Gyorsjelentés a Szülőföldön Magyarul programról: több mint 145 ezer kérés Romániából
Több mint 229 ezer kérelem érkezett be idén a Szülőföldön Magyarul program támogatására, amire a jelentkezés április 16-án zárult. Az igénylések mintegy 63 százaléka Romániából érkezett, számol be a program digitalizációjáért és kommunikációjáért felelős Rákóczi Szövetség. A beérkezett kérések alapján több következtetést is le lehet vonni, az is látszik az adatok elemzéséből, hogy – bár minimális csökkenés észlelhető – a nem magyarországi magyar nyelvű oktatásban részt vevő diákok száma stabilizálódni látszik.
„Az idei évben a tavalyihoz hasonló számú, összesen 229 339 kérelem érkezett be az online felületre, amely a folyamatos digitális fejlesztéseknek köszönhetően minden korábbinál gördülékenyebb ügyintézést tett lehetővé” – írja a Szülőföldön Magyarul programról szóló gyorsjelentésében a Rákóczi Szövetség a kérvényezi időszak lejárta után.

Az idei évben az elektronikus kérelmek benyújtására a 2026. március 17. és április 16. közötti időszakban volt lehetőség a Rákóczi Szövetség www.mipont.hu online felületén. A kérelmeket 2026. július 10-éig kell elbírálniuk a szövetség külhoni partnereinek. Mint közölték, 2026-ban 229 339, 2025-ben 232 004, 2024-ben 232 377 támogatási kérelem érkezett be a pályázati felületre. Idén Romániából 145 737 igénylés érkezett, ebből közel 135 ezer szülői kérés, és több mint 8800 hallgatói, Csángóföldről 1955-en pályáztak.
A program pénzügyi lebonyolítója a magyarországi Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
2024-ben a benyújtott kérelmek 97,7%-a, 2025-ben 97,8%-a esett pozitív elbírálás alá, a pozitív elbírálás aránya várhatóan az idei évben is ehhez hasonló lesz. „Várakozásaink szerint az idei évben a pozitívan elbírált kérelmek száma a korábbi két évhez képest valamennyivel alacsonyabb, nagyjából 225 ezer lesz. A tavalyi évhez képest mintegy 1,2 százalékos csökkenés elsődlegesen demográfiai okokra vezethető vissza, a benyújtott kérelmek számában már érzékelhetőek a koronavírus-járvány óta csökkenő pályán lévő születésszámok” – mutatnak rá.

Azt is írják, a támogatási kérelmek benyújtásának országonkénti megoszlása megegyezik az előző évek arányával, illetve a külhoni magyar közoktatásban és felsőoktatásban tanuló diákok arányával. A benyújtott kérelmek közel kétharmada Romániából – Erdélyből, Partiumból és Csángóföldről –, mintegy ötöde Szlovákiából, szűk tizede Szerbiából, 7 százaléka Kárpátaljáról érkezett. A horvátországi és szlovéniai kérelmek együttesen az összes benyújtott kérelem mintegy fél százalékát teszik ki.
Az előző évhez hasonlóan ismét növekedett a kérelmezők lakhelye szerinti települések száma. Az kérelmek adatelemzéséből kiderül, Kárpát-medence-szerte több mint háromezer településen élnek a támogatás igénylői.

„A támogatott kérelmek számának alakulása arra mutat rá, hogy a tanügyi statisztikákkal összhangban az utóbbi években stabilizálódni látszik a külhoni területeken magyarul tanuló diákok száma. Erdélyben és Vajdaságban is megállt vagy mérséklődött a 2010-es évekre jellemző jelentős csökkenés, Kárpátalján a 2010-es évek második felének felívelő tendenciáját megtörő koronavírus-járvány, illetve a háborús események okozta létszámvesztés üteme csökkent, a nehéz helyzet ellenére biztosítva a kárpátaljai magyar oktatási rendszer fenntarthatóságát. Felvidéken az óvodai és alapiskolai létszámok tekintetében 2010 óta stabilitásról beszélhetünk” – részletezi Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT