A PressOne exkluzív cikke szerint az Aranyoslónára tervezett Quantum MI-adatközpont nem pusztán egy nagy technológiai beruházás. A lap azt írja, hogy az egymilliárd dollárosra becsült projekt mögött romániai és amerikai katonai, politikai és diplomáciai kapcsolatok is kirajzolódnak. A projektet az amerikai DriverAI vállalat jelentette be, romániai partnere pedig a Leviatan Group. A beruházás körül azonban már most több komoly kérdés merül fel. A PressOne információi szerint a DriverAI egyelőre nem rendelkezik a megvalósításhoz szükséges teljes tőkével, az Aranyoslónán kijelölt terület pedig jogvita tárgya. Az egyik, szomszédos parcellát használó cég bírósághoz fordult, és azt kéri, hogy semmisítsék meg azokat az önkormányzati döntéseket, amelyekkel Aranyoslóna község átengedte a terület használatát a Leviatan Groupnak.

A tervek szerint a Quantum MI-adatközpont teljes infrastruktúrája a föld alatt épülne meg, az Aranyos folyó közelében. A DriverAI a PressOne kérdéseire adott válaszában azzal indokolta ezt a megoldást, hogy a föld alatti elhelyezés csökkentheti a túlmelegedés kockázatát, javíthatja a fizikai biztonságot, mérsékelheti a vizuális környezeti hatást, és növelheti a létesítmény hosszú távú üzembiztonságát. A tervek szerint Aranyoslóna mellett egy 80 megawattos, Tier III/IV besorolású adatközpont épülne. A tervezett létesítmény nem egyszerű szerverközpont lenne, hanem nagy megbízhatóságú infrastruktúra, amely kormányzati, ipari vagy más kritikus rendszereket is kiszolgálhatna, ezért az áramellátás és a hűtés folyamatossága alapfeltétel.

Egy adatközpont leegyszerűsítve olyan létesítmény, amelyben nagy teljesítményű számítógépek, szerverek és hálózati rendszerek működnek folyamatosan. Ezeket redundáns energiaellátás, akkumulátorok, generátorok, tartalék rendszerek és különösen erős hűtési infrastruktúra tartja életben. A szerverek ugyanis az általuk felhasznált elektromos energia döntő részét hővé alakítják, ezért az adatközpontok egyik legnagyobb műszaki problémája nem pusztán az áram biztosítása, hanem a keletkező hő elvezetése.

Kapcsolódó

Szorosabb védelmi és energetikai együttműködést ígér az új amerikai nagykövet

Az Egyesült Államok és Románia elmélyíti biztonsági együttműködését és bővíti a gazdasági-energetikai kapcsolatait – jelentette ki kedden Darryl Nirenberg nagykövet.

Egyesült Államok román-amerikai kapcsolatok nagykövet amerikai nagykövet

Az ilyen létesítmények méretét nem elsősorban négyzetméterben mérik, hanem abban, hogy mekkora elektromos teljesítményt képesek folyamatosan felvenni. Az Aranyoslóna esetében említett 80 megawatt Romániában rendkívül jelentősnek számítana. Ezzel a beruházás a hyperscale kategória alsó tartományába kerülne, és az ország egyik legnagyobb adatközpontja lehetne. Romániában jelenleg a Craiova melletti ClusterPower kampusza tekinthető hasonló léptékű projektnek, amelyet több szakaszban akár 500 megawattos kapacitásra terveztek.

Nemzetközi összevetésben ugyanakkor a 80 megawatt már nem számít kiemelkedőnek. Az Egyesült Államokban például a texasi Stargate-kampusz célkapacitása 1.200 megawatt, a teljes program pedig a tervek szerint 2029-ig meghaladhatja a 9.000 megawattot. Az aranyoslónai projekt tehát globális mércével inkább közepes, romániai viszonylatban viszont kivételesen nagy beruházás lenne. Ha egy 80 megawattos adatközpont elméletileg folyamatosan teljes kapacitáson működik, éves fogyasztása 700,8 gigawattóra körül alakulhat. Ez nagyjából több mint 206 ezer romániai háztartás éves fogyasztásának felelne meg, vagyis egy Galați méretű megye lakossági áramigényéhez mérhető nagyságrendről beszélünk. 

