Kisebb hisztéria alakult ki az új erdészeti törvénykönyv tervezetének azon cikkelyei körül, melyek az erdőkbe való bejárást szabályozzák. A civil szervezetek megkongatták a vészharangot, hogy ki akarják tiltani a természetkedvelőket, sétálókat az erdőkből, viszont a törvényhozók ragaszkodtak ahhoz, hogy mégis legyen valamilyen szabályozás. A szenátus első házként egy kompromisszumos változatot szavazott meg, a végső döntés azonban a képviselőházban születik majd meg.

A szenátusban elfogadott változat értelmében mindenki saját felelősségére léphet be gyalog vagy kerékpárral, amúgy korlátozás nélkül az erdőkbe. Az erdőtulajdonos kezében is marad egy eszköz: indokolt esetben és meghatározott időre megtilthatja az erdőben a járkálást.

Nehéz jó megoldást találni ebben a kérdésben, szögezte le megkeresésünkre Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ korábbi környezetvédelmi minisztere. Hozzátette, ma Európa-szerte az a trendi, hogy felelősségmentes és korlátlan bejárást kellene engedélyezni az erdőkbe. „Meg kell találni az egyensúlyt, hiszen a természethez, a környezethez való jog olyan magától értetődő, mint az oktatáshoz vagy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, de az erdő valakinek, vagy az államnak a tulajdona, karban kell tartani, fizetni az őrzését, ezért felelősségtudattal kell kezelni” – részletezte a szakpolitikus.

Kifejtette, a jelenleg érvényben levő erdészeti törvénykönyv azt mondja ki, hogy korlátlan a bejárás a nemzeti parkokba, a természeti parkokba, valamint a román állam tulajdonában levő erdőkbe. Ezen kívül nincs semmilyen szabályozás, tehát a polgári törvénykönyvre tudtak támaszkodni a tulajdonosok, hogy megvédjék a tulajdonukat, illetve a büntetőtörvényre, ha valaki bűncselekményt követett el az erdőben.

A környezetvédelmi minisztérium egy felemás, populista, és politikai változatot küldött be a szenátusba, amely tartalmazott egy bejelentési kötelezettséget. Vagyis a tervezetben az szerepelt, hogy az erdőbe belépést be kell jelenteni a tulajdonosnak. Tánczos Barna szerint, ez a megfogalmazás teljesen szakmaiatlan volt. „Nem pontosítottak, hogy az erdőbe lépés előtt vagy utána kell bejelenteni, nem írták le, hogy milyen következményekkel jár, ha valaki elmulasztja ezt a kötelezettséget. Egyszerűen csak leírták, hogy be kell jelenteni” – idézte fel a szenátor. Mint mondta, elsősorban ennek kapcsán alakult ki egy vita, a politikusok egy része éppen emiatt azt támogatta, hogy ebben az esetben inkább maradjon a jelenlegi változat, vagyis a korlátlan bejárás az az állami erdőkbe, nemzeti parkokba. Végül ezt a megoldást elvetette a környezetvédelmi és a vízügyi bizottság. A szenátus által megszavazott változatból végül kikerült a bejelentési kötelezettség, azt szavazták meg, hogy saját felelősségre minden erdőbe szabad a bejárás, vagyis mindenki aki belép, felelős azért, amit az erdőbe tesz. A tulajdonosok is kaptak egy eszközt, indokolt esetben meghatározott időre korlátozhatják az erdőbe a belépést. A tervezet három kockázati-faktort említ, amikor ezt bevethetik a tulajdonosok, mind a három eset a turisták épségét és biztonságát tartja szem előtt. Ezek az erdőtűz, a barangolókra veszélyt jelentő erdőkitermelés, és a vadászat.

Eltúlzott kalamajka: a civilizált kirándulók és az erdőtulajdonosok között soha nem volt konfliktus

„Nem tartom szerencsésnek ezt a kalamajkát az erdőbe való belépés körül, mert soha nem volt gond, konfliktus, az erdőbe sétálni, túrázni induló, saját fogyasztásra gombát, erdei gyümölcsöt gyűjtögetők és az erdőtulajdonosok között” – szögezte le Tánczos Barna. Hozzátette, a gondok akkor adódtak, ha valakik nem csak sétálni mentek az erdőbe. Ha egyszerre húsz-harminc ember betódult az erdőbe gombát szedni, a tulajdonos nagyon nehezen tudta érvényesíteni a jogait, szemléltette a politikus, aki személyesen is szembesült ilyen helyzettel. A tulajdonost veréssel fenyegették, ő hívta fel a rendőrség, a csendőrség figyelmét, hogy védjék meg megfélemlített polgárt, a magántulajdont.

Kezdeményezésére már a mostani erdészeti törvénykönyvbe belekerült, hogy a gombaszedéshez valóban szükség van a tulajdonos írásos beleegyezésére. Erre hivatkozhatnak ugyan, de a saját célre gombászgatókkal szemben nem is akarják érvényesíteni, a tömegesen, pénzszerzés céljából gombászókkal szemben pedig nehezen tudják.„Az erdőtulajdonosok egy az egyszerű turisták között eddig sem volt soha konfliktus. A szenátusban meglátásom szerint egy elfogadható kompromisszum született, hiszen azok is elégedettek, akik politikai tőkét akartak kovácsolni abból, hogy harcolnak a szabad erdőbe járásért, de a tulajdonosoknak is maradt egy eszközük arra, hogy indokolt esetben meghatározott időre korlátozzák a belépést” – összegezte Tánczos Barna.

Az erdészeti törvénykönyvről a képviselőház szavaz majd döntő házként.