Csökken a házasságkötések és a válások száma az Európai Unióban. Ezen belül Romániában viszonylag magas a házasságkötések száma, és kevesen válnak, viszont a Maszol által megszólaltatott szociológus szerint nem feltétlenül az áll a háttérben, hogy nálunk több a harmonikus párkapcsolat, mert a mentalitás, a népesség struktúrája, az egzisztenciális problémák is befolyásolják a házasságok felbontásának arányát.

Az Európai Unióban 2020-ban 1,4 millió házasságot kötöttek, és 700 ezer házasságot bontottak fel, derül ki az Eurostat az összes tagállamra vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adataiból. Összevetve a mutatókat az derül ki, hogy a házasságkötések és a válások száma is csökkent, hiszen 2019-ben 1,9 millió házasság köttetett, és 800 ezer válást mondtak ki. Az ezer lakosra vetített házasságok száma az Unióban Magyarországon a legnagyobb, ahol 6,9 házasságkötés jut ezer lakosra, majd Lettországban (5,6) és Litvániában (5,5) a legmagasabb. Ezzel szemben a legalacsonyabb házasságkötési arányt Olaszországból (1,6), Portugáliából (1,8), Spanyolországból és Írországból (egyaránt 1,9) jelentették, ahol 1000 lakosra kettőnél kevesebb házasságkötés jut. Románia a középmezőnyben szerepel, ezer lakosra 4,2 házasságkötéssel.
A tagállamok közül 2020-ban Máltán volt a legalacsonyabb a válások száma, 0,5 ezer főre, ezt követi Szlovénia (0,86) Makedónia (0,76) és Olaszország (1,12). A romániai statisztikák is jól mutatnak, hiszen ezer lakosra 1,18 válást jelentett az ország.

Összetett az adatok értelmezése

Az adatok értelmezése nem feltétlenül pozitív kicsengésű, hívta fel a figyelmet Veres Valér szociológus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója. A válások alacsony száma mögött gyakran viszonylag nagy számú rossz minőségű párkapcsolat, és évtizedekig elviselt családon belüli erőszak van. „Nem úgy kell elképzelni, hogy ha nálunk alacsonyabb a válások száma, az azt jelenti, hogy több a harmonikus család, akik együtt maradnak, hiszen a párkapcsolati problémák kezelésének mintázatai különböznek. Az is meghúzódhat a háttérben, hogy hosszabb ideig elszenvedik a családon belüli erőszakot, az erős az anyagi függőség miatt benne ragadnak a házasságban” – részletezte a szakértő.

Befolyásolja a döntést a mentalitás: „mit szól a közösség, ha elválok?”, de még inkább az egzisztenciális kérdések, hiszen a Nyugathoz képest nálunk még mindig alacsonyabbak a jövedelmek, viszont a lakáspiac részben globalizálódott, így a bérekhez képest magasak a lakhatási költségek. Ezeket a tényezőket mérlegelik sokan a döntés előtt, amit tovább nehezít, hogy kutatások is igazolják: tovább romlik a gyerekes elvált családok anyagi helyzete.

Falun még mindig ritkább a válás

A népesség szerkezete szintén nagymértékben befolyásolja a mutatókat, a vidéki/városi életmód is hatással van arra, hogyan alakulnak a házasságkötések és a válások, szögezte le megkeresésünkre Veres Valér. A BBTE szociológia karának dékánhelyettese kifejtette, falvakon még mindig kevesebben válnak, mert negatívabb ennek a megítélése. Romániában 50 százalék a városi lakosság aránya, tehát más a népesség összetétele, ezért a válások számát tekintve nem haladhatjuk meg a nyugati országok többségét. Ha a romániai városiak ugyanolyan mértékben válnak, mint a nyugati városiak, illetve a vidékieket összehasonlítva is hasonlóak az arányok, az országos átlag jóval alacsonyabb lesz, mert Romániában többen élnek falvakon, részletezte a szociológus. Vagyis, ha nem lenne ennyire magas a vidéki lakosság aránya, az országos mutatók sokkal nagyobbak lennének.