A létesítmény négy ütemben épülne ki

A DriverAI közlése szerint a létesítmény négy ütemben épülne ki, minden szakasz 20 megawattos kapacitással. A központot nagy teljesítményű GPU-kra alapoznák. Ezek azok a chipek, amelyek ma a mesterségesintelligencia-modellek tanításához és futtatásához kellenek, a piacot pedig jelenleg az Nvidia uralja. Az MI-adatközpontok jóval több áramot fogyasztanak, és sokkal több hőt termelnek, mint a hagyományos szervertermek. Egyetlen MI-szerverrack fogyasztása ma már 30 és 100 kilowatt között lehet, miközben a régebbi szerverrackek jellemzően csak néhány kilowattot igényeltek. Ilyen teljesítménynél a levegős hűtés már nem elég, ezért a nagyobb MI-központokban egyre inkább folyadékhűtésre van szükség.

A kvantumszámítógép ettől eltérő technológia. A kvantumrendszerek speciális fizikai elven működnek, és csak bizonyos problématípusoknál kínálnak előnyt. Ezek a gépek rendkívül alacsony, az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten üzemelnek, hígításos hűtőberendezésekben, héliumalapú hűtéssel, rezgésektől erősen elszigetelve. Éppen ezért a „kvantum MI-adatközpont” megnevezés önmagában is pontos magyarázatot igényelne: nem mindegy, hogy a projekt valódi kvantumszámítási infrastruktúrát, MI-képzésre alkalmas GPU-kampust, vagy a kettő valamilyen kombinációját ígéri.

A DriverAI a PressOne-nak adott válaszában azt írta, hogy a létesítmény zárt körű folyadékhűtési rendszert használna. Ez a megoldás megfelel az iparág 2026 körüli technológiai irányának: a hűtőfolyadék folyamatosan kering, a rendszert alapvetően egyszer töltik fel, és nem a hagyományos párologtatásos hűtésre épül. Ez elvileg jelentősen csökkentheti a közvetlen vízfogyasztást. A Microsoft hasonló megoldásoknál adatközpontonként évente több mint 125 millió liter víz megtakarításával számol. A zárt körű hűtés azonban nem tünteti el a környezeti terhelést, csak máshová helyezi. A folyadék átveszi a szerverek hőjét, de ezt a hőt később le is kell adni. Ez többnyire elektromos hűtőberendezésekkel történik, ami újabb áramfogyasztást jelent. Így a vízmegtakarítás egy része magasabb energiaigényként jelenik meg.

A másik fontos szempont az úgynevezett közvetett vízfogyasztás. Az áramtermelés maga is vizet igényel, különösen hőerőművi rendszereknél. Egy friss amerikai tanulmány szerint az adatközpontoknak szállított elektromos energia minden kilowattórájára körülbelül 4,5 liter közvetett vízfogyasztás juthat. Ez azt jelenti, hogy egy olyan létesítmény is jelentős vízlábnyommal rendelkezhet, amely a saját telephelyén nem párologtat el nagy mennyiségű vizet.

Kapcsolódó

Mesterséges intelligencia a kémek nyomában: digitális elemzőket vet be a CIA

Donald Trump és a hírszerzési közösség vezetői korábban többször hangoztatták, hogy fel kívánják számolni a szervezeten belüli vélt politikai elfogultságot.

Egyesült Államok CIA mesterséges intelligencia CIA-ügynök

Az aranyoslónai projekt esetében különösen érzékeny kérdés a közeli Aranyos folyó szerepe. A kijelölt terület a folyó szomszédságában található, az Aranyos pedig néhány kilométerrel lejjebb a Marosba ömlik. A DriverAI ugyanakkor azt közölte, hogy nem az Aranyos vize lenne a projekt elsődleges hűtési vízforrása. Ez fontos állítás, de önmagában nem zárja le a műszaki kérdést: ha nem a folyó, akkor pontosan milyen rendszer vezeti el a 80 megawattos létesítmény által termelt hőt, és milyen hatással lesz ez a helyi energiainfrastruktúrára?

A föld alatti elhelyezés szintén pontosítást igényel. A DriverAI szerint a stabil föld alatti hőmérséklet csökkentheti a hűtési igényt. Ez részben igaz, hiszen a talaj mélyebb rétegeinek állandó hőmérséklete segíthet valamennyit, de nem oldja meg a hűtést: a föld nem tud tartósan elnyelni 80 megawattnyi hőt, ezért azt aktív rendszerekkel kell elvezetni. Az MI gyors terjedése miatt ma már nemcsak az energiafogyasztásról, hanem a technológia vízigényéről is egyre több szó esik. Egyes nemzetközi becslések szerint 2030-ra az MI-rendszerek működtetése évente akár 9,3 ezer milliárd liter vizet is felemészthet világszerte. Ez nagyjából Szubszaharai Afrika 1,3 milliárd lakosának éves vízszükségletével egyezik meg.

