Az Európai Unióban előállított élelmiszerek közel tíz százaléka a kukában végzi, Románia pedig évente mintegy 2,5 millió tonnával járul hozzá ehhez a pazarláshoz – ez fejenként körülbelül 150 kilogrammot jelent. A jelenség nem csupán gazdasági veszteség, hanem közegészségügyi és környezetvédelmi kockázat is, ezért az EU 2030-ig a felére akarja csökkenteni az élelmiszerpazarlást. Romániában 2024-től szigorúbb törvényi előírások kötelezik az élelmiszeripari szereplőket a veszteségek mérséklésére, a fogyasztók és a vendéglátás szerepe pedig kulcsfontosságú a cél elérésében. A kérdésben friss döntés is van: az Európai Parlament szeptember 9-én elfogadta az élelmiszer- és textilhulladék elleni uniós törvényt.

„Az élelmiszer-pazarlás társadalmi probléma, amely az egész Európai Uniót érinti, és a fogyasztók számára elérhető élelmiszerek körülbelül 10%-át is kiteheti. Az EU vállalta, hogy 2030-ig felére csökkenti a globális élelmiszer-pazarlást, mind a kiskereskedelemben és a fogyasztói szinten, mind pedig a termelési és ellátási láncban. Ebben a helyzetben a pazarlás csökkentése nemcsak az új európai szabályok által előírt kötelezettség, hanem közös felelősségünk is a közegészség és az élelmiszerbiztonság érdekében. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) támogatni fogja a gazdasági szereplőket abban, hogy megkönnyítsék a fogyasztásra biztonságos élelmiszerek adományozását, így a felhasználható termékek ne vesszenek kárba, hanem az emberek asztalára kerüljenek” – nyilatkozta az Agerpresnek Alexandru Bociu, az élelmiszer-biztonsági hatóság elnöke.

Elmondta, Romániában külön figyelmet fordítanak mind a tudatosító kampányokra, mind a jogi intézkedésekre. 2024-től olyan törvény lépett hatályba, amely kötelezi az élelmiszeripari szereplőket a pazarlás mérséklésére, többek között: az alkalmazottak és fogyasztók érzékenyítésével, a lejáratközeli termékek kedvezményes áron történő értékesítésével, adományozással, okos készletgazdálkodási és termelésirányítási rendszerek bevezetésével, valamint a technológiai folyamatok igazításával a veszteségek csökkentése érdekében.

Ezzel párhuzamosan az érintett intézményeknek – különösen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (MADR), a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumnak (MMAP), valamint az ANSVSA-nak – tájékoztató és oktató kampányokat kell folytatniuk a fogyasztók és az élelmiszeripari szereplők körében, hogy hangsúlyozzák az élelmiszer-pazarlás csökkentésének fontosságát.

„A háztartások termelik az EU élelmiszer-pazarlásának több mint felét, ezt követik az éttermek, a közétkeztetési egységek és a kiskereskedelmi pontok, például a szupermarketek és élelmiszerboltok. A többi pazarlás a termelés és a feldolgozás során keletkezik. Egyes tanulmányok szerint a közétkeztetésben a pazarlás fő oka a nem megfelelően meghatározott adagméret, vagyis hogy a vendégek nem fogyasztják el a teljesen felszolgált ételt. További okok közé tartoznak a menükészítés során keletkező maradékok, az ellátási zavarok, illetve a nap végén kidobásra kerülő túl sok elkészített étel. Éppen ezért az új jogszabály kötelezi a vendéglátó ágazat szereplőit, hogy lehetővé tegyék a vendégek számára az el nem fogyasztott ételek hazavitelét, külön költség nélkül, megfelelő csomagolási feltételek mellett” – magyarázta az ANSVSA elnöke.

Bociu hangsúlyozta továbbá, hogy minden érintettnek szerepe van az élelmiszer-pazarlás megelőzésében és csökkentésében. „Itt a gazdálkodókról, élelmiszertermelőkről, kiskereskedőkről, a vendéglátó szektor dolgozóiról és mindannyiunkról szó van, fogyasztóként” – tette hozzá.

Nálunk az éttermek a legnagyobb pazarlók

A Mezőgazdasági Minisztérium becslése szerint évente mintegy 2,5 millió tonna élelmiszert dobnak ki Romániában (fejenként kb. 150 kg). A minisztériumnak azonban nincs hatáskörében e mennyiségek közvetlen mérésére, csupán a pazarlás megelőzésének támogatása, ezért nincsenek saját hivatalos adatai az élelmiszerhulladék szintjéről.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium számára az Országos Élelmiszer-biológiai Források Kutatóintézet által készített tanulmány szerint Romániában a legnagyobb „pazarlók” az éttermek és a városi háztartások, amelyek a teljes veszteség 8,6%-át, illetve 6,5%-át termelik. Emellett a mezőgazdasági elsődleges termelésben kb. 4,2% vész kárba, az élelmiszer-feldolgozásban 3,8%, míg a kiskereskedelemben és az elosztásban 0,9%. „A tendencia azonban csökkenő: a városi háztartások pazarlása 2016-ban még 10,4% volt, 2020-ra 6,5%-ra mérséklődött, és a 2030-as előrejelzés szerint körülbelül 2% lesz” – hangsúlyozták a minisztérium képviselői.

