A hagyománnyal élni kell – vélik a Csíkszentkirályhoz tartozó Bakalján összegyűlt nők és férfiak. A hétvégén ismét megszervezték a kaszáló kalákát, amelynek célja, hogy a régi időkből visszahozzanak valami szépet és együtt dolgozva, szórakozva erősítsék a közösségi összetartozást.

Olyan is akadt, aki a pénteki táncház után nem az ágy felé, hanem egyenesen a mezőre vette az irányt, ahol reggel fél 6-kor már javában suhogtak a kaszák. A népviseletbe öltözött férfiakat pálinkával kínálták, hogy derűsen menjen a munka, s a kaszások így rövid idő alatt végeztek a feladattal.

Először 2009-ben rendezték meg a Bakalja Kaszáló Kalákát, az eseményt Gábor Dénes hívta életre – tudtuk meg Demeter Arnoldtól, az esemény egyik főszervezőjétől. Akkor 2013-ig minden évben összegyűltek a falubeliek és a környékről érkezők, majd 2013 után történt egy megszakítás. Néhány év kihagyást követően tavaly és idén is megszervezték a rendezvényt, egész napos programokkal és előadásokkal készültek az érdeklődőknek.

Demeter Arnold szerint fel kellett ismerni, hogy ez a hagyomány kihalt, ma már mindenhol kaszálógépek zümmögnek a környéken, azonban a kalákázás megtartja az embert a közösségben és a munkában is. A tavalyi újraindításkor gondoltak egy nagyot és létrehozták a Bakalja Folk Csűrt. „Szerettünk volna olyat alkotni, ami minden igényt kiszolgál. Több rendezvény tartottak már itt és még többre készülnek. Volt már néptánctalálkozó, néptánctábor és táncház, de lesz traktoros találkozó és lovas nap is a közeljövőben.

A kaszáló férfiak között találtuk Tánczos Barna szenátort is, akitől megtudtuk, a legelső kalákán kívül mindegyiken részt vett. Szerinte Bakalja mindig egy szép színfoltja volt Csíkszentkirálynak. A közös kaszálás egy szép hagyomány, amely nemcsak a munkáról, nemcsak az élet megteremtéséről, hanem a közösségről is szól, amikor egymást segítve dolgoztak a családok. Úgy véli, régen az életet teremtették meg az ilyen munkával, amely nehéz időkben a túlélésre volt elég, máskor pedig a jólétre is, de az biztos, hogy mindig a közösségi összetartozást erősítette.

Megjegyezte, az itteni kaszáló kalákát az bírja, aki gyermekkorában órákon át kaszált. „Ezt tettem én is, amikor a családi gazdaságot fenntartottuk a szüleimmel és az öcsémmel. Azoknak az éveknek az emlékére ezután is eljövök a rendezvényre” – mondta Tánczos Barna.

Miután a férfiak végeztek a munkával, megreggeliztek és közös nótázásba kezdtek. Ez a székely szieszta ideje volt, már várták az asszonyokat, akiknek még szét kellett pallniuk a rendet. Amíg megérkeztek a nők, a kaszások még beszélgettek egy jót, majd illározással folytatódott a reggel.

Dél körül szekéren, énekelve megérkeztek a kaszások feleségei és a fiatal lányok, hiszen a rendet szét kellett pallani, hogy a fű nedves oldalát is érje a nap. A férfiak meg is táncoltatták a hölgyeket, majd finom pálinkával kínálták őket, mielőtt nekifogtak a dolognak a tűző napon. Szerencsére sokan voltak s egy-kettőre végeztek a rendpallással, amihez a zenészek jó hangulatot biztosítottak.

„Mi régen a hegyekbe mentünk ki, szokás szerint hajnali 3 órakor indultak a férfiak a mezőre. Mi, asszonyok reggelit csomagoltunk nekik, hiszen nem mentünk ki velük olyan korán, még az ebédet is meg kellett főzni. A férfiak korán elkezdték a kaszálást, mert a harmatos fűben s a friss levegőn sokkal egyszerűbb volt a feladat” – elevenítette fel Tankó Eszter.

Ebédidőre kimentek a nők is, vitték magukkal fazékban az ebédet. Olyan is volt, hogy öt kilométert gyalogoltak a hegyre az asszonyok, mesélte. A férfiak megebédeltek, a nők pedig elkezdték forgatni a rendet. „Ha kevesen voltunk, akkor a férfiak is besegítettek, így egyszerűbben ment a dolog. S majd mikor sötétedett, együtt hazamentünk és kipihentük a fáradalmainkat” – mesélte Tankó Eszter, aki elmondta, aktívan foglalkozik a hagyományok ápolásával, fiataloknak tanít népdalokat, a nyárra is be van táblázva, rengeteg táborba és fesztiválra várják. A hölgy egyébként megkapta a Népművészet Mestere díjat. Ebben az elismerésben azok részesülnek, akik munkásságuk során a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el.

A rendpallás utáni ebédet követően vetélkedőkkel, táncos műsorokkal és táncházzal folytatódott a hétvége.