Masszívan megnőtt az érdeklődés az EP-választások iránt Romániában, pedig a szavazópolgárok nagy része nem érzi, hogy az Európai Unió hatással van a mindennapjaira.

Romániában és Csehországban érzik a legkevesebben, hogy az Európai Unió hatással van a mindennapjaikra - derül ki az Eurobarométer legfrissebb, szerda reggel, hat hónappal az európai parlamenti választások előtt közzétett felméréséből. Ezzel szemben Románia azon országok közé tartozik, ahol az európai parlamenti választások iránti érdeklődés masszívan megnőtt.

2018 szeptemberéhez képest Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Portugáliában és Görögországban mintegy 20 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik azt mondják, hogy valószínűleg részt vesznek a 2024. június 6-án tartandó európai parlamenti választásokon.
Romániában ez az arány 53%-ról 76%-ra ugrott, így az európai parlamenti választások iránti érdeklődés meghaladja az uniós átlagot, ahol 68% mondja azt, hogy valószínűleg szavazni fog a következő európai parlamenti választásokon. Az európai polgárok 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha egy héten belül lennének az EP-választások, ami 9 százalékponttal magasabb arány a 2018 őszén jegyzettnél.

A nehézségek ellenére a többség optimista

A felmérés eredményei arra is rávilágítanak, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európai polgárt érintenek, bár a mutatók az elmúlt hat hónapban némileg javultak. Az Eurobarométer szerint az európaiak majdnem háromnegyede (73%) úgy gondolja, hogy a következő egy évben csökkenni fog az életszínvonala, míg 24% nem számít változásra. Románia azok közé az országok közé tartozik, ahol a legkevesebben állítják, hogy életszínvonaluk csökkent, és hogy további csökkenésre számítanak.

Tízből hat polgár optimista Európa jövőjét illetően. Franciaország kivételével, ahol a legtöbben borúlátóak a kontinens jövőjéről, az összes többi országban több az optimista. Romániában a polgárok 51%-a derűlátó e tekintetben.
Az európai polgárok EU-ról alkotott képe stabil maradt, átlagosan 45%-uk nyilatkozott pozitívan, 38%-uk semlegesen és 16%-uk negatívan. Romániában a polgárok 49%-a pozitív, 35%-a semleges és 14%-a negatív képet alkot az EU-ról.
Az európai polgárok többsége (61%) jónak tartja, hogy országa az EU tagja: tízből több mint heten úgy vélik, hogy országuknak előnyére vált az EU-tagság. Ez a vélekedés az Eurobarométer szerint 2020 novembere óta változatlan.
Az összes országban a megkérdezettek többsége szerint országának előnyére vált az uniós tagság, de Románia ebben a tekintetben az utolsó ötben van. A romániaiak 69%-a szerint az országnak hasznára vált az uniós tagság, 26% szerint viszont nem.
Az uniós polgárok több mint fele egyetért azzal, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának fényében az Európai Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit az új tagországok integrálására.

A többség a demokráciát védelmezi

A demokrácia, az emberi jogok védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága továbbra is az első három érték, amelyeket a polgárok szerint az Európai Parlamentnek védelmeznie kellene. A demokrácia említése 13 tagállamban nőtt 2023 márciusához képest.
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (36%), a közegészségügyi ellátás (34%), az éghajlatváltozás elleni fellépés, a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése (29%) azok a témák, amelyekkel az európai polgárok szeretnék, ha az Európai Parlament prioritásként foglalkozna. Románia azon országok közé tartozik, amelyek szerint a gazdaság és a munkahelyteremtés az EP prioritásai közé kell tartozzon.

A román állampolgárok szerint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (42 százalék), a közegészségügy (35 százalék), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (34 százalék) azok a területek, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie.
Az Eurobarométer felmérése szerint az európai polgárok 28%-a tudja, hogy az európai választásokra 2024 júniusában kerül sor. Nyolc országban, köztük Romániában a polgárok több mint 40%-a tudja az európai választások időpontját. 6%-kal magasabb azok aránya (57%), akik azt mondják, érdekli őket az európai választások (57%), mint 2018 szeptemberében.

Az európaiak többsége (53 százaléka) és a romániaiak 59 százaléka szívesen látná, ha az Európai Parlament szerepe növekedne; ez a többségi vélemény 21 tagállamban. „Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az uniós intézkedések pozitív hatással voltak mindennapi életükre. A demokrácia azonban soha nem tekinthető magától értetődőnek. Meg kell védenünk és meg kell őriznünk azáltal, hogy leadjuk szavazatunkat. Minden szavazat számít a közelgő európai választásokon!' - idézte az EP közleménye Roberta Metsola elnököt.