Partium északi részét is elérte a határon túli gazdaságfejlesztési program, amelynek célja, hogy minden külhoni gazdálkodó megkapja a lehetőséget a továbblépéshez, s ezáltal az otthon maradáshoz – közölte a tárca tájékoztatása szerint Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken.

Az Érmelléki magyarság egyik központi településén, Székelyhídon 300 nyertes pályázó írta alá támogatási szerződését mezőgazdasági eszközbeszerzésekre. Partium-szerte összesen több mint ezer gazda kap támogatást a Pro Economica Alapítvány közvetítésében, ami 9 milliárd forintnyi beruházást jelent családi gazdaságokba, számol be Facebook oldalán az államtitkár.

Hozzátette, a mezőgazdaság, a gazdálkodás itt is, mint mindenhol máshol, ahol magyarok élnek, a meghatározó életforma vidéken, a helyi közösségek legerősebb köteléke szülőföldjükhöz, ezért Partiumban is ennek erősítésével indították a pályáztatást.

„Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program 2017 óta bizonyítja, hogy a vállalkozások támogatása a kisebbségben élő magyarság megmaradásának és erősödésének nélkülözhetetlen eleme. Több mint 7 ezer nyertes pályázat 220 milliárd forintnyi beruházást eredményezett: ennyivel több és jobb munkavállalási lehetőség nyílt elsősorban Székelyföldön, s immár a Partiumban is!” – fogalmazott Magyar Levente.

Nagy örömnek nevezte, hogy végre Partiumba is elértek, s úgy vélekedett, hogy eddig nem voltak adottak a megfelelő feltételek, politikai körülmények, idézi a tárca közleményét az MTI.

„De miután az RMDSZ már hosszú ideje meghatározó kormányzati pozíciót tölt be, és rendre részese a bukaresti kormányzatnak, ezek a politikai akadályok elhárultak, úgyhogy itt tudunk lenni. Mindannyian nagyon örülünk neki, hogy ezzel végül is sikerült minden olyan területet lefedni a Kárpát-medencében, ahol a magyar gazdálkodó életforma meghatározó" – fogalmazott.

Magyar Levente aláhúzta, hogy a programmal elsősorban az otthon maradást kívánják támogatni, mert míg korábban a nemzetpolitikának elsősorban kulturális, oktatási, identitásőrző szerepe volt, 2015-től ezt kibővítették egy gazdasági lábbal, ami azt célozta, hogy minden határon túli magyarnak meglegyen a lehetősége arra, hogy oly mértékben fejlessze a maga vállalkozását vagy gazdaságát, hogy az hosszú távon biztosítsa a megélhetését, sőt akár másoknak is munkát adjon.

„A program nem korlátozódik a mezőgazdasági termelésre és azon belül a kisebb családi gazdaságokra, hanem ipari tevékenységeket is támogatunk, így például nagyberuházásokat az élelmiszer-feldolgozás területén vagy akár más feldolgozóipari területeken. Székelyföldön a turizmus is nagyon jelentős. Ez a szektor is komoly támogatásokat kapott, de szerte a Kárpát-medencében ez egy nagy, terebélyes és majdnem minden gazdasági szektor lefedő programmá tudott fejlődni" – tette hozzá Magyar Levente.

„Ha nincsen munkahely, ha nincsen megélhetés, ha nincsen versenyképes jövedelem, ha nincsen helyi gazdasági erő, ha nincsen gazdasági ökoszisztéma úgymond, akkor hogyan tudjuk azt várni, hogy az adott közösségnek a fiataljai otthon maradjanak és vállalják a kisebbségi létnek minden adott esetben nehézségének hátrányát?" – tette fel a kérdést az államtitkár.

„Ezzel szeretnénk kompenzálni ezeket a hátrányokat, hogy gazdasági többlet előnyhöz juttatjuk ennek a közösségnek a tagjait, és azt látjuk, hogy ez működik, és azok a demográfiai mutatók, amik korábban fogyást, elvándorlást mutattak, azok megfordultak azokon a területeken, ahol a programot most már hosszú ideje tudjuk folytatni, például a Vajdaságban vagy Székelyföldön, és az a reményünk, hogy ez az első lépés, amit most itt, Észak-Partiumban meg tudtunk tenni, folytatható további lépésekkel, és hasonló trendeket tudunk majd itt is megfigyelni néhány év múlva" – összegzett az államtitkár.