Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint szó sincs szegregációról a bánffyhunyadi óvoda és a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tagozatának a költöztetési szándéka esetében.

Az RMDSZ elnöke a Krónikában fejtette ki álláspontját a közelmúlt két nagy feltűnést keltő ügyéről. Mint arról beszámoltunk, Bánffyhunyadon a román többségű önkormányzat nem vette át ingyen a református egyháztól a magyar állam támogatásából megépített, a helyi magyar gyerekeknek szánt új óvodaépületet, mert hiányolta belőle a román tannyelvű óvodai csoportokat. Így a korszerű, új épület zárva maradt, és a gyerekek a régi zsúfolt vegyes óvodákban kezdték a tanévet.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Bánffyhunyad: a magyar óvoda elindításának megakadályozása a helyi magyarság „arcul csapása”

Heves vitával zajlott Bánffyhunyadon a helyi képviselőtestület ülése az Erdélyi Református Egyházkerület által, a magyar kormány támogatásával felépített új óvoda ügyében.

óvodaépítés Bánffyhunyad Csoma Botond

Nagyváradon minisztériumi vizsgálóbizottság a szegregáció veszélyét látta abban, hogy a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tagozatát olyan épületbe költöztessék, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a magyar állam támogatásával vásárolt, újíttatott fel, és ajánlott fel ingyen használatra a városnak. A város és a püspökség végül módosította a szerződést, és román osztályok is költöznek a református épületbe.

Kapcsolódó

Nagyváradi iskolaügy: elfogadta a református egyház, hogy román osztályokat is befogad az iskolaépületébe

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) elfogadta, hogy a nagyváradi Nicolae Balcescu Általános Iskola kilenc magyar tannyelvű osztálya mellett két román tannyelvű osztályt is befogad az iskola számára díjmentesen felajánlott épületébe.

anyanyelvi oktatás Nagyvárad

Kelemen Hunor bosszantónak találta, hogy tíz-húsz év után is visszatérnek az oktatásban a megoldottnak hitt problémák, és tanévkezdés táján újra harcolni kell osztályokért, tagozatokért, mindig meg kell védeni azt, amit egyszer már elért az erdélyi magyar közösség. Elmondta: mind a bánffyhunyadi, mind a nagyváradi esetet megbeszélte az oktatásügyi miniszterrel. Egyik esetben sem lehet szerinte diszkriminációról vagy szegregációról beszélni, hiszen évekkel ezelőtt született egy miniszteri rendelet az iskolai szegregáció tiltásáról, amelyik azonban azt is pontosan rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek különálló anyanyelvi oktatási csoportjainak, osztályainak, intézményeinek a létrehozása nem tekinthető szegregációnak.

A miniszterelnök-helyettes a bánffyhunyadi konfliktust a helyi politikai erők és elsősorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezetének a számlájára írta. Úgy vélte, a kalotaszegi kisvárosban a magyarság középre került a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PSD politikai harcában. Kelemen Hunor szerint, amikor Romániában még mindig iskolák százaiban nincsen mosdó, akkor az lenne normális, hogy egy önkormányzat megköszöni, ha ingyen felajánlanak számára egy korszerű új óvodaépületet. Úgy vélte: a bánffyhunyadi óvoda kérdését előbb utóbb meg fogja oldani a református egyház a hatóságokkal.

A nagyváradi iskolaüggyel kapcsolatban Kelemen Hunor azt tartotta problémásnak, hogy helyi feljelentés alapján a minisztérium kiküldött egy vizsgálóbizottságot, amelyik készített egy „buta jelentést”. Kelemen Hunor ugyanakkor úgy látta, hogy egyedi esetekről van szó, nem központilag irányított kampány célpontjai a magyar oktatási intézmények. „Ha valóban lenne központi akarat, akkor egy csomó helyen gond lenne, sokkal több helyen, mint ahol probléma van. Sok gondot megoldottunk, indultak új iskolák, új tagozatok, új csoportok, és ott nincsen semmi baj” – ecsetelte a politikus.

Arra a kérdésére, hogy a kormánykoalíción belül szemet szúrt-e valakinek a magyar kormány által Erdélyben megvalósított óvodaépítési és -felújítási program, kijelentette: nyilvánosan ez soha nem került szóba. Úgy vélte: a probléma az, hogy a román költségvetésből országszerte keveset fordítottak iskolák és óvodák megépítésére és felújítására.