Elsősorban a turisztikai szolgáltatások körének, és a helyben termelt, kiváló minőségű mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségeinek bővítése céljából hirdette meg 2019-ben a Pro Economica alapítvány szállodaépítési programját. A projekt keretében kilenc pályázó számára ítéltek meg támogatást, hat esetben már megvalósult a beruházás, három esetben pedig 2026-ban fog megtörténni az átadás. A program megvalósításának nehézségeiről, és a már vendégeket fogadó turisztikai komplexumok működésének pozitív tapasztalatairól Kozma Mónikával, a Pro Economica alapítvány ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

A Pro Economica 2019-ben hirdetett meg pályázatot 3-5 csillagos szállodák építésére. A pályázati felhívás célja a célterületen élők szülőföldön maradásának és boldogulásának támogatása, a foglalkoztatottság és a vonzó turisztikai lehetőségek, szolgáltatások körének bővítése volt. A nyílt pályázati kiírás során maximum a beruházás értékének 50 százalékára, 7,5 millió euró támogatási összegre lehetett pályázni.

A pályázat előzményeivel kapcsolatosan a Maszol érdeklődésére Kozma Mónika elmondta: a szálláshelyfejlesztési programot annak a stratégiának a keretében hirdették meg, amit a Pro Economica alapítvány létrehozása pillanatától hirdetett, miszerint az erdélyi, székelyföldi gazdaságban úgy lehet a legnagyobb fejlődést elérni, ha a mezőgazdaságot és a turizmust egymásra épülő ágazatként, együtt fejlesztik.

„Ennek a két ágazatnak az integrációja az, ami számadatokkal kimutatható fellendülést tud előidézni, akár a létrejövő munkahelyek számát, akár a létrejövő integrációs hatást mérjük. A gabonát, a zöldséget, gyümölcsöt a legtöbb esetben nyersanyagként viszik külföldre, ott dolgozzák fel, ott csapódik le a hozzáadott érték. Ebből az alapfelvetésből következett, hogy a jó minőségű mezőgazdasági termékekhez feldolgozóipari egységeket kell létrehozni, húsfeldolgozókat, pékségeket, hogy ha itt termelik a gabonát, tenyésztik a sertést, marhát, akkor azt dolgozzák fel itthon és kész termékként értékesíthessék. Ennek a folyamatnak a kiegészítésére, vagy ezeknek a termékeknek az integrációjára jött létre az a szálláshelyfejlesztési program. Ezzel az volt a cél, hogy hiánypótló, magas kategóriájú, négy-öt csillagos szálláshelyeket hozzunk létre, azért, hogy a külföldi, fizetőképes turisták is ide látogassanak. Ne csak az átutazó, valamilyen apró szuvenírt vásároló kirándulókat tudjuk bevonzani, hanem azokat is, akik a magas szintű szolgáltatás miatt ide jönnek több napra, számukra pedig legyen valóban jó étel, ital és megfelelő szolgáltatás a kínálatban” – osztotta meg Kozma Mónika.

Hátráltató tényezők

Mint hozzátette, a végül finanszírozási szerződésig jutó kilenc pályázó mellett jóval több érdeklődő volt, ám a 2019-es meghirdetést követő koronavírus-járvány miatti lezárások, korlátozások többeket elriasztottak. A benyújtott pályázatok kiértékelését követő eredményhirdetés 2020. márciusában történt meg, amikor teljes lezárás volt érvényben a járvány miatt. Emiatt sikerült „furcsára” a program elindítása, ám végül 2021-ben aláírták a támogatási szerződéseket és kilenc beruházás elindulhatott.

A program következő hátráltató eseménye a 2022-ben kirobbanó orosz-ukrán konfliktus volt. A háború többek között a nyersanyag-árak drasztikus emelkedését idézte elő, ami szintén bizonytalanságot szült a beruházást tervező cégeknél – emelte ki az alapítvány ügyvezetője.

„Mindezt azért is tartom fontosnak kiemelni, mert elég sok támadás ér minket a helyi sajtóban, hogy nem fejezték be a beruházásokat. Igen, valóban meghosszabbítottuk a határidőket. Azt gondolom, hogy két olyan év is volt ebben a periódusban, amikor a vállalkozók bizonytalan helyzetbe kerültek. Megnőtt a beruházás értéke és a támogatástól függetlenül sokkal nagyobb önrészt kellett hozzátenni az eredetileg tervezettnél” – fogalmazott Kozma Mónika.

Indokolt határidő-módosítások

Az ügyvezető kitért azokra a beruházásokra, amelyek még nem készültek el. Mint kifejtette, mindhárom esetben indokoltan hosszabbították meg a kivitelezés határidejét. A Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti Pongrácz-tetőn épülő szálloda esetében kiemelte, hogy az időjárási körülmények nagyban befolyásolták az építkezés ütemezését. Ugyanakkor a hegyvidéki körülmények miatt technikailag sem könnyű a megvalósítás. Emellett a különböző engedélyeztetési eljárások csaknem három évet vettek igénybe.

A legfelsőbb kategóriájú gyergyóremetei szálloda építésével kapcsolatosan az ügyvezető kifejtette: a piac megváltozása miatt az eredeti terveket újragondolta és módosította a pályázó. A koronavírus-járványt követően ugyanis előtérbe kerültek azok az igények, hogy a turisták „elrejtőzhessenek a világ elől”, távol a civilizációtól, nyugodt körülmények között tölthessék el szabadidejüket. Ezért a vállalkozó ezekre az új igényekre szabva készíttetett új terveket.

Kozma Mónika kitért a tusnádfürdői beruházás helyzetére is. Az üdülőváros közelében eredetileg egy faházakból és a hozzájuk tartozóközponti épületből állt volna a beruházás, ám menet közben itt is újragondolták a terveket a piaci igények szerint. Ennek köszönhetően kibővítik a szolgáltatások körét és egy testet-lelket megújító méregtelenítő, feltöltő központot hoznak létre.

„Mind a három esetben érdemi szakmai vizsgálat után hosszabbítottuk meg a beruházást technikai okokból, a többi pedig, ahol erre nem volt szükség, már elkészült” – emelte ki Kozma Mónika. Hozzátette: a zeteváraljai beruházás kapcsán megjelent sajtóhírek is alaptalannak bizonyultak, hiszen ott elkészült a pályázat által támogatott turisztikai komplexum, a vállalkozó a pályázaton kívül döntött úgy, hogy további építkezésbe fog és wellness-részleggel egészíti ki a létesítményt.

Megvalósult a cél

„Most már azt is tudjuk, hogy az, amit 2016-2017-ben gondoltunk, az az integratív cél is megvalósult. Egyértelműen látjuk a már működő szállodákban, akár a szovátai, a bálványosi, gyimesi vagy sepsiszentgyörgyi esetében is, hogy a menün szereplő ételekhez helyi alapanyagokat használnak. Ezáltal magas minőségű szolgáltatást kínálnak. Ezek a turisztikai beruházások nemcsak, hogy elkészültek, hanem igazolják is azt, amit a stratégiában állítottunk, hogy a mezőgazdaság fellendítéséhez piacot kell teremteni, és az egyik ilyen felvevő piac az a turizmus” – összegezte Kozma Mónika.