A máramarosszigetiek és a környéken élő magyarok álma valósult meg 20 évvel ezelőtt, amikor 12 év fáradozása után sikerült újra a román iskolákban szétszórt magyar osztályokat saját épületbe összegyűjteni, és útjára indítani az önálló magyar tanintézményt. Pesek Szilárd Zoltán, a Leőwey Klára Elméleti Líceum igazgatója szerint ők ezt az álmot viszik tovább nap mint nap.

Az igazgató elmondta: patinás magyar tannyelvű oktatási intézményekkel büszkélkedhetett Máramarossziget 1948-tól 1960-ig, amikor is hat általános és egy középiskola működött a városban. 1960-ban vonták össze a román iskolákkal a magyar tannyelvű oktatási intézményeket, így vegyes tannyelvű intézmények keretében működött az anyanyelvi oktatás is.

A Leőwey Klára Elméleti Líceum azon kezdeményezésre adott válaszként alakult, hogy Máramarosszigeten újraéledjen az évtizedekig hiányzó önálló magyar iskola. Az újonnan létrejött intézménynek a 18. század elején Haller gróf részére épült egykori vadászház adott otthont, ám az épület felújításra szorult, és a munkálatok sokba kerültek. „Az épület megszerzésében és helyreállításában a tanügyminisztérium, az RMDSZ, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Máramaros Megyei Tanfelügyelőség, a máramarosszigeti önkormányzat, a tanárok, a diákok, a szülők, valamint a város magyar lakossága is segítséget nyújtott. A szülői bizottság egyhangú döntése értelmében az iskola Leövey Klárának, a máramarosszigeti születésű pedagógusnak, 1848-as forradalmárnak a nevét vette fel” – emlékezett vissza Pesek Szilárd Zoltán.

De ki is volt Leövey Klára?

Az iskolaigazgató intézményük névadójáról is mesélt, valamint arról, hogy miért változott meg a pedagógus nevének írásmódja a tanintézmény hivatalos elnevezésében. Mint elmondta, Leövey Klára 1821. március 25-én született Máramarosszigeten, és életének alakulására a legnagyobb hatást Teleki Blanka gyakorolta, akinek hála ő is a magyar nőnevelés céljainak szentelte életét.

1846-tól Budapesten tanított Teleki Blanka intézetében, néhány év múlva pedig az 1848-as forradalom önfeláldozó résztvevőjévé vált: ápolónőként tevékenykedett és követte a kormányt Debrecenbe is, ahol részt vállalt a szabadcsapatok felszerelésének összegyűjtésében.

A szabadságharc leverése utáni időszakban Teleki Blankával együtt segítette a bujdosókat, tevékenységükért le is tartóztatták a két nőt, Leövey Klára pedig ötéves börtönbüntetéséből hármat a hírhedt kufsteini várbörtönben töltött. 1859-től kezdett ismét Máramarosszigeten tanított, nevéhez fűződik az első óvoda (kisdedóvó) létrehozása, 1861-től pedig átvette az iskola igazgatását. A megyei közigazgatás azonban félt az intézményben folyó hazafias nevelés lehetséges következményeitől, így bezáratta az iskolát. Leövey Klára ekkor Párizsba utazott, ahol francia és emigráns magyar családoknál lett házi tanító.

1865-ben tért vissza Magyarországra, ekkor kezdte írásait publikálni, és a Máramarossziget című folyóiratnak is egyik alapítója volt. Később ismét Budapestre költözött, a társadalmi és irodalmi élet tevékeny alakjává vált, végül termékeny életének egy tragikus baleset vetett véget: 1897. április 8-án egy omnibusz halálra gázolta.

A nevének írási formája máig homályos, ő maga lemondván nemesi előjogairól a Lővei Klára nevet használta publikációiban, ám a Leőwey Klára Elméleti Líceum nevének formája a tanügyminisztériumnak köszönhető, amely ebben a formában iktatta be hivatalosan – mondta el kérdésünkre Pesek Szilárd Zoltán.

