan sosem fogják visszakapni azt az összeget, amit a bizonylatok kikérésére kifizettek. Ezen változtatni kell” – mutatott rá.

Hogy mennyibe kerülne ilyen jellegű bizonylatok kiadása az Országos Levéltár „tarifáihoz közelítve” az árakat, erről nehéz pontosat mondani. Annyit tudni, hogy az állami levéltár honlapján feltüntetett árak szerint például egy irat példányának azonosítása, elkészítése, fénymásolása vagy számítógépes szerkesztése, valamint a tanúsítványok, kivonatok és másolatok kiállítása 90 lejbe kerül példányonként. Amennyiben ugyanazon dokumentumról további példányokat igényelnek, az ezek kiállításának díja példányonként 5 lej. 

Kérdésünkre, mit tegyen az, aki egykori munkahelyén azzal szembesült, hogy a könyvelő kapacitáshiányra hivatkozva nem hajlandó pluszjövedelemre is lebontva kiadni a igazolásokat, Csép Andrea elmondta: „egyedüli megoldás a bíróság, hisz a nyugdíjasnak joga van tudni, hogy milyen típusú jövedelmei voltak, és ha a munkáltatótól azt kéri, hogy bontsa le és a helyzetet úgy mutassa be, hogy tudja érvényesíteni azokat a pluszjövedelmeidet, ami az öregségi nyugdíjba beleszámítható, akkor a cégnek ez kötelessége, ahogy kötelessége, az is igaz, hogy a levéltárakban megőriztesse ezeket a dokumentumokat”.

Papíron és ceruzával a 21. században

A nyugdíjak nagyarányú újraszámítása lelassította az egész rendszert, továbbra is fennállnak hibák, és ezekért a „túlterhelt informatikai rendszer” okolható – nyilatkozta múlt héten Florin Manole munkaügyi miniszter. Csép Éva Andrea a jelenlegi helyzet kapcsán úgy látja, „az új nyugdíjtörvényt annak idején erőltetett tempóban fogadták el, tesztelés és egyeztetés nélkül. Az RMDSZ látta a hiányosságokat, de megszavazta, mert fontos, hogy a stabilitási pontok révén csökkenteni lehetett a meglévő egyenlőtlenségeket”.

Mint mondta, a késések, gondok okait maga is látja, mert tartja a kapcsolatot a nyugdíjpénztárakkal, rendszeresen ellátogat egy-egy hivatalba, így tudja, hogy az alkalmazottak nehéz körülmények között dolgoznak, kézzel viszik be az adatokat, papíron ceruzával végezték az újraszámolást. „Ez szinte elképzelhetetlen ma, mégis így zajlik, mert a digitalizációs folyamat elmaradt. Ez egy modern államban megengedhetetlen.  A nyugdíjpénztárral való tárgyalásaim során többször rákérdeztem, mi az oka, és az volt a válasz, hogy az számolást segítő szoftver nem működik, mert rosszul volt kiírva a közbeszerzés” – mutatott rá.

Épp a digitalizálás lassúsága miatt „a megszorítások ellenére annak az ezer alkalmazottnak, akiknek az a feladata, hogy egyenként bevezessék, digitalizálják a dokumentumokat, hogy segítsék az újraszámolásokban a pénztári kollégákat, még egy évig maradnia kell, nekik harmadik éve hosszabbítják a szerződésüket”, számolt be Csép Éva Andrea. „Ők azok, akik lemennek az archívumba, előveszik a poros dossziékat, szkennelnek, bevezetnek – nagyon nagy segítségére vannak a nyugdíjpénztáraknak” – jegyezte meg a képviselő.

Csép Andrea elmondta, a Maros megyei helyzetet ismeri a legjobban, és látja, hogy az alkalmazottak minden tőlük telhetőt megtesznek, ennek ellenére vannak nyugdíjasok, akik tavaly óta még mindig várnak például arra, hogy a rokkantsági vagy előre hozott nyugdíjról az öregségi nyugdíjra megtörténjen hivatalosan is az áttérésük.