Nem átlagos szerverközpontról lenne szó

Az Aranyoslóna mellé tervezett központ Tier III/IV besorolása azt mutatja, hogy nem átlagos szerverközpontról lenne szó, hanem kifejezetten nagy üzembiztonságú létesítményről. A Tier-minősítést az amerikai Uptime Institute használja az adatközpontok megbízhatóságának jelölésére. A Tier III kategória lényege, hogy a rendszer főbb elemei karbantarthatók legyenek a szerverek leállítása nélkül. Ez 99,982 százalékos rendelkezésre állást jelent, vagyis az éves kiesés elvileg két óránál is kevesebb. A Tier IV még ennél is többet vár el: a központnak egy váratlan meghibásodás esetén is működésben kell maradnia.

Romániában már működnek Tier III és Tier IV szintű adatközpontok, többek között az Orange Romaniánál, a Transfondnál és a ClusterPowernél. Egy ilyen minősítés a lehetséges befektetőknek és intézményi partnereknek azt üzeni, hogy a létesítménynek folyamatosan működnie kell, szinte bármilyen körülmények között. Éppen ezért ezek az adatközpontok rendkívül drágák. A generátorokat, hűtőrendszereket, elektromos betáplálásokat és biztonsági rendszereket többszörösen duplikálni kell, hogy karbantartás vagy meghibásodás esetén se álljon le a szolgáltatás.

A DriverAI Aranyoslóna kiválasztását elsősorban Kolozsvár közelségével indokolta. A cég szerint a város két nagy egyeteme, a Kolozsvári Műszaki Egyetem és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem megfelelő szakember-utánpótlást biztosíthat a beruházáshoz. A vállalat eddigi nyilvános kommunikációjában ugyanakkor nem hangsúlyozta, hogy a tervezett adatközpont kevesebb mint két kilométerre lenne a 71. légibázistól. Ez az a katonai létesítmény, ahol a román F-16-os pilóták kiképzése és légtérrendészeti feladatok is zajlanak. A bázis modernizálásában korábban szintén a Leviatan Group vett részt. A PressOne kérdésére a DriverAI azt válaszolta, hogy a katonai bázis közelsége nem volt meghatározó tényező a helyszín kiválasztásában. A cég ugyanakkor hozzátette, hogy egy ilyen hosszú távú, nagy infrastrukturális beruházásnál a biztonság, a reziliencia és a működési folytonosság fontos szempont, különösen Kelet-Európa és a Fekete-tenger térségének változó biztonsági környezetében.

A beruházással kapcsolatban nyilvánosan megszólalt George Roth román-amerikai vállalkozó is, aki korábban a UiPath munkájában is részt vett, és a Recognos Inc. technológiai vezetője volt. Roth szerint egy komoly MI-gyár megbízható, nagy léptékű energiaellátást igényel. Romániának ezért pontosan értenie kellene, mekkora fogyasztással jár a projekt, milyen hatással lesz az elektromos hálózatra, milyen tartalék rendszerekre lesz szükség, milyen energiaárakkal számolhat, és hosszú távon mennyire fenntartható a beruházás. Roth arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen léptékű adatközpontnál elengedhetetlen lenne egy független elemzés a vízfogyasztásról, a hűtési megoldásokról, a területhasználatról és a helyi közösségre gyakorolt hatásokról. Ez különösen indokolt olyan beruházásnál, amelyet Romániában példátlannak neveznek, és amelyet magas politikai szinten jelentettek be.

Az Aranyoslóna mellé tervezett Quantum MI-adatközpont Románia egyik legnagyobb technológiai beruházása lehetne, gazdasági és stratégiai súlya pedig messze túlmutatna Kolozs megyén. A projektet azonban egyelőre több bizonytalanság kíséri, mint amennyi biztos részlet ismert róla. Nem világos a finanszírozás teljes háttere, a kijelölt terület jogvita tárgya, tisztázásra vár a hűtés és a hőelvezetés módja, valamint az energiaigény és a környezeti terhelés mértéke. Külön kérdés marad az is, milyen szerepet játszik a beruházás értelmezésében a közeli 71. légibázis.