Az utóbbi években egyre erőteljesebben terjedő összeesküvés-elméletekkel és híveikkel való találkozásra készít fel – erdélyi példákat is felvonultatva – Kustán Magyari Attila társadalomkutató, újságíró könyve, amelyet a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet és a Max Weber Szakkollégium rendezvényén, az online megszervezett 11. Szociológus Napokon mutattak be szerdán.

Az Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába című könyvben, amely a kolozsvári Polis Könyvkiadónál jelent meg 2020-ban, a szerző közérthetően foglalja össze mindazt, amit több éven át tartó konteókkal kapcsolatos kutatásai alatt tapasztalt. Kustán Magyari Attila, portálunk volt munkatársa, a BBTE szociológus hallgatójaként kezdett foglalkozni a jelenséggel, vizsgálódásait a Tamperei Egyetem Globális és Transznacionális Szociológia szakának mesteris hallgatójaként folytatta. Magyar nyelvű könyve mellett 2020-ban a Routledge kiadó kelet-európai összeesküvés-elméletekkel foglalkozó kiadványában angolul is megjelent egy tanulmánya Corneliu Pintilescuval közösen, amely a Soros Györggyel kapcsolatos romániai és magyarországi konteókat elemzi.

A kötetet a Szociológus Napokon Péter László szociológus, egyetemi oktató méltatta. Mint mondta, a tudományos igényességgel, de mégis mindenki számára hozzáférhetően megírt szöveg magyar nyelvterületen hiánypótló. „Olyan időkben élünk, amikor a digitálisan mediált kommunikációs tartalmak jelentős része valamilyen módon vagy kapcsolódik az összeesküvés-elméletekhez, vagy pedig egyenesen összeesküvés-elméleteket mutat be” – mutatott rá a téma aktualitására. A kötet az összeesküvés-elméletek meghatározásával és kategorizálásával ad „kulcsot” a jelenség értelmezéséhez, majd „ínyencségként is felfogható” romániai – például a Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester nevéhez fűződő történelmi összeesküvés-elméletek –, romániai magyar, magyarországi és globális példák elemzését nyújtja, hangzott el. Péter László szerint az erdélyi, kisebbségi perspektíva az egyik fontos érdeme a szövegnek.

Összeesküvés-elméletekről évtizedekkel ezelőtt is írtak, de az utóbbi években nemzetközi szinten exponenciálisan nőtt az ezekkel foglalkozó tanulmányok, könyvek száma, a populizmus és az összeesküvés-elméletek kapcsolata pedig az egyik legizgalmasabb és legnépszerűbb kutatási téma, hívta fel a figyelmet Kustán Magyari Attila. Földrajzi tekintetben a konteó-kutatók figyelmét felkeltették az olyan dél-amerikai országok, mint Brazília, ahol az ún. jobboldali autoriter populizmus térnyerése figyelhető meg a politikai életben, de Kína, Oroszország, Amerika is, valamint azok a nyugat- és kelet-európai országok, amelyekre szintén jobboldali populizmus térnyerése jellemző, tette hozzá a kutató. Kustán Magyari Attila szerint ugyanis a populistának nevezhető pártok azok, amelyek hatalmi pozícióból és jelentős léptékben termelik az összeesküvés-elméleteket.

Péter László a beszélgetés során felvetette, hogy a könyv nem foglalkozik elég hangsúlyosan az állam konteó-jelenség fenntartásában játszott szerepével, noha számos példa van arra, hogy az államhatalom tudatosan terjeszt álhíreket, hivatkozik alternatív tényekre és profitál ebből. Kustán Magyari Attila elismerte, hogy ezzel kevesebbet foglalkozott, mint mondta, az állam szerepével a Soros György-konteókkal foglalkozó tanulmányaiban már írt, ebben a kötetében pedig nagyobb teret szentelt maguknak a konteóhívőknek, kíváncsi volt arra, hogy mi a motivációja azoknak hétköznapi embereknek, akik Youtube-csatornákon, különböző magazinokban, saját nyomtatású kiadványokban, nagyon aktívan, de alapvetően mégis a nyilvánosság peremén fejtik ki az elméleteiket.

Kapcsolódó

Engedelmesség-szérum és 5G – Hubbes László-Attila egyetemi oktatót kérdeztük az oltásellenzőkről

Oltásóvatosságról és -szkepticizmusról is beszélhetünk a vakcinát ellenzők és az oltáshívők mellett – árnyalta a Maszolnak a képet Hubbes László-Attila egyetemi oktató.

összeesküvés-elméletek oltási kampány oltástörvény

Péter László a konteóhívők és a szociológusok közötti különbségre kérdezett még rá, hiszen a két – nyilvánvalóan különböző kategóriában van valami közös: amint a könyv címe – Ébredők – is utal rá, a konteóhívők is kritikusan, szkeptikusan közelítenek a tényekhez, akárcsak a szociológusok. Az összeesküvés-elméletekről Lakatos László szociológus is megállapította, hogy „a laikus szociológia csúcsteljesítményei közé tartoznak, azt a legvégső határt jelenik, amíg a mindennapi gondolkodás a számára rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával egyáltalán eljuthat” – idézte fel válaszul Kustán Magyari Attila, hozzátéve, hogy a módszertanon túl a szociológiai és az összeesküvés-elméletek között a különbség az, hogy utóbbiak „szereplőközpontúak”: rámutatnak arra, hogy kik a „felelősek azért, mert valami történik velünk, amit mi nem akarunk”, és ezzel visszaadják a reményt arra, hogy az átlagember tehet valamit az élete megváltoztatásáért. A hatalommal szembeni tehetetlenség érzésére adnak kecsegtető választ az összeesküvés-elméletek, magyarázta a szociológus.

Mint írtuk, Szociológus Napok programjai, köztük ez a könyvbvemutató is, visszahallgatható a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet tanszéki, valamint a Szociológus Napok Facebook-oldalain.