Kiderült, hogyan dolgozott a hamis oltási igazolásokat áruló bűnszervezet
A Román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szerint 250-300 eurót kértek el egy-egy oltási igazolásért.
Mint arról már beszámoltunk, a DNA Bihar Megyei Területi Irodájának ügyészei összesen 13 Szatmár és Bihar megyei helyszínen tartottak házkutatást kedden. A gyanú szerint a Szatmár megyében található Pete–Csengersima határátkelőhelyen található oltási központban nagyszámú Covid-19 elleni védettséget jelentő oltásról szóló igazolást adtak ki úgy, hogy valójában az érintett személyek nem kapták meg a vakcinát. Ez úgy derült ki, hogy olyanok is kórházba kerültek, akiknek volt oltási igazolásuk, de valójában nem voltak védettek – ezt pedig bevallották orvosaiknak.
Az akció napján nem sok hivatalos információ látott napvilágot, ám a korrupcióellenes ügyészség egy új közleménye sok részletet elárul az ügyről.
A házkutatásokat követően öt személyt vettek 24 órás őrizetbe: a határátkelőnél felállított oltási pontnál egészségügyi asszisztensként dolgozó H. B. I.-t, az ugyanitt adatok bevitelével, regisztrációval foglalkozó I. M.-et és B. H.-t, a Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóságon dolgozó S. V. C.-t, illetve egy meg nem nevezett személyt. Őket csúszópénz elfogadásával, hamisítással, csalással, illetve ezekben való bűnrészességgel vádolják.
A DNA által közzétett információk szerint a gyanúsítottak 250-300 euróért árusították darabját a hamis oltási igazolásoknak.
Az eljárás az volt, hogy vagy személyesen, vagy közvetítő igénybevételével vették fel a kapcsolatot a gyanúsítottakkal azok, akik nem voltak hajlandóak beoltatni magukat, de szükségük volt az Európa-szerte elfogadott igazolásra.
Két bevett módszerük volt. Az egyik szerint az oltási igazolást „igénylő” személy megjelent az oltási központban, nem kapta meg a vakcinát, de kiállították a nevére az igazolást. A gyakoribb viszont az volt, hogy meg sem jelentek az oltási központban, hanem a közvetítő egy telefonos applikáció segítségével küldte el a személyi igazolványról készített fotót, a regisztrációval foglalkozók pedig bevitték az adatokat a rendszerbe és kiállították az igazolást – amit a közvetítő kapott meg, és adott át a vásárlónak. A közvetítő az átvett összeg egy részét, szolgáltatásai ellenértékeként megtartotta.
A gyanúsítottak a csalást azokban az időszakokban végezték, amikor a velük egy váltásban szereplő személyekről tudták, hogy nem figyelik a tevékenységüket, vagy szemet hunynak az efféle mellékes kereset felett.
A házkutatások során összesen 127 ezer euró, 75 ezer lej és 1000 font került elő, ami nagy valószínűséggel a bűncselekményekhez kötődik. A gyanú szerint a banda megközelítőleg kétezer hamis igazolást adott ki.
CSAK SAJÁT