Tőkés László szerint a romániai kommunista rezsim megdöntéséhez vezető, 35 éve kirobbant temesvári népfelkelés a magyar–román szolidaritásból bontakozott ki, Temesvár szelleme pedig ma is a magyar–román megbékélés ügye melletti kiállásra kötelez.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – a Ceaușescu-diktatúrát nyíltan bíráló egykori temesvári lelkész – a református parókia elől indult forradalom 35. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezés szombati gálaestjén idézte fel a református magyarok és a velük szolidaritást vállaló más vallásúak és nemzetiségűek egykori közös küzdelmét a kommunista önkényuralom ellen.„Köszönetet mondok azoknak, akik annak idején templomunkhoz jöttek és mellénk álltak, amikor hívtam őket, majd amikor irántuk való féltő szeretetből hazaküldtem őket, nem mentek el (…) nem hátráltak meg, s ilyenképpen lettünk Isten szabadító kegyelmének eszközeivé a Ceaușescu-rezsim megdöntésében és a szabadság kivívásában. Temesvár közel tíz nemzetiséghez és ugyanennyi vallásfelekezethez tartozó népe a sokféleség példás egységében ezenképpen lett a kovásza a hamarosan az egész országra kiterjedő forradalomnak és szabadságharcnak”– idézi Tőkés Lászlót az MTI.

Szerinte rendkívüli jelképes erővel bír, hogy 1989-ben Temesváron és a Ceaușescu-rendszer és a hírhedt Securitate – a kommunista politikai rendőrség – megosztó politikájával szembefordulva románok és magyarok egymásra találtak, megteremtve ezáltal a román–magyar nemzeti megbékélés régóta érlelődő lehetőségét.

A „megértés és a békességkeresés ezen emelkedett állapotát” azonban három hónappal később derékba törte Marosvásárhely „fekete márciusa”, a Securitate forgatókönyve alapján megrendezett pogromkísérlet – emlékeztetett az EMNT elnöke.

„Amit egykor elkezdtünk, a kezdetekhez visszatérve, ugyanott kell folytatnunk. A Ion Iliescu nevével fémjelzett utódkommunista rezsim egyik legnagyobb bűne, hogy a román–magyar megbékélés ügyét zátonyra futtatta. A mi feladatunk ezzel szemben az, hogy a romániai kisebbségpolitikai rendszerváltozást és a nemzeteink közötti történelmi megbékélést véghez vigyük” – szögezte le Tőkés László.

Az EMNT elnöke úgy értékelte: a szélsőséges román nacionalizmus mostani előretörése idején meghátrálás nélkül, az eddigieknél is határozottabban ki kell állni a magyarság közösségi jogai és a román–magyar megbékélés ügye mellett.Emil Constantinescu, Románia volt elnöke (1996-2000) arról beszélt: a hit ereje volt az, ami megdöntötte az emberiség legkegyetlenebb diktatúráit, a kommunizmust. Ez történt 1989-ben Temesváron is, ahol a Ceaușescu-rendszer már hiába küldött tankokat a Tőkés Lászlóval szolidaritást vállaló felkelők ellen.

Elmondta: amikor az elnökválasztási kampányban a posztkommunista Ion Iliescu államfőnek nekiszegezte a kérdést, hogy hisz-e istenben, nem kampányfogásból tette. Az ország vezetésére ugyanis szerinte alkalmatlan olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy nem áll felette semmilyen hatalom és nem rendelkezik azzal az alázattal, hogy tisztségét alázattal töltse be.Dominic Fritz, Temesvár német állampolgárságú polgármestere úgy vélekedett: a temesváriaknak kötelességük megőrizni és a következő nemzedékeknek továbbadni azokat a temesvári sajátosságokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az 1989-es népfelkelés éppen ebben a városban törjön ki. A polgármester ezek közé sorolta, a város lakóira jellemző szabadságszeretetet, és nyitottságot.

A népfelkelés 35. évfordulója alkalmából – az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Új Ezredév Református Egyházközség és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség által – rendezett megemlékezéssorozat vasárnap ér véget.

A forradalom kitörésének ikonikus helyszínét jelző emléktáblánál rendezett koszorúzást követően ünnepi istentiszteletet tartanak a Temesvár-Belvárosi református templomban, amelyen Tőkés László hirdet igét. Ezt követően az „Erős vár a család (is)" címmel a Tőkés család könyvét is bemutatják.