A szakmai tanulmányok szerint az Európai Unióban is az élelmiszer-pazarlás több mint fele (54%) a háztartásokból származik. „A leggyakrabban a főtt ételeket, a gyümölcsöket és a zöldségeket dobják ki – részben a túl nagy adagok, a rossz fogyasztástervezés vagy azért, mert sokan kerülik az előző napról megmaradt ételek elfogyasztását” – mutatnak rá a hivatalos adatok.

Meddig fogyasztható biztonsággal az élelmiszer?

Ebben az összefüggésben az élelmiszer-biztonsági hatóság kulcsszerepet játszik az élelmiszer-pazarlás csökkentésében: biztosítja az adományok élelmiszerbiztonságát, tájékoztatja a fogyasztókat a pazarlás mérséklésének előnyeiről, valamint támogatja a gazdasági szereplőket a konkrét intézkedések – például az élelmiszerek újraelosztása vagy kedvezményes árusítása – helyes alkalmazásában. Az intézmény technikai útmutatókat dolgozott ki az élelmiszeripari szereplők számára, tájékoztató anyagokat készített a nyilvánosság számára, és figyelemfelhívó kampányokat indít, például a Safe2Eat programot vagy oktatási podcastokat, együttműködésben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal.

A jelenlegi szabályozás egyértelmű intézkedési sorrendet ír elő az élelmiszerlánc szereplői – elsősorban a termelők/ feldolgozók és forgalmazók – számára az élelmiszer-hulladék megelőzésére: parazlás elleni terv kidolgozása és szemléletformáló akciók, a lejáratközeli élelmiszerek kedvezményes értékesítése, adományozás, állati takarmányként vagy komposzt/biogáz formájában történő hasznosítás, a fogyaszthatósági és minőségmegőrzési dátumok betartásával.

„Az élelmiszer-pazarlás mérséklésében kiemelten fontos a fogyasztók tájékoztatása a fogyaszthatósági határidő és a minőségmegőrzési dátum közötti különbségről. A »lejár ekkor« jelölés az élelmiszer biztonságára utal, az étel ezen időpont után már nem fogyasztható. A »minőségét megőrzi« jelölés viszont a termék minőségéről tájékoztat, és a termék ezen időpont után is fogyasztható, a biztonságossága ellenőrzése mellett” – magyarázta az ANSVSA elnöke.

Ezt kell teljesíteni

A hatékony intézkedések érdekében elengedhetetlen a fogyasztók tudatosítása, az intézmények és szereplők közötti együttműködés, valamint az Élelmiszerbankok hálózatának megerősítése és partnerségeik bővítése – hangsúlyozta a hatóság vezetője.

Románia 2024 óta megerősített jogi keretet alkalmaz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére (a 2016/621-es törvény a 2024/49-es jogszabállyal módosítva), amely minden élelmiszerláncban működő szereplőt kötelez a megelőző intézkedések betartására. A mezőgazdasági tárca képviselői arra is figyelmeztetnek, hogy a fogyaszthatósági határidővel jelölt termékek csak e dátumig adományozhatók, míg a minőségmegőrzési idejű termékek ezután is újraeloszthatók, de kizárólag biztonsági ellenőrzés után.

Románia vállalta, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti az élelmiszer-pazarlást az ENSZ 2030-as Agenda és a Párizsi Egyezmény keretében. A végrehajtásért felelős intézmény a mezőgazdasági minisztérium. Az agro-élelmiszeripari szereplők kötelesek megelőző, adományozási és hasznosítási intézkedéseket alkalmazni, az adományozók adókedvezményekben részesülnek, és 2026-tól évente jelenteniük kell az adományozott vagy elvesztegetett mennyiségeket.

Ezzel párhuzamosan Románia Nemzeti Stratégiát fogad el az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére, a hangsúly pedig most a jogszabályok gyakorlati alkalmazására, valamint az élelmiszerlánc szereplőinek és fogyasztóknak a tudatosítására helyeződik – emelték ki a tárca képviselői.

Az Európai Parlament szeptember 9-én véglegesen elfogadta az élelmiszer- és – főleg a fast fashion ágazatból származó – textilhulladék elleni uniós törvényt. Ez kötelező célokat vezet be: 10%-kal kell csökkenteni a termelés és feldolgozás során, valamint 30%-kal a kiskereskedelemben, a vendéglátásban és a háztartásokban keletkező élelmiszer-pazarlást 2030-ig, a 2021–2023-as átlaghoz képest. Az új szabályokat a tagállamoknak 20 hónapon belül át kell ültetniük a nemzeti jogba.