Kelemen Hunor az RMDSZ sikereiről és kudarcairól: feladat az életminőség javítása

A demográfiai helyzetet csak következetes kormányzati család-, illetve támogatáspolitikával lehet megfordítani, sok tervezett hitelprogramra ugyanakkor nem volt anyagi fedezet a háború okozta gazdasági helyzet miatt – mondta a Maszolnak adott interjújában Kelemen Hunor. Szerinte a kománykoalíció a miniszterelnökcsere után is a jelenlegi felállásában folytatja, s kitölti a mandátumát. A kongresszusra készülő  RMDSZ elnöke egy pragmatikus, ízig-vérig transzilvanista, ütőképes regionális erőként határozta meg az általa vezetett szövetséget.         

– Több mint tizenkét éve vezeti az RMDSZ-t, s nincs különösebb izgulni valója a jövő hétvégi, temesvári kongresszuson sem, ellenjelölt nélkül indul az újabb elnöki mandátumért. Milyen a Kelemen Hunor féle RMDSZ?

– Azt nem mondanám, hogy tizenkét év után nincs bennem izgalom a kongresszus előtt. Mérleget kell vonni, ez az elnök kötelessége, s mivel  indulok egy újabb mandátumért, ez egyben egy új perspektíva felvázolását is jelenti.

Hogy milyen a tizenkét éve általam vezetett RMDSZ? Nem nekem kellene erről véleményt mondanom, mert én szubjektív vagyok, így nyilván nem látom az összes olyan aspektusát a szövetségnek, amely kívülről jobban látszik. Olyan az RMDSZ, amilyenné tettük, együtt a kollégáimmal. Sok tekintetben más, mint tizenkét évvel ezelőtt, de az alapcélokat, a fő küldetést illetően nem változott. Továbbra is olyan eszköz az erdélyi magyarok kezében, amelyet használ, s tizenkét év óta sikeresen teszi ezt.

Ez egy nyitott RMDSZ, amely együttműködésre törekszik, próbálja képviselni azokat is, akik nem feltétlenül RMDSZ-szavazók. Természetesen azokat is próbálja megszólítani, akik kettős identitással rendelkeznek és a magyar kultúrához, a magyarsághoz valamilyen formában kötődnek. Az RMDSZ egy ízig-vérig transzilvanista és pragmatikus szervezet. Pragmatikus azért, mert a politikának pragmatikusnak kell lennie, transzilvanista, mert azokat az értékeket viszi tovább, amelyek meghatározták az erdélyi magyar közösséget évszázadokon keresztül. Egy erős, ütőképes regionális szervezet. 

Kelemen Hunor ellenjelölt nélkül indul az újabb RMDSZ-elnöki mandátumért | Fotó: Agerpres

– Küldetésről, eszközről beszélt. A legutóbbi kongresszuson a család, a családvédelem volt a fő jelszó. Az RMDSZ javaslatára családügyi minisztériumot hoztak létre, de ez a tárca elég halványan teljesít. Nem született egy átfogó családvédelmi törvénycsomag sem. Nincs hiányérzete?

– A családvédelmi politika eredményességéhez legalább egy tízéves kifutásra van szükség. Ezért, ha elindultunk a családok védelmének, megsegítésének útján, akkor ezen az úton hosszú távon végig kell menni. Nem szabad csodákat várni, de kitartóan kell dolgozni.

Valóban mi javasoltuk ezt a minisztériumot, de nem mi vezetjük, ezért nem is úgy működik, ahogyan mi szeretnénk, néhány javaslatunkat ugyanakkor megszívlelte, felvállalta a miniszterasszony. Azt azért hozzá kell tennem, hogy 2021-ben, amikor mi ezt a javaslatot elindítottuk, még nem tudtuk, hogy háború lesz a szomszédban, ami az ország költségvetését, teherbbíró képességét, gazdaságát nagyon nagy megpróbáltatásnak teszi ki. Nemcsak Romániára igaz ez, hanem az egész térségre. Így azok az elképzelések, amelyeket 2022-ben szerettünk volna megvitatni, 2023-ban pedig elindítani, beiktatni a költségvetésbe, elmaradtak. A különböző hitelprogramok, amelyek egy részét az állam átvállalta volna, egyszerűen nem kerültek be a büdzsébe.

