Kétszáz aláírást gyűjtöttek össze a Kárpátok sétányán élők, a lakónegyedbe tervezett Maros-híd építése ellen. A Városi Tanács csütörtöki ülésén sorolták ellenvetéseiket. Soós Zoltán polgármester, illetve a liberális párti volt alpolgármester és a szociáldemokrata párti jelenlegi alpolgármester is válaszolt a kifogásaikra. 

Nem tetszik a Kárpátok sétányán lakók egy részének az, hogy a lakónegybe tervezik az új Maros-hídat. A lakók attól tartanak, hogy az új híd jelentősen megnövelné a forgalmat az Kárpátok sétánya, a Gát, a Gyöngyvirág utcákban és a Maros-part környékén. Szerintük ezzel együtt nőne a zaj-, rezgés- és légszennyezés is, ami hosszú távon élhetetlenné teheti a környéket.

A tiltakozók azt is kifogásolták, hogy a híd közelsége csökkentheti az ingatlanok értékét. Többen felvetették a kártérítés kérdését is: szerintük nem világos, ki vállalná a felelősséget, ha az építkezés vagy a későbbi forgalom károkat okozna az épületekben, különösen az 51-es tömbház esetében. Az aláírásgyűjtést kezdeményezők szerint a hidat inkább, feljebb kellene megépíteni, anélkül hogy lakóövezeten és pihenőzónán vezetné át a forgalmat.

Soós Zoltán polgármester válaszában hangsúlyozta: a híd építésének gondolata már 2013-ban felmerült, azóta pedig számos terv, elemzés és engedély készült el. Mint mondta, a beruházás az Anghel Saligny program keretében 43 millió lejes támogatást kapott. Más helyszínt nem találtak, fennebbi részen a vízügy nem engedélyezte, más lehetőség már nincs a város közigazgatási területén. 

„Mivel ez a projekt már célegyenesben van, és az Anghel Saligny programon keresztül finanszírozást nyert, egy esetleges visszalépés azt jelentené, hogy az elkövetkező tíz évben nem épülne Maros-híd Marosvásárhelyen” – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: lakossági fórumot is szerveznek, ahol részletesen ismertetni szeretnék a beruházás előnyeit és hatásait.

Soós Zoltán szerint a Kárpátok sétánya már most is átmenő forgalmi útvonalként működik, mivel sok autós a Sinaia utcát elkerülve ott halad át. „Naponta több ezer autó megy át a Kárpátok sétányán pontosan azért, mert nincs híd” – mondta.

A polgármester hangsúlyozta a beruházás nem a nehézforgalmat szolgálná, hanem a mindennapi ingázást könnyítené meg. A hídon kerékpársáv, járda és egy-egy autós sáv épülne, a környéken pedig zajvédelmi megoldásokat szerelnek fel, fákat ültetnek és forgalomlassítók is lesznek.

Úgy fogalmazott: más európai városokban sem bontanak le hidakat azért, mert néhány lakót zavar a közelségük. „Budapesten vagy Bécsben sem bontják le a Duna-hidakat, sőt az ilyen beruházások általában növelik az ingatlanok értékét” – mondta.

Alexandru György volt alpolgármester azt mondta, figyelembe veszik a lakosság véleményét, ugyanakkor a városnak szüksége van a beruházásra. Hasonló álláspontot fogalmazott meg a jelenlegi alpolgármester, a Szociáldemokrata Párt képviselője, Călin Moldovan is, aki emlékeztetett: a hasonló közlekedési fejlesztések a városvezetés választási programjában is szerepeltek.