Egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a felső tagozatosok (5-8. osztályosok) megújult tanterve a román nyelv oktatásában, eközben az érettségi eredmények is minden várakozást alulmúltak Hargita megyében, amiért elsősorban a gyenge román nyelv- és irodalom vizsgaeredmények a felelősek - hangzott el az országos vizsgaeredményeket kielemező csíkszeredai sajtótájékoztatón. 

A 2020/2021-es tanév nyolcadikos képességvizsgáit és az érettségi eredményeket közös sajtótájékoztatón értkelte ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Ferencz-Salamon Alpár megyei tanácsos, az oktatási szakbizottság elnöke és Demeter Levente főtanfelügyelő.

Felvezetőjében Borboly Csaba elmondta: a román nyelv oktatására vonatkozó új tananyagok, tankönyvek nem hozták meg azokat az eredményeket, amelyeket a nyolcadikosok képességvizsgája kapcsán előzetesen elvártak ezektől. „Túl sok okunk nincsen az örömre” – utalt a politikus a Hargita megyei képességvizsga- és érettségi eredményekre. Ez utóbbiak országos viszonylatban az utolsó előtti helyre sorolták Hargita megyét a megyék közötti összehasonlításban, csupán Ilfov megye produkált gyengébben.

„Azt mondhatjuk, hogy a gyermekeink fele az élete első komoly vizsgáján megbukott. Ezen el kell gondolkoznunk és dolgoznunk kell, mert hiába építkezünk, aszfaltozunk, a legfontosabb dolog, hogy a gyermekek sikeresek legyenek az életben” – hangsúlyozta a megyeelnök. Hozzátette: a megyei önkormányzat részéről támogatnak bármilyen szakmai elképzelést az eredmények javulása érdekében és partnerek lesznek azok megvalósításában.

Szélsőséges számok a képességvizsgán

Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a 75,9 százalékos átmenési arány a képességvizsgán önmagában „viszonylag jónak mondható”, ám tantárgyakra lebontva szélsőséges számokat mutatnak az eredmények. Román nyelv- és irodalomból 55,51 százalékos volt az átmenési arány. Ez az elmúlt évi eredményekhez képest minimális emelkedést jelent, ám a főtanfelügyelőség sokkal jobb eredményekre számított – hangsúlyozta a szakember.

„Teljesen új tanterv lépett érvénybe, amitől azt vártunk, hogy a kommunikációra és nyelvi kompetenciák fejlesztését középpontba állító román nyelv-oktatás jobb eredményeket fog maga után hozni. Azt tapasztaltuk, hogy ez a növekedés nagyon kicsi, hiszen legalább 15 százalékos emelkedést vártunk volna. Elégedettek akkor lehetnénk, ha középtávon a román nyelv esetében is elérnénk a 80 százalék körüli átmenési arányt” – összegzett Demeter Levente. Hozzátette: megyei szinten is tenni szeretnének az eredmények javításáért, nem feltétlenül a minisztériumtól várják a megoldásokat.

A szakember szerint sokféle oka van az eredmények ilyetén alakulásának: a nyelvi izoláció hatására a tanulók többsége a román nyelvvel többnyire az iskolai órákon találkozik, de komoly hátrányt jelentett az elmúlt két tanév „össze-visszasága” és az online oktatás is. Demeter szerint kormányzati szinten kell tisztázni a digitális oktatáshoz kapcsolódó fogalmakat és visszatérve a személyes jelenlétű oktatáshoz, hatékonyan be kell azt építeni a mindennapi tanítási folyamatokba.

Az érettségi vizsga Hargita megyei eredményével kapcsolatosan a főtanfelügyelő megjegyezte: az 51,6 százalékos átmenési aránnyal „végképp” nem lehet elégedett. „Ezek az eredmények nagyon komoly gondolkodásra és cselekvésre késztetnek” – fogalmazott. A szakember szerint az egyik lehetséges megoldás lehetne a differenciált érettségi bevezetése. Demeter Levente véleménye szerint annak lehetnek előnyei és hátrányai is, ám például a szakiskolák esetében meg kell fontolni ezt a lehetőséget is.

Sok tényező befolyásolja az eredményeket

A Hargita megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke, Ferencz-Salamon Alpár hangsúlyozta: a különböző vizsgaeredményeket mindig befolyásolja, hogy mekkora egy adott megye. „Hargita megye a legnagyobb magyar közoktatással rendelkező megye. Értelemszerűen a kisebbségi oktatás problémái nagyságrendileg jobban befolyásolják az eredmények alakulását. Ezt nem kifogásként, hanem jelenségként említem, amivel számolni kell, miközben pálcát törünk tanárok, iskolák, rendszerek stb. fölött” – hangsúlyozta.

Hozzáfűzte: az oktatási rendszer sikereiről sem szabad elfeledkezni. Így magyar nyelv és irodalomból az egyik legnagyobb átmenési arányt produkált Hargita megye, ugyanakkor a nyolcadikosok képességvizsgáján a magyar kisebbségi átmenési arány az országos átlag fölött volt a magyar tagozatokat tekintve. 

A szakember azt is kiemelte: nem tartja méltányosnak és igazságosnak a rangsorolásokat, hiszen mindegyik megyét, iskolát, pedagógusi teljesítményt mindet egyénileg, a helyén, az adott környezetben kell kiértékelni. „Ez a dolguk az iskoláknak, a módszertani köröknek és ez a dolga egy megye oktatási irányításának is. Erre kell ősztől következetesen hangsúlyt fektetni” – mutatott rá.

A nyolcadikosok vizsgájával kapcsolatosan Ferencz-Salamon Alpár elmondta: nagyon sok tényező befolyásolja az eredményeket. Ilyen például a tanárok továbbképzése a nyelvcentrikus oktatási módszerekben, ami elmaradt. „Minden egyes reform azzal kezdődik, hogy abba az irányba, amerre szeretnénk, hogy tartson a közoktatás, továbbképezzük az embereket”

– hangsúlyozta. Hozzátette: angoltanárként azt állítja, hogy a nyelvoktatásnak vannak tipikusan, módszertanilag elkülöníthető eljárásai, technikái, amiket meg kell tanítani a román szakos tanároknak is. A különböző szövegértési és szövegalkotási technikák révén a gyerekek vizsgára való felkészülését jobban tudják biztosítani.

„Szeretném kihangsúlyozni, hogy vannak olyan  pedagógusok Hargita megyében, akik ismerik ezeket a technikákat” – tette hozzá a szakember. Ferencz-Salamon Alpár elmondta még: a következő héten a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének kezdeményezésére a kisebbségi államtitkársággal együttműködve szakmai fórumot tartanak Csíkszeredában, ahová szakértőket hívtak meg országos szinten, hogy a román nyelv oktatásának hatékonyításáról tanácskozzanak és megoldási javaslatokat dolgozzanak ki.

(Címlapfotó forrása: Agerpres)