Ez nem jelenti azt, hogy lemondtunk róluk. Rengeteg a tennivaló. Óriási demográfiai kihívások előtt áll a romániai, ezen belül az erdélyi magyar társadalom, a helyzetet csak türelmes állami támogatáspolitikával lehet megfordítani. Azokban az országokban sem érkeztek meg a várt eredmények, amelyekben az utóbbi közel egy évtizedben egy tartós családpolitikát folytattak. Időre van szükség a sikerhez, mert összefüggés van a gazdasági helyzettel, más olyan kérdésekkel, amelyeket a családpolitika önmagában nem tud megváltoztatni.

Hiába van jó családpolitika, ha éppen gazdasági válság van. Még mindig sokkal könnyebb egy másik országban megélhetést keresni, családot tervezni. A szövetség továbbviszi a családpolitikát, az ezt érintő kérdések prioritások lesznek. Ha a fiatalok, a családot alapítani kívánók azt látják, hogy következetes politika van ebben a tekintetben, akkor inkább belevágnak a gyerekvállalásba, egy nagyobb családi beruházásba, s nem állnak egy országgal odébb.

Demográfiai válsághelyzet

– A népszámlálás adatai egyfajta demográfiai válsághelyzetet jeleznek. Ez különösen igaz az erdélyi magyar közösségre. Ennek ellenére, a romániai politikai elit, beleértve az RMDSZ-t, átsiklott a kérdés felett. Alig voltak viták, megoldáskeresési törekvések a közéletben. Mivel magyarázható ez a közömbösség?

– Amikor népességfogyás van és közben a kormányzatnak a mindennapi kérdésekre kell választ adnia, nincs sem ideje, sem lehetősége mélyebb elemzésekbe kezdeni. Ez nem jelenti azt, hogy nem folytak és folynak alapos szakmai viták. Amikor ezek a viták lezárulnak, akkor kell a politikának lépnie. Nem biztos, hogy ezeket a vitákat a politikusoknak kell lefolytatni. A földrajzi mobilitás harminc éve érinti a térségbeli országokat, Romániát, az erdélyi magyarokat is. Ez utóbbi nyilván nekünk jobban fáj, a kisebb mértékű fogyás is súlyosabb következményekkel jár. Nyugat-Európa vonzereje a kilencvenes évektől tart, máig nem szűnt meg.

Az elkövetkező években Romániában lesz egy jelentős pozitív változás, de az évtized végéig még lehetetlen elérni a nyugati államok jövedelemszintjét. Egy olyan jövőképet viszont már meg tudunk teremteni, hogy a közszolgálat, az életminőség feltételei már ne jelentsen okot a távozásra. Ma már nem elég elmondani azt, hogy a gyerek magyarul tanulhat az első osztálytól a tizenkettedikig, s az egyetemen is tanulhat az anyanyelvén, ha akar. Amikor egy találkozó keretében magyar, többségében székelyföldi fiatalokat kérdeztünk a jövőjükkel kapcsolatban, kilencven százalékuk a külföldi megélhetést tervezte. Amikor a miértre kérdeztünk rá, senki nem mondta azt, hogy a nemzeti identitása veszélyben van. Néhányan azt válaszolták, hogy a családjuk, barátaik már kint vannak. A nagy többség a jobb jövedelmekkel és a minőségi életfeltételekkel indokolta a tervét.

A mi feladatunk tehát, hogy utóbbiakon javítsunk. Kell infrastruktúra, kellenek munkahelyek és jó szolgáltatások. 

– Az erdélyi magyar fogyatkozásához azért az identitásvesztés is hozzájárul. Tény, hogy ez alapvetően a szórványban élőket érinti. A szórvány ugyanakkor a magyarság egyharmadát teszi ki. Van stratégia a szórványban élők megmentésére?

– A gyerekeket a családon és az iskolán keresztül kell kötni a magyar kultúrához, nyelvhez, történelemhez. Erre hoztuk létre, működtetjük és alakítjuk az iskolai és kollégiumi rendszerünket. A cél, hogy ne legyen olyan család, amelyik magyar iskolába akarja adni a gyerekét, de nincs rá lehetősége – akár úgy, hogy néhány kilométert biztonságban utazzon, később pedig szórványkollégiumban lakjon.

