Lőrincz Helga, Nagyenyed korábbi alpolgármestere nem egészen három hónappal ezelőtt vette át az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) vezetését. Az eltelt rövid időszakban már sikerült néhány olyan intézkedést meghoznia, amelyekkel hatékonyabbá tette az országos jelentőségű intézmény működését. Eddigi tapasztalatairól és a visszaszolgáltatást illető aktuális témákról beszélgettünk az államtitkárral.

„Néhány nappal ezelőtt elkezdődött az utolsó adag értékpapír kibocsájtása, ami beváltható az idén, illetve ettől arrafele már csak azoknak bocsátunk ki értékpapírokat, akik ezután nyújtják be a kérésüket” – ez volt az első dolog, amit Lőrincz Helga közölt a rá jellemző módon: rögtön a lényegre térve.

Az államtitkár felhívta a figyelmünket arra, hogy az érintetteknek augusztus végéig postai úton meg kell kapniuk az értékpapírt, amelyet a CEC Bankban tudnak majd beváltani. A hivatal oldalán mindig meg lehet nézni, hogy az illető személy értékpapírját – a határozat száma alapján – kibocsájtották-e, és ha véletlenül ez nem érkezett meg postán, akkor mindenképp a hivatalhoz kell fordulniuk.

„Minden esetben válaszolunk a postán vagy emailben érkezett levelekre. Nem kéne senki az idén értékpapír nélkül maradjon, aki 2024-ig, illetve 2025 januárjában legalább egyszer már kapott, és várnia kell. A következő száznyolcvan napban ugyanis a Pénzügyminisztérium fizet és a CEC-ből a pénzt fel lehet venni. Mind a Pénzügyminisztérium oldalán, mind a mi oldalunkon ellenőrizni lehet azt, hogy mikor történik meg a kifizetés. Az idén volt egy kellemes tapasztalatunk: a májusban kiadott értékpapírokat már július huszadikán kifizette a Pénzügyminisztérium és tudomásunk szerint ezek már beválthatók” – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az általa vezetett hivatalban zajló munkáról szólva Lőrincz Helga elmondta: rengeteg a feldolgozott dosszié, és egy másik jó hír az, hogy a legutóbbi elosztóbizottsági gyűlésen, amely megszavazzák a magán- és a jogi személyek kártérítését, a 10-es törvény szerint, az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság napirenden van a dossziék elfogadásával. A törvény értelmében egy leadott kérésre a hivatalnak öt éven belül kell válaszolnia. Lőrincz Helga szerint most már az ütemterv szerint haladnak, eddig voltak elmaradások, mert egy adott időintervallumban rengeteg kérés érkezett és emiatt a hivatal alkalmazottai képtelenek voltak gyorsabb ütemben feldolgozni az összesen több, mint hetvenezer kérést.

Jelenleg az összes kérés csupán nyolc százaléka megoldatlan, minden visszaszolgáltatási törvényt egybevéve. Az államtitkártól azt is megtudtuk: története során az intézmény az összes kérés mintegy harminc százalékát utasította el, de ez törvényenként változott, hiszen volt, amikor egyszerűbb volt az eljárás, más esetben viszont sokkal összetettebb feladatról volt szó.

A leggyakoribb probléma a telkekkel fordult elő, ahol nem lehetett visszaszolgáltatni a tulajdont, mert közben beépítették közérdekű létesítményekkel és az önkormányzat közterületnek nyilvánította azt. Emellett ott vannak azok az épületek is, amelyeket valamilyen oknál fogva nem lehetett visszaszolgáltatni, például mert legalább ötven százalékkal értékesebb beruházása van az államnak az illető tulajdonban. Ezek az esetek is mindig kártérítéssel járnak.

„Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi kártérítés átlátható és erről is azt mondhatom el, hogy minden, ami augusztus elsejétől kezdve kimegy a hivatalból – és ezt közzétettük már a hivatal oldalán is – tartalmazza a kiszámítás módját is. Nagyon sok vita volt erről, van egy törvénymódosító indítvány is a parlamentben: az RMDSZ indítványozta, hogy foglalják bele a törvénybe azt is, hogy az érintetteknek el kell küldeni a kártérítés kiszámításának módját is. A kollégákkal egyeztettünk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy nem szükséges ehhez egy törvénymódosítás, hiszen ez olyan szolgáltatás, amit törvényes kereten belül tudunk nyújtani az embereknek és sokkal jobb nekünk is, ha az érintettek látják ezt a kiszámítást és nem emiatt fognak pereskedni” – magyarázta Lőrincz Helga

Hozzátette: a hivatalba lépését követő néhány hónap alatt még nem érkezett hozzá elegendő információ arról, hogy a kárpótlásokat méltányosnak tartják-e az érintettek vagy úgy vélik, szűkösen mér az állam? Aki viszont elégtelennek tartja a kárpótlást, a bíróságon megtámadhatja a határozatot, és van is elég sok folyamatban levő per is. „Én csak annyit mondhatok, hogy a 38/2025-ös sürgősségi rendelet 31. cikkelye tartalmazza a kiszámítás módját, ami átlátható, ez egészen biztos. Mi a törvény végrehajtói vagyunk, amilyen formában a parlament módosítja a törvényt, mi aszerint hajtjuk végre” – hangsúlyozta.