Nehéz volt az indulás, de mára jól felszerelt iskolával büszkélkedhetnek

Az igazgató úgy vélte, gazdag út áll mögöttük, amely nemcsak nehézségekből állt, hanem sok sikerélményük, szép pillanatuk is volt. „Mint minden születésnapon, mi is a szépre emlékezünk. Mint iskola, legfőbb célunk nemcsak az, hogy tanulmányi szempontból felkészítsük a diákokat, hanem fontosnak tartjuk a magasztosabb értékek átadását is: a barátság, az emberi kapcsolatok, a család, a magyarságunk és az Istennel való kapcsolat tanítása is ugyanolyan fontos számunkra” – hangsúlyozta. Hozzátette, a legfontosabb feladatuk, hogy a fiataloknak megtanítsák, bárhová is sodorná őket az élet, a nagyszüleiktől, szüleiktől és tanáraiktól megtanult anyanyelvet és a magyarságukat mindenhol bátran vállalják fel.

Pesek Szilárd Zoltán elmondta: intézményük óvodától érettségiig nyújt otthont a diákoknak, 176 a tanulók létszáma, ugyanakkor jelenleg sajnos „kiesett” két évfolyam: nincs második és hatodik osztályunk jelenleg. Elárulta, habár nehéz anyagi helyzettel és hiányos felszereléssel kezdték el az iskola működtetését, ma már színvonalas, jól felszerelt és jól működő magyar oktatási intézménynek örvendhetnek. A két hiányzó osztály ellenére is pozitívan tekintenek a jövőre, bíznak abban, hogy ez csak egy átmeneti állapot, és az iskola még hosszú éveken keresztül otthont tud nyújtani – önálló intézményként – a szigeti és a környékbeli magyar diákoknak.

Örömhír ugyanakkor, hogy az iskola épülete hamarosan teljesen átalakul és megújul, hiszen a régi épület már „nagyon igényelte” a felújítást. Most mindenki a munkálatok elkezdését várja, közben pedig a magyar kormány támogatásával teljesen új épületbe fognak költözni az óvodai csoportok, emellett pedig bölcsőde is indulni fog, reményeik szerint jövőre.

Így zajlott a jubileumi programsorozat

Az iskola fennállásának 20 éves évfordulója alkalomból programsorozattal készültek, ez szeptember 19–23. között zajlott. Pesek Szilárd Zoltán elmondta: első nap, az ünnepélyes megnyitó után közösen jubileumi fát ültettek az iskola udvarára, amely mellé egy időkapszulában az utánuk következő nemzedékeknek hagytak üzenetet. Az egyhetes programból az iskolaigazgató kiemelte a diákok flashmobját, Tóth Péter Lóránt Radnóti-díjas versmondó, versvándor előadását – amely Arany János és Petőfi Sándor barátságáról, illetve Radnóti Miklós életéről szól –, a kicsik kézműves foglalkozásait, néptáncoktatását és gyermekjátékait, valamint az iskola névadójáról való megemlékezését.

A programsorozat keretében Laczkó Vass Róbert és Székely Norbert színművészek előadták a római katolikus templomban a Cantus Figuratis című előadásukat, ugyanakkor az iskola STAGE nevű színjátszó klubjának angol nyelvű előadásán is részt vehettek az érdeklődők. „A programsorozatot úgy terveztük, hogy hasznos is legyen a diákok számára, így külföldi és hazai egyetemek mentorai tartottak a nagyobbaknak karriertanácsadást, de szerveztünk sportnapot és találkozót a volt tanároknak és diákoknak. Utolsó nap az ünnepi gálára került sor, amelyen az elmúlt húsz évet idéztük fel. A programsorozat méltó befejezése az esti magyar bál volt, melyen tanárok, szülők, diákok, támogatók együtt buliztak, ünnepeltek” – mesélte Pesek Szilárd Zoltán.