A Felsőlemhény fölött található Poszkár-tetőn lévő Nemzeti Emlékhelynél Jézus-keresztet avattak vasárnap. A rönkfából készített építmény falára a kézdisárfalvi Szabó Ottó munkája került fel, az avatóünnepségen – az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésére is megemlékezve –száznál is többen vettek részt.

A gyönyörű panorámát kínáló Poszkár-tetőre nem egyszerű eljutni, de ennek ellenére a kereszt avatását megelőzően lázas munka folyt a tavaly felavatott emlékhelynél: a magyarságtudatot ápolók csinosítgatták és takarították az emlékhelyet.

Az ünnepség elején a szervezők köszöntötték a megjelenteket, majd ökomenikus – a katolikus és református egyház képviselői által celebrált – szertartás zajlott, a keresztet Biró Erika szörcsei református lelkész és Kacsó Sándor kézdialmási római katolikus plébános áldotta meg.

A jelenlévőknek dr. Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi adjunktus tolmácsolta gondolatait. „Fenn a tetőn vagyunk, a szabadság honában. A tetőn, ahol a trianoni összeomlás után az erdélyi ember megtalálhatta a békességet és a reményt. Most, amikor az Úzvölgyében tovább folyik az elesett magyar katonák sírjainak az elfoglalása és meggyalázása, itt, fent, a tetőn saját kezdeményezésből és lelkesedésből, példás összefogással nemzeti emlékhelyet alakított ki egy lelkes csapat. Mi most, itt a tetőn, elmondhatjuk a költő Áprilyival: Ott lenn: sötét ködöt kavart a katlan. / Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan. / Időkbe látó, meztelen tetőjén / tisztást vetett a bujdosó verőfény. / Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól. (…) Tekintetem szárnyat repesve bontott, / átöleltem a hullám- horizontot

s tetőit, többet száznál és ezernél - s titokzatos szót mondtam akkor: Erdély… és Székelyföld” – mondotta Ambrus Ágnes, hozzátéve, hogy tisztelegnek a jurtaformájú emlékhely előtt, amelynek faragásai származásunkat, őseinket idézi meg és a Kárpát-medencében élő magyarok összetartozását. „A felavatás óta csinosodott, szépült az emlékhely, a tegnap óta azt is mondhatom, hogy fényesedett, s most Szabó Ottó fafaragó-művész Krisztus-keresztet álmodott ide és meg is valósította. Kereszt fogant a fenyőben és a földben, mint ahogy a bibliai időkben feszület lett a Libanon csúcsán kiválasztott és sorsát vállaló cédrusban. A Poszkár tetőn álló kereszt az ősi keresztfának a mása. És azokat a Krisztus-kereszteket is idézi amelyek a házak tetején voltak, amelyek ott álltak minden árva székely faluvégen, vagy ott álltak, valóságosan vagy képzeletben a cellák kietlen falán, ahol a szabadságuktól megfosztott ártatlanok szenvedtek. Itt fent a tetőn, az ég szomszédságában álló kereszt a székely nép küzdelmes sorsáról is szól nekünk. És ma, október 22-én, 23-a küszöbén emlékeztet azokra a forradalmárokra is, akik 1956-ban fegyvert fogtak a magyar nemzet szabadságáért” – mondotta a szónok.

A szónok beszédét követően énekelt Albu Erika, Gáspár Adorján és Gáspár Anett, alkalomhoz illő verseket szavalt Jakab Kincső, Mike Bernadett és Ambrus Ágnes, majd a rendezvény a nemzeti imáink eléneklésével ért véget.