Lőrincz Helga a Maszol kérdésére válaszolva elmondta: pontos kimutatás van arról, hogy a magyar történelmi egyházak milyen mértékben kapták vissza elkobzott javaikat, épp most frissítik naprakészre ezt a kimutatást. Egy külön bizottság működik az intézményben, amelyik az egyházi és a kisebbségi javakról dönt, itt kevesebb, mint kétezer megoldatlan ügyirat van már.

„A kollégáim célja nem az, hogy gyorsan visszadobjuk az aktákat, hanem hogy lehetőséget adjunk a hiányzó iratok pótlására. A törvény nem szabályozza, hogy mennyi idő alatt kell megoldanunk az ügyiratokat és az sincs leszögezve, hogy az egyházaknak vagy a kisebbségeknek mennyi időn belül kell válaszolniuk a hiánypótlásra. Nem az a cél, hogy visszadobjuk az aktákat, hanem az, hogy megoldjuk őket, de ehhez az egyházaknak és a kisebbségeknek is talán picit többet kellene együttműködniük velünk. Kérdezzenek, mert válaszolunk, és akkor közösen meg tudjuk beszélni a dolgokat” – nyomatékosított.

Az egyházakkal való együttműködést illetően Lőrincz Helga elmondta: szeptember 23-án a Romániában működő minden egyház képviselőjét meghívják egy kerekasztal-megbeszélésre, abból a célból, hogy együtt tudjanak olyan elveket megszabni, amelyek mentén, remélhetőleg még hatékonyabban tudnak majd dolgozni. Egy ilyen megbeszélésre mindeddig nem volt példa, mert – a sok egyházra való tekintettel – az előző vezetők kétségbe vonták azt, hogyan „tudnak leültetni egy asztalhoz mindenkit?”. Lőrincz Helga szerint összesen huszonhét egyházi képviselőt kell meghívniuk, ez pedig nem megoldhatatlan kihívás.

„Ha az igazgatóságra bízunk egy ilyen döntést, az igazság az, hogy az nem akar egy ilyen beszélgetést, de a vezetőség, így jómagam feladata az, hogy meghúzza az irányvonalakat, amelyekhez alkalmazkodni kell” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: számukra az a fontos, hogy egy vezető pozícióban levő személlyel, illetve jogtanácsossal tudjanak tárgyalni.

Az egyházak és kisebbségek speciális bizottságában a szabályzat lehetővé teszi, hogy minden alkalommal, amikor egy adott egyház vagy kisebbség javairól tárgyalnak, jelen lehessenek azok képviselői is. Ezzel a lehetőséggel próbálnak élni a következő bizottsági ülésen, ahová meghívják az illető huszonhét képviselőt.

„Mi arra számítunk, hogy ahol nincsenek gondok a visszaszolgáltatással, ott a képviselők nem jönnek el, ahol gondok vannak viszont, ott reméljük, hogy eljönnek és együtt tárgyalva hátha valamire rá tudunk világítani. Azt hozzátenném, hogy a kollégák nagyon alapos munkát végeztek: áttanulmányoztak a kánoni jogokat azért, hogy megismerjék az illető egyház specifikumát. Szóval én úgy látom, hogy jóindulattal állnak hozzá a kérdéshez és próbálják kibogozni az adott helyzeteket. A bizottságok egy hónapban minimum egyszer üléseznek, de általában többször is, attól függően, milyen ütemben gyűlnek fel az aktacsomók. A kerekasztal-megbeszélés lehetőség lesz az egyházaknak képviselni magukat és feltárni esetleges problémáikat” – fogalmazott Lőrincz Helga.

Arra kérdésre, hogy mennyire van jelen az általa vezetett intézményben a Romániára oly jellemző bürokrácia, és lehetne-e valamit egyszerűsíteni az eljárásokon, Lőrincz Helga azt válaszolta, hogy a munkájuk lényege a tulajdonjog igazolása körül forog, ez pedig csakis okiratok felmutatásával lehetséges, hiszen minél jobban alá van támasztva a kérés dokumentumokkal, annál világosabb az ügy. Csak egyetlen esetben tapasztalt némi huzavonát, alapvetően nem kérnek fölöslegesen papírokat a kérelmezőktől.

Az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság csak okiratokat fogadhat el bizonyítékul, ám ha valaki például tanúk segítségével tud igazolni tulajdonjogot, annak bírósághoz kell fordulnia, és ha ott az ő javára döntenek, a visszaszolgáltatási hatóság alkalmazza a bírói ítéletet.

Arra a kérdésre, hogy érzi, sikerült-e felpörgetnie valamelyest az intézmény munkáját, Lőrincz Helga határozott igennel válaszolt. „Már csak az, hogy a végére értünk teljesen az értékpapírok kibocsátásának, sokatmondó. Idén, a hivatalba lépésemig, egy adag volt csak kiadva, mi most, június közepétől kiadtuk az összest. Szerencsére az alkalmazottakban, a kollégákban partnerre leltem, amúgy kedvesen fogadtak, nem volt semmi gondom. Az értékpapírok minél hamarabbi kiadása nagy elvárás volt a kárpótoltak részéről, hiszen a tavaly teljesen le volt állítva ez a folyamat a kormány megszorító gazdasági intézkedései miatt, és az emberek attól tartottak, idén is ez következik. A munkatársaim próbálkoznak felzárkózni az én munkalendületemhez, nincs gond velük, jó csapat van ott, jól előkészített dolgokat találtam a hivatalban. Nem érzem azt, hogy valaki próbálná hátráltatni a munkát, vagy hogy valaki rossz irányba próbálna befolyásolni” – összegzett Lőrincz Helga.