Klaus Iohannis a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából közzétett pénteki üzenetében hangsúlyozta, hogy az idegengyűlölet, a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd „ismét utat tör magának” Európában, ezért azonnali fellépésre van szükség.

Az államfő üzenetét a bukaresti Korál zsinagógában olvasta fel Cătălina Galer államtanácsos. „A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az emberi történelem egyik legsötétebb fejezetén. Ma kegyelettel adózunk a holokauszt áldozatainak, a barbár módon elpusztultaknak, e mérhetetlen tragédia túlélőinek és leszármazottaiknak. Tisztelgünk mindazok emléke előtt is, akik életüket kockáztatták és feláldozták magukat embertársaik védelmében” – hangzott az államfő üzenete.

Felidézte, hogy 1945. január 27-én „a zsidók ellen elszabadult pokol véget ért, és Auschwitz-Birkenau néhány túlélője végre megkapta a régóta remélt szabadságot”.

„A holokauszt mértékét nehéz felfogni. Hatmillió életnek vetettek véget brutálisan az emberiség elleni legszörnyűbb bűncselekedet során. Nőket, gyermekeket és férfiakat kínoztak, bántalmaztak, csonkítottak és öltek meg a legbrutálisabb módon az önkényuralmi rendszerek a teljes zsidó nép kiirtására tett förtelmes kísérlet időszakában” – tette hozzá Iohannis.

Az államfő emlékeztetett az 1941. január 21. és 23. között lezajlott bukaresti pogromra, amikor „zsidók ezreit verték, alázták és ölték meg, zsidó negyedeket pusztítottak el, imaházakat rongáltak meg”.

„Soha ne felejtsük el, hogy a holokauszt a gyűlölet, az intolerancia, a megvetés és az előítéletek tetőpontja, és megrázó tanulságának mindig meg kell maradnia kollektív emlékezetünkben, hogy lelkiismeretünk éber maradjon” – figyelmeztetett az államfő.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszámolásukra irányuló számos kezdeményezés ellenére az idegengyűlölet, a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd ismét utat tör magának Európában.

„A demokráciáért, a toleranciáért, a jogokért és a szabadságjogokért most kell cselekednünk, még nagyobb energiával és elkötelezettséggel! Nem engedhetjük meg, hogy az áldozatok millióinak szenvedését tagadják vagy bagatellizálják!” – hangsúlyozta üzenetében Iohannis.

Az államfő szerint a holokauszt relativizálása, a történelem elferdítése, az álhírek és a félretájékoztatás az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg, különösen az interneten, és a Románia határainál zajló háborút is figyelembe véve nem elhanyagolható fenyegetéseket rejt a terjedésük.

„Nagyon fontos folytatni az antiszemitizmus és a rasszizmus megelőzését és leküzdését, hogy biztonságosabb és toleránsabb világot teremtsünk, és ez a cél nem érhető el a lakosság átfogó tájékoztatása és oktatása nélkül. A rasszizmussal, antiszemitizmussal és idegengyűlölettel kapcsolatos bármilyen formájú passzivitás csak a szélsőségek megnyilvánulásait erősíti. Mindannyiunk felelőssége, hogy segítsünk megerősíteni azokat a társadalmakat, amelyek továbbra is támogatják és megvédik a demokratikus értékeket azoknak a támadásaival szemben, akik korlátozni akarják a polgárok jogait és szabadságát” – szögezte le az államfő.

Iohannis végezetül jó egészséget kívánt a holokauszt-túlélőknek.

„Az önök könnyeiből, szenvedéseiből és drámájából kell pajzsot építenünk, hogy hasonló rémálom soha többé ne fordulhasson elő! Kötelességünk biztosítani, hogy az átélt pokol emlékezete megnyerje a harcot a felejtés, a marginalizáció vagy a tagadás ellen” – nyomatékosított az elnök.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Románia fontos lépéseket tett az emlékezet megőrzése, valamint a szélsőségesség, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a gyűlölet elleni fellépés terén egy sor törvény elfogadásával, amelyek jogalapot nyújtanak a szabálysértések szankcionálására, valamint a holokauszt örökségének megőrzésére és továbbadására a fiatalabb generációk számára.