Több mint fél évtizedes késéssel átadták a forgalomnak a bukaresti metró legújabb, 5-ös vonalát, amely a Drumul Taberei negyedet köti össze a kommunizmus idején megépült hálózattal. Bukarestben ez az első teljes egészében a rendszerváltás után épült metróvonal – pontosabban fél vagy harmad metróvonal, ugyanis az eredetileg tervezett táv alig több mint harmadát fedi le.

Legenda születik

Az 5-ös metró építése 2011-ben kezdődött, a munkálatok befejezését eredetileg 2014-re ígérték. A Metrorex még abban az évben be akart szerezni 51 metrószerelvényt, azonban a félmilliárd euró értékű eljárást – szerencsére még idejében – érvénytelenítette a közbeszerzéseket felügyelő tanács. Akkor ugyanis már látszott, hogy a munkálatok nagyon távol állnak a pozitív végkifejlettől. Az előző év végén, 2013 decemberében Victor Ponta miniszterelnök 2016-ra becsülte a vonal átadását. Utólag nehéz megállapítani, hogy a kedden átadott 10 állomásra gondolt, vagy az „eredeti 5-ös metróra”, amely 24 megállóból állt, és nyugati-keleti irányban átszelte volna a fővárost, a Drumul Taberei negyedtől Pantelimon városig.

Az átadott metróvonalnak ezzel szemben 10 állomása van, a hosszát tekintve pedig két és félszer rövidebb az eredetileg tervezettnél – 16 kilométer helyett 6,5 kilométer hosszú. Ha hozzátesszük, hogy három év helyett kilenc alatt épült meg, akkor kapunk teljes képet „a rendszerváltás utáni időszak kétségtelenül legnagyobb ilyen típusú megvalósításáról”, ahogyan Klaus Iohannis államfő fogalmazott, amikor Ludovic Orban miniszterelnök és Lucian Bode közlekedési miniszter társaságában felavatta az új metróvonalat. Igaz, sietett hozzátenni: félő, hogy „a nagy megvalósítás” a „halogatás legendájává” válik. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint maga az avatás máris az úrhatnámság szimbólumává vált, hiszen miközben Iohannis elnök és a Nemzeti Liberális Párt kormányának képviselői az új metrón kocsikáztak, a „plebejusok várniuk kellett”, azaz két órával később szállhattak fel csupán a vonatokra. Az ellenzéki párt egyúttal bírálta a liberálisok „undorító fesztivizmusát” és azt, hogy kisajátították a beruházást, „amelyet 99 százalékban PSD-s kormányok valósítottak meg”.

Politikai bizonytalanság

A beruházás teljes költsége meghaladja a 3,2 milliárd lejt. Az összeg 15 százalékát fedezték az állami költségvetésből, a több vissza nem térítendő uniós támogatásból származott. A projekt csúszása tehát nem annyira pénzhiánnyal hozható összefüggésbe, hanem sokkal inkább az Ungureanu-kormány 2012-es leváltásával állandósult kormányválsággal, közelebbről pedig a gyakori cserékkel a közlekedési minisztérium élén (is). A metróépítés megkezdésétől az átadásig nem kevesebb mint tizenheten adták egymásnak a kilincset a bukaresti metrót is kezelő tárcánál, vagyis egy-egy politikus átlagosan alig több mint fél évig – fővárosi szóhasználattal élve – „biztosította a folytonosságot”. Ugyan a Metrorex vezetői kétszer „állandóbbnak” bizonyultak, azonban kilenc év alatt nyolc vezérigazgató minden jel szerint nem használt a metróprojektnek.

Az új vonalra egyelőre „átirányítanak” tíz szerelvényt a Metrorex meglévő flottájából. Tizenhárom új vonatot a következő két évben vásárolnak, hacsak a jól ismert romániai szokás szerint nem tolódik ki időtlen időkig a közbeszerzés az óvások miatt. A tendert a tavalyi év áprilisában írták ki a tizenhárom szerelvényre.

Elsiették az átadást?

Hat évi késés után az új metróvonal átadását elsiették, legalábbis erre utal, hogy a Metrorex közleménye szerint az állomásokat még nem adták át az erre szerződtetett őrzővédő cégeknek, illetve nem fejeződött be az elektronikai berendezések teljes körű kalibrálása.  Hogy az utóbbin egészen pontosan mit kell érteni, lehet találgatni, viszont néhány konkrétum az egyébként politikusi bikkfanyelven íródott kommünikéből is kiderül. Például nem történt meg a jegyautomaták összekapcsolása a banki hálózatokkal, így a kártyás fizetés nem működik, fizetni csak készpénzzel lehet.