Miután a vizeket kiszivattyúzták az elárasztott háromszéki területekről, és elkezdődött a kárfelmérés, jelenleg a jövőbeli árvizek elleni védekezés foglalkoztatja az illetékes Kovászna megyei hatóságokat. Kedden Ráduly István prefektus, Sándor László mérnök, a Kovászna megyei Vízügyi Igazgatóság vezetője és Daniel Predicioiu ezredes, a Kovászna megyei Készenléti Felügyelőség parancsnoka vonta meg az május végi árvíz beavatkozások mérlegét és vázolta fel a jövendőbeli teendőket. 

„Legfontosabb, hogy az árvizek nem követeltek emberáldozatot. A rendkívül gyors reakció és az intézmények jó együttműködésének hiányában ennél sokkal nagyobb katasztrófa következett volna be. Ez aligha vigasztalja azokat, akiknek az ablakán folyt be a víz, de mindent megtettünk annak érdekében, hogy segítsük ezeket a családokat, hogy életük minél hamarabb visszatérjen a normális kerékvágásba” – értékelt Ráduly István.

Háromszéki árvízkárok számokban

A kormánybiztos összegzése szerint a természeti csapás Kovászna megyében 11 települést érintett, több mint 200 háztartást, és 1300 hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz, valamint több mint 300 személyt telepítettek ki otthonából. A legsúlyosabb károk Nagyborosnyón és Kökösbácsteleken keletkeztek – mondta el Raduly István, aki szerint az előbbi településen 140 ingatlan, utóbbin 61 ingatlan került víz alá.

A prefektus bírálatot is megfogalmazott a nagyborosnyóiak fele. „Ha az első éjszakán a helyiek segítettek volna a védőgát megerősítésében, talán kevesebb házat öntött volna el a víz” – jegyezte meg Ráduly István.

A vízügyi igazgatóság (SGA) vezetője, Sándor László arra mutatott rá, hogy az elmúlt évtizedekben nem fordult elő az, ami május végén történt, hogy egyszerre volt érvényben vörös riasztás a Feketeügyön, az Olt folyón és a Tatrangon. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék példa nélküli terhelést rótt a vízelvezető rendszerekre, magyarázta a mérnök.

Sándor László arra hívta fel a figyelmet, hogy a két leginkább érintett településen, Nagyborosnyón és Kökösbácsteleken a legtöbb elárasztott lakóház ártérben épült, ami ismét rávilágít az ilyen építkezések veszélyeire.

Kovászna megye prefektusa szerint a károsultak gyorssegélyt kaptak az állami tartalékalapból, valamint hazai és külföldi civil szervezetektől és magánszemélyektől. Kökösbácsteleken 24 órán belül 50 ágyat, ugyanennyi matracot és párnát, 95 gumicsizmát és esőkabátot, 1400 liter ásványvizet és 700 kilogramm konzervet osztottak ki. Nagyborosnyóra pedig 50 ágyat, matracot és párnát, 5000 liter vizet és 500 kilogramm konzervet juttattak el.

Az árvíz idején a Kovászna megyei Készenléti Felügyelőség (ISU) 384 bevetést hajtott végre – mondta Daniel Predicioiu ezredes. A munkálatokba 18 megyéből 463 tűzoltó, valamint csendőrök, katonák és önkéntes civilek is bekapcsolódtak. Az árvíz utáni helyreállítás Kökösbácsteleken egy hét alatt, Nagyborosnyón négy nap alatt befejeződött, mondta az ezredes.

Megoldási javaslatok az árvíz elleni hatékonyabb védekezéshez

Kovászna megyében egyetlen gát sem szakadt át, az árvízvédelmi töltések kibírták azt a víznyomást, amire tervezték. A gátak viszont 40-50 évvel ezelőtt épültek, akkor még más kihívások voltak, mutatott rá Sándor László.

A Kovászna megyei Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint néhány évtizeddel ezelőtt nem fordult elő olyan, hogy néhány óra alatt leszakad annyi eső, amennyi normálisan egy hónap alatt esik. A mérnök szerint elvileg egyszerű a megoldás: meg kell emelni a gátak magasságát. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű a gyakorlatban.

A gátakat nem lehet méterekkel megmagasítani, mert nem úgy voltak tervezve. Rá lehet emelni 40-50 centimétert, de többet nem bír el a struktúrájuk. A gátak magasításával együtt azok alapját is szélesíteni kellene, ám ez egyrészt tulajdonjogi problémákat is felvet, másrészt például Nagyborosnyón egyes házakat közvetlen a gátak mellé építettek, így nincs lehetőség azok szélesítésére, magyarázta Sándor László. 

Romániában hozzávetőleg 10 000 kilométernyi gát van, amelyből 450 kilométer Kovászna megyében, mondta a szakember, aki azt javasolja, hogy Háromszéken az árvizek által veszélyeztetett térségekben a mezőgazdasági területeken alakítsanak ki vésztározókat és „oldalzsebeket” (poldereket), amelyek felfoghatnák a hirtelen jött vízmennyiség egy részét, majd az árhullám lefutása után leengedhetnék a fölösleget. Ehhez viszont a mezőgazdasági területek tulajdonosainak beleegyezése szükséges, és baj esetén az államnak kártalanítani kellene őket, a másik megoldás pedig a szükséges területek kisajátítása lehetne.

Még nem tudni, milyen és mennyi kártérítést kapnak az árvízkárosultak

Ráduly István prefektus a keddi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elmondta: az illetékes hatóságok felmérték a károkat, azt már tudni, hogy százalékos arányban melyik érintett ingatlan mennyire károsodott, az árvízkárok viszont összegszerűen nincsenek pontosítva.

A háromszéki kormánybiztos szerint a polgármesterek által vezetett Helyi Katasztrófavédelmi Bizottságok feladata lenne összegszerűen felmérni a károkat mert nekik van terepismeretük, ők tudják, hogy a károsultaknak milyen vagyona volt. Magyarázata szerint a hatóságok fel tudták mérni, hogy az ingatlanokon milyen kár keletkezett, azt viszont nem tudják megbecsülni, hogy a házakban lévő tárgyak milyen módon károsultak, például tényleg volt-e tévé az szobában, amit az árvíz elsodorhatott.

Ráduly István úgy véli, eljárási szempontból a Helyi Katasztrófavédelmi Bizottságok elnökei, a polgármesterek lehetnének operatívabbak. Gond az, hogy nem minden polgármester vesz részt rendszeresen Kolozsváron a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) által szervezett vészhelyzeti képzéseken.