Fontos szempont a kettős identitásúakra való odafigyelés. Őket magunkénak kell tekinteni, érezniük kell, hogy figyelünk rájuk. Értem itt a vegyes házasságban élőket, azokat, akiket a közeg beszippanthat, de kötődnek a magyar kultúrához. Nagyvárosokra is jellemző lehet ez a helyzet, Temesvárra, Aradra, Gyulafehérvárra.  

Érettségizők Csíkszeredában. Külföldön tervezik a jövőt | Illusztráció: Farkas Endre

– Hogyan tervezik megszólítani a nagyvárosi magyar fiatalokat, akiknek helyenként az identitása is veszélyben van, s a politika iránt sem érdeklődnek? 

– Helyi közösségeket kell építeni. Az RMDSZ-nek, de a civil és szakmai szervezeteknek is mindenhol meg kell találniuk azokat a közösségépítési formákat, amelyek éppen azon a településen hatékonyak lehetnek. Központilag nem lehet eldönteni, hogy mi a jó a temesváriaknak, viszont azokat a helyi embereket kell helyzetbe kell hozni őket, akik ismerik az ott élők érdeklődését. Például azt a helyet, ahol hozzájuk hasonló fiatalokkal találkozhatnak. És ezt nem kötelességnek kell érezniük, hanem egy feltöltődési lehetőségnek. Támogatnunk kell az ilyen tevékenységeket megteremtő helyi egyesületeket, alapítványokat. De ezt őnekik kell kitalálniuk. Mi hálót kell adjunk nekik, nem halat. 

Kisebbségi törvényre várva

– Az már biztos, hogy a választásokig nem születik meg a kisebbségi törvény. Indokként ezzel kapcsolatban is több alkalommal hangzott el a háború. Hosszú évek óta húzódik ez az ügy. Örökre ködbe vész a kisebbségi törvény, ahogyan korábban az állami magyar egyetem terve?

– Szó sincs róla. Az, hogy a koalíciós megállapodás része volt ez a jogszabálytervezet a háború előtt, azt mutatja, hogy mi akarjuk ezt a törvényt, a kormányzási partnereket pedig meg tudjuk győzni ennek támogatásáról. A háború nem segített nekünk – a háború nem érinti előnyösen a kisebbségi kérdéseket ebben a térségben. Pillanatok alatt élednek fel a régi félelmek, előítéletek, gyorsan hangulatot lehet kelteni. Ezért a partnereink azt mondják, várjunk még ezzel, mert számukra most felvállalhatatlan.

Nem mondtak ugyanakkor egyértelműen nemet a törvényre, azt sem várták el, hogy vegyük ki a kormányprogramból. Érveik szerint ennek nem kedvez a háborús helyzet. Másrészt én nem akarok kudarcot, abból volt részünk bőven. Akkor szeretnék ezzel a kérdéssel előállni, amikor nem garantált a kudarc. Még akkor is előfordulhat, hogy félrecsúszik az ügy. Abban nem látok nagy fantáziát, hogy az erdélyi magyarságot még egy kudarc érje azzal, hogy durván elutasítják azt a tervezetet, amely egyébként a minimuma kellene legyen az intézményes törvényi garanciához. Ráadásul az alkotmány is megköveteli ezt.

Nem szabad egy olyan helyzetet teremteni a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban, amely egyenesen a falnak vezet. Egy olyan pillanatot kell megvárni, amikor sikeresek tudunk lenni ezzel a kezdeményezéssel.   

– Kérdés, mikor jön el ez a megfelelő pillanat. Jelenleg ugyanis éppenséggel a magyarellenesség erősödését tapasztaljuk, egyre népszerűbb a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). Lehet-e arra számítani, hogy a két nagy kormánypárt is követi az AUR-mintát, és a 2024-es választási „szuperévben” előveszik a magyar kártyát?

