A román és a magyar kormány próbál segíteni, hogy megmentsék a parajdi sóbányát, és segítsék a katasztrófa következményei által sújtott helyieket, tájékoztatta a parajdi kultúrotthonban összegyűlteket Antal Lóránt, az RMDSZ szenátora.

Hangsúlyozta, meg kell várni, hogy elálljon az eső és visszaessen Korond-patakának hozama, hogy elvégezhessék a felméréseket, a számításokat.

A gazdasági miniszter bekérette a dokumentumot a sóvállalattól, jövő héten a kormány elé terjesztik a határozatot, hogy a kármentéshez, a helyreállításhoz szükséges forrásokat előteremtsék. Ugyanakkor a vízügyi vállalattól is bekérték a Korond-patak szabályozására már néhány évvel ezelőtt elkészült tervet, a költségeket újraszámíttatják, és a kormányhatározatban ez az összeg is megjelenik, részletezte Antal Lóránt. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy a napokban elkezdődhet a konkrét munka a bánya területén. Amikor csökken a patak hozama, a szakmai becsléseket, felméréseket kell elkészíteni.

A prefektúra kihirdette a szükségállapotot, ez biztosítja a jogi keretet arra, hogy gyors megoldásokat találjanak, mondta a szenátor.

Ugyanakkor felvették a kapcsolatot szakcégekkel, próbálják feltérképezni hol vannak szakemberek, akik segíthetnek, vagy éppen bevethető gépek. Ezeket az adatokat továbbítják a sóvállalatnak, a vízügyi hatóságnak.

A magyar kormány a bajba jutott embereket, vállalkozókat, bányászokat segíti

Magyar kormány gyors beavatkozással segíti az érintetteket, a vállalkozásokat, a vendéglátókat, a bányászokat, ugyanakkor a magyar vízügyi hatóság technikával is rendelkezésre áll, ha szükséges, tolmácsolta Antal Lóránt.

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn érkezik Parajdra, ismerteti a segítségnyújtás részleteit. A magyar turisztikai ügynökségen keresztül arra is megoldást találnak, hogy Parajd ne essen ki a turisztikai körforgásból.

Hogy jutottunk ebbe a helyzetbe?

Miért nem lehetett megakadályozni a katasztrófát? – tették fel többen is kérdést. Elhangzott, hogy a sóbánya megmenthető lett volna. „Végig kellett nézzük tehetetlenül, hogy a patak beömlik a bányába!”, „Mit mondjuk a gyerekeinknek?”, „Mi lesz a jövőnkkel?” – hangzottak el a hozzászólások. Mindenkit leginkább az a kérdés foglalkoztatott, hogy menthető-e a helyzet, ám erre a szakértői felmérések nélkül nincs válasz: „Van-e legalább 1 százalék esély?” – kérdezték.

Antal Lóránt rámutatott, sem a sótársaság, sem a vízügy nem menedzselte megfelelően a helyzetet, a legnagyobb hiányosságnak azt tartja, hogy nem volt kommunikáció, hiszen ez bizalmatlanságot szült.

Kapcsolódó

A parajdi sóbánya egy bányász szemével – Még nem tudni, hogy mi lesz a sorsuk

Kézzel írott, névtelen levelet hozott a posta napokkal ezelőtt kolozsvári szerkesztőségünkbe. 

olvasói levél levél Parajd Parajd sóbánya áradás bánya

Felidézte, volt precedens, tavaly is volt vízbeszivárgás a bányában, akkor is egy hónapra bezárták.

Az RMDSZ akkor felvette a kapcsolatot az illetékesekkel, és azt a választ kapták, hogy az ügy folyamatban van, készül a tanulmány, és elvégzik a megerősítést.

„Mindent megteszünk, hogy senki ne maradjon magára, végezzük el a kárfelmérést, a kármentést, és rendeljünk oda minden politikai és anyagi forrást” – mondta a szenátor. Kifejtette, érti és jogosnak tartja a felháborodást, meg kell keresni a felelősöket. „Ma az a feladatunk, hogy megoldjuk a problémákat” – mondta a politikus.

Bokor Sándor, Parajd egykori polgármestere arra kérte az RMDSZ-t, állítsanak fel egy válságcellát, konkrétan nevezzék meg a szakembereket, a politikusokat, akik a parajdi katasztrófával foglalkoznak, ne „romániai módra”, aktatologatás legyen a válasz a helyzetre.