Erdélyben 1982-ben volt legnagyobb a hótakaró átlagos vastagsága, 12 cm-nél is több.

Az elmúlt évtizedek meteorológiai adataiból egyértelműen kitűnik, hogy Romániában csökkenő tendenciát mutat a lehullott hó mennyisége és a hóréteg átlagos vastagsága. Az 1 000 méternél alacsonyabban fekvő meteorológiai állomások mérései szerint Erdélyben 1 982-ben volt a legvastagabb a hóréteg, az átlagértéke meghaladta a 12 cm-t. 11 cm körüli értéket 2000-ben és 2012-ben mértek. Az elmúlt 5 év legnagyobb értékét 2019-ban jegyezték fel, akkor a hó átlagos vastagsága 5 cm volt Erdélyben. A 60-as évek elején még megközelítette a 6 cm-t a többéves átlagérték, ami napjainkra 3 cm alá csökkent.  

Bár a hó mennyisége folyamatosan nagyobb volt, azonos tendencia érvényesült Máramarosban is. A Kőrösök vidéke jó úton van afelé, hogy szinte teljesen hómentessé váljon. A 60-as évek elején 4 cm közelében volt a hóréteg sokéves átlagvastagsága, jelenleg azonban már a 2 centit sem éri el. Ugyanez a helyzet a Bánságban.

Az elmúlt hatvan év rekordjait, a hóréteg átlagos vastagságának terén, némileg meglepő módon Olténia tartja 18 és 17 cm-rel. Előbbit 1963-ban, utóbbit 1985-ben mérték. A harmadik hely Máramarosé, közel 15 cm-rel (1963).

A közeljövőben nem valószínű, hogy lenne még olyan tél, amilyen 1923-ban Brassóban volt, melyet január 23-án 152 cm-es hóréteg borított, helyenként pedig 2,5 méteres torlaszok alakultak ki. 1932 márciusában Gyergyóalfaluban 167 centis volt a hótakaró, ami 1 000 méter alatt jelenleg is fennálló országos rekord.

1946 február 20-án az Erdélyi Szigethegységben, 1 100 méteren található Biharfüredet 266 centiméteres hóréteg takarta. Románia történetének legkeményebb, hóban leggazdagabb tele az 1954-es volt, főleg délen: Bukarestben a hótakaró vastagsága meghaladta az 1 métert, Turnu Măgurele városában pedig másfél méter volt.

1997 januárjában 81 centis volt a hó Csíkszeredában, 2017 április 21-én pedig Brassóra hullt 15 centi hó. Ez utóbbi minden idők egy legkésőbbi kiadós havazása volt.