Megdöbbenésének és felháborodásának adott hangot a Kommunizmus Bűneit és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER), amiatt, hogy a legfőbb ügyészség megszüntette az eljárást a kommunista rezsim által elkövetett egyik legjelentősebb bűnvádi ügyben. A szeretvásári gyermek-pszichiátrián elkövetett szörnyűségek kivizsgálásának lezárását törvénytelennek és megalapozatlannak tartják, így nyilvános felhívást intézve kérték a nyomozás folytatását.

Csütörtöki közleményében az IICCMER arról számolt be, hogy az eljárást idén március 13-án szüntették meg, de április 7-én hivatalos panaszt emeltek az ellen. Arra kérik az igazságügyi minisztériumot és a legfőbb ügyészséget, hogy elemezzék ki még egyszer az ügyet és indítsák újra a bűnvádi nyomozást.

Azt, amit még 2018 nyarán kezdtek, az IICCMER feljelentése alapján. Az intézet kutatásai során felgyűlt bizonyítékok arra utalnak, hogy a Suceava megyei, egykori gyermekkorházban több száz gyermeket vetettek alá embertelen kezelésnek 1980 és 1989 között. A kegyetlen bánásmód következtében 340 kiskorú veszítette életét a Rémségek Árvaháza néven is emlegetett pszichiátrián.

Az IICCMER kiemelte: a nyomozati anyagban többnyire azok a bizonyítékok szerepelnek, amit a 2018–2019-es időszakban feltártak, az azt követő években a vádhatóság már passzív maradt. „Majd öt évvel az eljárás elindítása után az IICMER-t arról értesítik, hogy megszüntetik az ügyet” – fejtették ki a közleményben. Az alapján a hatóságok számára nem vált bizonyosság, hogy az említett időszakban a román állam embertelen és megalázó bánásmódot intézményesített volna meg a kórházba beutalt fogyatékos gyermekekkel szemben. Hiányosnak tartják az abból az időszakból származó orvosi- és korboncnoki jelentéseket, így nem tudták megállapítani a kapcsolatot a kórház személyzetének tevékenysége és a gyermekek halála között. „Az ügyben felgyűlt bizonyítékok alapján viszont az IICCMER határozottan ellentmond és cáfolja a hatóságok érvelését” – hangsúlyozzák. A közlemény hozzátette: az IICCMER hiába bocsátotta a hatóságok rendelkezésére azon személyek elérhetőségét, akiket tanúként kihallgathattak volna, mert azt nem használták.

Az IICCMER szerint jogi szempontból a kegyetlenségek ugyanúgy az áldozatok kiirtását célozták, mint ahogyan az a börtönökben történt. Utóbbi esetben viszont a hírhedt kínzók, Alexandru Vișinescu és Ion Ficior felelősségre vonása nem maradt el. Ezen ügyekben viszont a hatóságok felhasználták az intézet által gyűjtött anyagokat és végig fenntartották a párbeszédet.

Daniel Șandru, az IICCMER elnöke szerint egy kellő felkészültséggel és ismerettel rendelkező ügyészcsapatra lenne szükség ahhoz, hogy feltárják a kommunista rezsim valóságait. Ebben ők partnerek lennének, és szerintük a román államnak kötelessége is lenne – egyebek mellett – kivizsgálni az összes egykori neuropszichiátriai gyermekkórház kegyetlenségeit. „Arra kérem az illetékes szerveket, hogy nyissák újra az eljárást, mert az IICCMER számos bizonyítékot talált arra, hogy a kiirtást célzó körülmények miatt több ezer gyermek elhunyt vagy visszafordíthatatlan traumákat szenvedett. Milyen példát mutatunk a jövő generációjának, ha szégyenkezve elbújunk és érdektelenek maradunk saját országunk múltja iránt” – idézte Șandrut a közlemény.

A szeretvásári (Siret) kórház amúgy csak egyike volt azon helyszíneknek, ahol gyermekek voltak a kommunista rezsim áldozatai. Az IICCMER még tavaly emlékeztett arra, hogy becslésük szerint 1967 és 1990 között több mint 15 ezer kiskorú halt meg a 26 gyermekotthonként működő kórházban. A legtöbb haláleset a hírhedt Bihar megyei Csegődön történt, de feljelentést tettek a păstrăveni-i és a máramarosszigeti intézetben feltárt embertelen bánásmód kapcsán is.