A válás ugyan még mindig ritkább falun, de ebben is nagy változásokat okozott a nagymértékű külföldi munkavállalás. Egyértelműen látszott az adatokban, hogy amikor az uniós csatlakozás után felfutott a migráció, a rurális megyékben, ahol addig soha nem volt magas a válások száma, a mutató hirtelen megnövekedett. Nem lehetett más okra következtetni, mint arra, hogy mivel a család egy része az év jelentős részében külföldön élt, ez végül sok esetben váláshoz vezetett, hiszen a távolság nem segíti a párkapcsolatok minőségét, részletezte Veres Valér.   

A tradíciók visszafogják a válásokat, de a házasságkötést is

A tradíciók szintén meghatározóak, látszik, hogy a nagyon erős katolikus hagyományokkal rendelkező országokban, például Olaszországban alacsony a válások száma, ebben megelőzik Romániát, mert az ortodox vallás e tekintetben nem annyira kategorikus. A katolikus hagyományok ugyanakkor van egy olyan hatása is, hogy Olaszországban a házasságkötések száma is nagyon alacsony, vagyis inkább nem házasodnak, hogy később ne kelljen bevállalni egy válást, így egyeztetik össze a katolikus hagyományt és a modern életformát.

Ez önmagában nem jelentene problémát, hiszen Észak-Európában is kevesen házasodnak, viszont ott jelenik meg a veszély, hogy déliek csak házasságban vállalnának gyereket, szintén a katolikus tradíciók hatására. Északon ez jelent gondot, minden második gyerek házasságon kívül születik, míg délen a gyerekek 90 százaléka házasságban, ennek az eredménye pedig az, hogy rohamosan fogy Dél-Európa lakossága, részletezte Veres Valér. A szekularizált nyugaton nagyobb az egyéni szabadság, megengedőbbek a házasságkötéssel, a válással, ám általános értelemben a nyugati értékrend ugyanabból a hagyományos kultúrából alakult ki. Nincs gyökeres különbség, csak fáziseltolódás, nálunk később jelennek meg ugyanazok a változások. Amennyiben a nyugati civilizáció vívmányait szeretnénk élvezni, nehéz szelektálni, hiszen ezek csomagban érkeznek, szögezte le Veres Valér.

A válságok hatással vannak a trendekre

A válságok, a pandémia, a szomszédban dúló háború hatással vannak a trendekre, első lépésben az emberek egy része elhalasztja a házasságkötést, és a tervezett gyerekvállalást, mert a jövőt bizonytalanabbnak érzik, ha nem is feltétlenül az, de ez a benyomás alakul ki az emberek egy részében. A válások esetében nem lehet egyértelmű hatásról beszélni, hiszen a válás eleve egy krízis kibontakozása, taglalta a szociológus. A kiszámítható és stabil, illetve a népesség jelentős részére kiterjedő családpolitikai és a gyerekvállalást ösztönző intézkedések pozitívan befolyásolhatják ezeket a mutatókat.

Mivel a pandémia első évéről van szó, 2020-ban mind a házasságkötések jelentős részét, mind pedig a válások jogi rendezését sokan elhalasztották, hiszen a kijárási tilalom, majd a távolságtartás a hivatalos ügyintézést is befolyásolta. Később viszont ezek a tönkrement kapcsolatok, házasságok jogilag is váláshoz vezetnek, de ezek már a későbbi évek statisztikáiban lelhetők fel. Például, Romániában 2019-ben valamivel több, mint 30 ezer válást jegyeztek, ez 2020-ra mintegy harmadával csökkent, 22,7 ezerre. Ez a szám 2021-ben viszont újra növekedett 27 ezerre, és várhatóan tovább nőtt a következő években, hívta fel a figyelmet Veres Valér.