A budapesti békecsúcs tényleges megvalósulásával is összefüggésben lehet a Trump adminisztráció döntése a Romániában állomásozó katonáinak számának csökkentéséről - véli Kozma Klementina geopolitikai elemző. Közben Moszkva és egyes NATO-tagállamok között szaporodnak a fenyegető üzenetváltások. A szakértőt az észak-atlanti katonai szövetség, illetve az orosz hadsereg erejéről is kérdeztük.     

„Feltehetően a budapesti békecsúcs tényleges megvalósulása miatt is jelenthettek be egy ilyen döntést. Ettől függetlenül, a közlés még nem azt jelenti hogy valóban végre is fogják hajtani a tervezett lépést” – mondta Kozma Klementina a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének kutatója a Romániát érintő amerikai csapatkivonásról szóló döntéssel kapcsolatban.

Hari Bucur Marcu, az egyik legismertebb román biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy az amerikaiak továbbra is Románia mellett fognak állni. Szerinte a visszavonulás vagy elhagyás kérdése fel sem merül. „Az amerikaiak Románia beleegyezésével Románia területén tartózkodnak. Itt néhány katonai bázist használnak saját, amerikai nemzeti küldetéseikhez. Tehát nem arról van szó, hogy Románia, mint fogadó ország, az amerikaiakkal közösen hajtana végre egy közös küldetést a Mihail Kogălniceanu bázisról kiindulva” – fogalmazott az Adevarul portálnak Hari Bucur Marcu.

A szakértő arra emlékeztetett, hogy az amerikaiak nehezen győzték meg az európaiakat, hogy változtassanak a hozzáállásukon, és növeljék saját védelmi erőfeszítéseiket, tegyék meg a szükséges lépéseket katonai erejük fokozásáért, és ne várjanak mindent kizárólag tőlük. „Ami a Kogălniceanu bázist illeti, már a kezdetektől tudni lehetett, hogy az amerikaiak azért érdekeltek abban, hogy ott katonai jelenlétet tartsanak fenn, hogy támogassák az Afganisztánban és Iránban kifejtett erőfeszítéseiket. Azonban a feszültségek időközben enyhültek, így az amerikaiak már nem tartják szükségesnek, hogy ugyanolyan nagyságú jelenlétet tartsanak fenn a Kogălniceanu bázison. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben — az események alakulásától függően — ne növelhetnék ismét a jelenlétüket” – hangsúlyozta Hari Bucur Marcu.

Az európai politikai közbeszédben az utóbbi időben egyre hangsúlyosabban szerepel a háborús veszély. A NATO- és az orosz erőviszonyokat összehasonlítva, nyilvánvaló az észak-atlanti szövetség fölénye. De miben igazán erős a NATO, s milyen területeken lehet veszélyes Oroszország hadserege?

Kozma Klementina szerint a NATO technológiai és gazdasági fölénye valóban erősebb, mint az Oroszországi Föderációé, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez utóbbi esetében olyan hibrid eszközök és módszerek állnak rendelkezésre, amelyek komoly fenyegetést jelenthetnek a szövetség számára. „A NATO erősségei között egyértelműen felsorolható, hogy tagállamai között többen élvonalasnak számítanak a modern fegyverrendszerek gyártásában (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország) és ezeket többnyire összehangolt keretekben is képesek alkalmazni. A közös doktrínák és hadgyakorlatok is ezeknek a képességnek a leghatékonyabb felhasználhatóságát célozzák” – fogalmazott a gyergyószentmiklósi származású szakértő. 

Kapcsolódó

Nincs egyetértés Amerikában a romániai csapatkivonás hatásáról – Megszólalt Donald Trump

Csütörtökön Donald Trump először reagált az amerikai erők romániai csökkentésére, miután erről a döntésről kérdezték. Az amerikai csapatok létszámának csökkentése Romániában nem „nagyon fontos” – mondta az amerikai elnök.

román-amerikai kapcsolatok Egyesült Államok Donald Trump katonák

Az MCC kutatója elmondta: az orosz haderő képességeit illetően a legnagyobb elrettentő erőt a mai napig nukleáris képességeinek megléte és bevethetősége jelenti. „Ugyan annak esélye, hogy kitör egy újabb nukleáris háború, minden józan érvelési logikát felülírna, de teljesen nem vethető el ez a forgatókönyv egy nagyhatalmi érdek demonstrálása során. Számolni kell ugyanakkor azzal is, hogy Oroszország fejlett kiberképességekkel is rendelkezik, amely alkalom adtán lehetőséget nyújt számára NATO tagállamokon belüli dezinformálásra, vagy destabilizáció előidézésére is” – hangsúlyozta Kozma Klementina.

Kérdésünkre, hogy előállhat-e egy olyan helyzet, amikor „megérné” Putyinnak megtámadni egy NATO-tagállamot, a kutató azt monta: reális alapon a jelenlegi helyzetben még mindig nem érné meg Moszkvának a támadás. „A NATO kollektív védelmi rendszere (5. cikkely) szerint ugyanis egy tagállam elleni támadás, automatikus háborút jelentene az egész szövetség ellen. Egy ilyen nyílt háborús helyzetet a NATO-val Oroszország is komolyan megsínylene” – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.

Románia is frontvonallá válhat

Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad elfelejteni a folyamatos hibrid hadviselés folytatásának lehetőségét. „Oroszország már most is állandóan teszteli a szövetség egységét és reakcióképességét is. Gondoljunk csak az elmúlt hetek légtérsértéseire, melyek során európai államok légterébe hatoltak be vadászrepülőgépek, vagy kibertámadások sorozatait. Az ilyen jellegű műveletek többnyire arra hivatottak, hogy teszteljék az ellenfél reakcióidejét és elszántságát egyaránt” – mondta Kozma Klementina. 

Azon kérdésünkre, hogy mi lenne Románia szerepe egy esetleges NATO-orosz összecsapás esetében, a kutató úgy látja, mivel az ország földrajzi helyzetéből adódóan stratégiai fontosságúvá vált az elmúlt években, a NATO délkelet európai szárnyának egyik kulcsfontosságú elemévé is vált. „Stratégiai pozíciójából adódóan, az egyik legkorábbi elszenvedője lenne egy esetleges közvetlen NATO-Oroszország összecsapásnak. Mindez azért jelent nagy kockázatot Románia számára, mert egy eszkalációs helyzet során Románia önmagában is frontvonallá válhatna” – fogalmazott Kozma Klementina.