A szentmisét Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke celebrálta.

Kápolnát szenteltek szombaton a Csíkszentmihály községhez tartozó Ajnádon, a Szent Ilona-dűlőn, ahol a közösségi emlékezet szerint régen már állt egy kápolna.

A falu római katolikus egyházközsége az új kápolnát hálából ajánlotta fel azért, mert az itt élők annak ellenére megmaradtak, hogy a település számos vérontás helyszíne volt, 1944-ben fel is égette a betörő ellenség. A hálaadó szentmisére érkezők a csíkajnádi templomtéren gyülekeztek, a keresztalja onnan vonult a kápolnához. Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke celebrálta a szentmisét, aki a névadó Szent Ilona érdemeiről is megemlékezett.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára ünnepi beszédében a hagyomány fontosságát, a jelenre tett hatását hangsúlyozta, és az ifjúságot is ennek követésére buzdította. Emlékeztetett, hogy Szent Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja célul tűzte ki, hogy megtalálja a Szentföldön a Jézus életéhez köthető szent helyeket. Ebben a hagyomány segítette: a két évszázados időbeli eltérés ellenére a helyiek emlékeztek, hogy Jézussal mi hol történt. Kiemelte, hogy a csíkajnádi utódok is hasonló munkát végeztek, hiszen felkutatták a korabeli írásokban – többek között Orbán Balázs Székelyföld-leírásában – a sokszor elpusztított templomot, és újat építettek.

Mindenkinek feladata, felelőssége van a jövőt illetően, a legkisebbtől a legidősebbig. Ebben a munkában szentté is lehet válni, csak el kell kezdeni. Hiszem azt, hogy ha azok a gyermekek, akik most itt vannak közöttünk, és érzik ennek az ünnepségnek a magasztosságát, vissza fognak emlékezni rá, és a hagyományt fogják erősíteni, amelyre oly nagy szükség van, hogy Székelyföldön megmaradjunk, itt, a Földön megmaradjunk, és általában a kereszténység megmaradjon– mondta Soltész Miklós.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a település sokat szenvedett a tatárjárás, a szabadságharc és a második világháború alatt, ezért is fontos, hogy a csíkajnádiak visszaépítették a Szent Ilona-kápolnát. Ennek üzenetértéke van – tette hozzá –, a Gyimesek felé vezető vasútvonal mentén található, és jelzi: itt vannak a székelyek, a magyarok, és a kereszténység megőrzésére irányuló törekvés is megvan. 

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ünnepi beszédében a székely társadalom szerkezetére emlékeztetett, ahol nem voltak nagy szélsőségek, a közösségek egyensúlyban tudták megélni a mindennapjaikat, figyeltek egymásra.

A kápolna – amelyhez 2015-ben vásárolták meg a területet – a helyi Szent István Szervezet kitartásának köszönhetően épült fel, a magyar kormány, a Hargita megyei és a csíkszentmihályi önkormányzat, valamint a helyi közbirtokosságok támogatásával.