– Az AUR több szempontból is problémás. Ez egy rendszerellenes párt, és emiatt a támogatottsága nőni fog. A Mentsétek meg Romániát Szövetség, az USR, amely úgyszintén rendszerellenesként volt definiálható, mára elvesztette ezt a jellegét. Az ő helyét is átvette az AUR. Másrészt az AUR erőteljesen nacionalista és magyarellenes formáció, átvette az egykori Nagy-Románia Párt üzeneteit, a szavazóinak egy részét is.Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter – a következő választásokig tervezik a közös kormányzást | Fotó: rmdsz.ro

Nap mint nap érezzük, hogy mennyire magyarellenesek: legutóbb Nagykárolyban, amikor a Kölcsey-szobrot avattuk Novák Katalin magyar elnökasszonnyal. A Nemzeti Liberális Pártban, a PNL-ben vannak olyan politikusok, akik már rég versenyt futnak az AUR-ral, vagy még korábbról képviselik a buta nacionalizmust, a magyarellenességet, az antiszemitizmust. A Szociáldemokrata Pártban, a PSD-ben  is vannak ilyenek. Nem gondolom azt, hogy központilag a PNL vagy a PSD átveszi az AUR üzeneteit, de a perifériákon, főleg azokon a területeken, amelyeken az etnikai megosztottság jelen van, mindig lesznek olyan politikusok, akik megpróbálkoznak a magyar kártyával. Véleményem szerint sikertelenül, hiszen az, aki ilyen üzenetekre vevő, az az eredetit, az AUR-t fogja választani.

– Egyes elemzők korábban azt mondták, hogy a jelenlegi, PSD–PNL–RMDSZ-kormánykoalíció létrejötte mögött elsősorban az uniós helyreállítási alapból érkező pénzek politikailag motivált szétosztása áll. Ki tudta használni ebből a szempontból kormányzati pozícióját az RMDSZ? Sikerül valamennyit javítani a Székelyföld, s ezen belül elsősorban Hargita és Kovászna megye gazdasági lemaradásán?

– A számok is azt mutatják, hogy ki tudtuk ezt használni. Ha az általunk vezetett minisztériumokat nézzük, az általuk vezetett programok pörögnek. Rengeteg finanszírozási szerződést írtak alá a fejlesztési minisztériumban. Ezeknek a közbeszerzési procedúrái folyamatban vannak, van ahol már el is kezdődtek a munkálatok.

Mi ezt úgy raktuk össze, hogy a helyi, kisebb közösségeket, az elmaradottabb régiókat is tudjuk segíteni a felzárkózásban. Ez akkor is igaz, ha a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokról beszélünk. Ha csak az infrastruktúrát nézem, azt a stratégiát követem, hogy az évtized végére ne legyen a Székelyföldnek olyan része, ahonnan maximum egy óra alatt nem elérhető egy autópálya. Ez nagyon sokat fog segíteni a Székelyföld gazdasági helyzetén. Haladás van az ipari parkok számára fontos feltételek megteremtése tekintetében is, ami fontos a gazdasági szereplők régióbeli megjelenéséhez.

Folytatódó koalíciós munka

– Megmarad ez a koalíciós felállás a választásokig? S ha igen, lehet-e folytatás a megmérettetés után?

– Lehet folytatás, de választásoktól még jó messze vagyunk. Most egy kormányfőcsere előtt állunk, szerintem ezt követően is folytatódik a koalíciós együttműködés, s ki fog tartani a mandátum lejártáig. Mindannyian úgy ültünk le tárgyalni 2021 szeptemberében, hogy 2024 végéig, a következő választásokig tervezzük a közös kormányzást. Nem látom, hogy olyasmi történt volna azóta, ami miatt ezt újra kellene gondolni.

– És mi a helyzet a erdélyi magyar–magyar együttműködéssel? Lesz-e újabb megegyezés a választások előtt? Ismét két új szereplő van ellenzékben, az Erdélyi Magyar Szövetség, az EMSZ és az újonnan alakult Magyar Polgári Erő.

– Ez az együttműködés most már egy bejáratott formája az erdélyi magyar politikának. Az önkormányzatok esetében versenyzünk, ott, ahol nincs benne kockázat, olykor persze ott is, ahol van. 2016-ban, 2020-ban működött a parlamenti választási együttműködés, s ezt a következő választásokon is fenn lehet tartani. Rajtunk nem fog múlni, én együttműködés-párti vagyok, s ezt már tettekkel is bebizonyítottam. Nem

kommentálnám az ő oldalukon történteket, az összeolvadást, majd szétvállást. Ez már régóta így van. Mindig két szereplő volt az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar politikában. Az az oldal mindig kicsi volt – most is az –, és megosztott. Ilyen az erdélyi magyar pluralizmus. Van az EMSZ és van egy Magyar Polgári Erő. Három vagy négy polgármestere van mindkét pártnak a kétszáz RMDSZ-es polgármester mellett. Ez az arány lényegesen nem fog megváltozni. A szereplők nem változtak, Zakariás Zoltán az EMSZ elnöke, Kulcsár-Terza József az új párt vezetője. Együtt dolgozunk velük, mindketten az RMDSZ listáin jutottak be legutóbb a képviselőházba.

Kelemen Hunor és Orbán Viktor. Állandósult együttműködés | Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala

– Az orosz–ukrán háború hatása és a Magyarországnak járó uniós pénzek blokkolása miatt az erdélyi magyaroknak szánt anyaországi támogatás mértéke bizonyos területeken erőteljesen csökkent. Ebben a helyzetben is marad az eddigi szoros együttműködés a magyar kormánnyal és a Fidesszel?

– Ez nem befolyásolja a mi kapcsolatainkat. Nem pénzfüggő viszonyról van ugyanis szó. Aki úgy akarja láttatni ezeket a kapcsolatokat, mint amelyek a támogatások mértékétől függnek, az nem érti az egésznek a lényegét. Korábban, amikor kevés pénz volt ilyen tekintetben, akkor is megvolt az együttműködés. Most is kiváló az együttműködés, amikor a magyar költségvetés és gazdaság nehezebb helyzetben van.

Ostobaság lenne részünkről, ha ilyenkor nem a mértéktartást választanánk. Az a helyes, ha tekintettel vagyunk egymás lehetőségeire. Ez egy nemzeti szolidaritáson alapuló együttműködés. Épp olyan gyakran találkozunk, mint eddig, ugyanolyan tartalmas beszélgetések zajlanak közös dolgainkról. 

– A közelünkben zajló háború mindannyiunk életét befolyásolja valamilyen szempontból. Az RMDSZ elnökeként és Románia miniszterelnök-helyetteseként hogyan látja ennek a drámai helyzetnek a kimenetelét?

– Az én álláspontom ismert, és nem változott. A háború számomra egy morális kérdés. A háború halállal, pusztítással jár, politikai vezetőként, de magánemberként sem állhatok a halál és pusztítás oldalán. Éppen ezért háborúellenes vagyok. A béke is egy morális kérdés, ami az életet, az építkezést, a szabadságot jelenti. Oroszország felől ugyanakkor soha nem jött felénk sem szabadság, sem jólét, sem biztonság. Nem hallottam olyan erdélyiről sem, aki a Nyugat helyett a Keletet választotta volna, ha távozni akart innen. Nem tudok olyan tömeges kitelepedésről Moszkvába, mint Németország vagy Ausztria irányába.

Az orosz agressziót az első perctől elítéltem. Az egy másik kérdés, hogy egy háború esetében a dolgok sokkal bonyolultabbak, mint első ránézésre látszanak. Egy háború mindig tűzszünettel és békekötéssel ér véget. Ott, ahol nincs békekötés, ott hosszú ideig tűzszünet van, vagy befagyott konfliktus. Ez a háború is véget ér valamikor, reméljük, hogy minél hamarabb. Minél tovább tart, annál nagyobbak lesznek mindannyiunk veszteségei, még akkor, ha nem vagyunk benne a háborúban, s az is a feladatunk, hogy ne váljunk részeseivé.

Az orosz–ukrán háború regionálisnak tűnik, de a kihatásai globálisak. Az energiaellátásra, az inflációra, az európai gazdaság versenyképességére is kihat, hogy csak néhány dolgot említsek. Mi, erdélyi magyarok nem tudjuk megoldani a kérdést, de erkölcsi szempontból nem állhatunk a háború pártján, s erre mindenkinek tisztelettel felhívom a figyelmét. Az erdélyi  magyarok az elmúlt száz esztendőben egyetlen háborúból sem nyertek semmit. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy béke legyen.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?