Elmondta Bolojan, mikorra várhatók a pénzügyi-gazdasági helyreállás első jelei

Jövő tavasztól Romániában meg kellene jelenjenek a pénzügyi-gazdasági helyzet stabilizálásának első jelei, majd az év második felében a gazdasági növekedés tendenciái is érzékelhetőek lesznek, amennyiben a kormány továbbra is a kiadások csökkentésére koncentrál, és nem lesz szükség újabb adóemelésekre, jelentette ki kedden este Ilie Bolojan miniszterelnök. Szerinte Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál.

„Nem kell többé adókat emelnünk, ha a kiadások csökkentésének problémájára összpontosítunk, ami nem történhet meg egyik napról a másikra, és csak így juthatunk el oda, hogy jövő tavasztól már láthatóak legyenek a stabilizáció hatásai” – nyilatkozta Ilie Bolojan az Antena 3 CNN egyik műsorában.
Meglátása szerint, ez azt jelenti, hogy csökkenni fog az infláció, az intézkedések tagadhatatlan gazdasági visszahúzó hatásai felszívódnak, és egy stabilizált helyzet felé halad majd az ország, úgy, hogy az év második felében már láthatók lesznek a növekedési tendenciák.

Jövőre várható a növekedés? | Fotó: Pixabay„Azt mondani, hogy a jövő év elején vagy végén újabb adócsökkentéseket hajtunk végre, felelőtlen kijelentés lenne, és ilyesmit még Nicușor Dan sem mondott” – idézi a nyilatkozatot az Agerpres hírügynökség.

A miniszterelnök a gazdasági válság végének elemeit is megfogalmazta: „A válság vége azt jelenti, hogy a gazdaság belép a stabilitás zónájába, és azt, hogy nap mint nap olyan elemeken dolgozunk, amelyek egy egészséges alapokra helyezett gazdasághoz kapcsolódnak – egy olyan gazdasághoz, amely fejlődést teremt, és egy olyan országhoz, amely jó irányba halad. Ezt kell tennünk, de ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra visszatérhetünk azokhoz, amelyeket az elmúlt években rosszul csináltunk. Nyíltan kell beszélnünk. Nem azt jelenti, hogy ha jól megy, akkor nem lehet adókat csökkenteni, vagy nem lehet bizonyos kivételeket engedni, de bármit is mondunk, lássuk, hová jutottunk azzal, hogy kivételeket hoztunk létre, lehetőségeket teremtettünk, mindenféle intézkedést vezettünk be, amelyek ebbe a helyzetbe sodortak bennünket. Ezeket a hibákat többé nem szabad megismételnünk” – hangsúlyozta Ilie Bolojan miniszterelnök.

Egy autópálya építésének árát fizeti az ország csak a kamatokra

Románia idén 11 milliárd eurónyi kamatot fizet – annyit, amennyibe a Moldvai A7-es autópálya kerül, taglalta Bolojan.

Hangsúlyozta, hogy Románia kiadásai és az állampolgároktól beszedett bevételei között évente körülbelül 30 milliárd eurós különbség van, és ennek finanszírozására az ország kölcsönökre szorul, amelyeknek a kamatai nagyon magasak.

„A 130 milliárdhoz képest mi 30 milliárddal többet költünk. Ahhoz, hogy költhessünk, hitelt kell felvennünk. Ezeknek a hiteleknek a költségei – a kamatok miatt – évről évre egyre magasabbak. Románia az év végéig 11 milliárd eurónyi kamatot fog kifizetni. Ez pontosan a Moldvai A7-es autópálya költsége. Idén a Moldvai Autópálya ára ment el pusztán a kamatokra” – magyarázta Ilie Bolojan.

„Ezeknek a kamatoknak köszönhetően az emberek nem látják a Moldvai Autópályát, nem látják a fejlesztéseket minden településen. Így már nem folytathatjuk. Ahhoz, hogy ilyen különbségeket korrigáljunk, néhány olyan módszerre van szükség, amelyet nem Romániában találtak fel. Ez azt jelenti, hogy növelni kell a bevételeket. A másik irány a kiadások csökkentése, amit azonban nem lehet egyik napról a másikra megtenni” – tette hozzá Bolojan.

A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy Romániában nagy kiadási blokkok vannak, amelyeket csökkenteni kell, köztük az államigazgatás költségeit is.

Nem tudjuk 8 százalék alá nyomni a hiányt idén

Ilie Bolojan arról is beszélt, hogy szerinte Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál.

Elmondta: a hivatalba lépésekor szembesült azzal, hogy a kormányra több olyan kiadás is vár, amit az előző kormány nem foglalt be az idei költségvetésbe. Szerinte a hiány két okból nem fog 8 százalék alá mérséklődni ebben az évben: egyrészt az eddigi deficitcsökkentő intézkedések csak 2025 utolsó négy hónapjában vagy jövő év január elsejétől fejtik ki hatásukat, másrészt olyan beruházások vannak folyamatban, amelyek finanszírozását nem lehet leállítani.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a múlt év végén a hiány 9,4 százalékos volt, és a hivatalba lépésekor is meghaladta a 9 százalékot. Ezt azzal magyarázta, hogy hiába hozott az előző kormány a múlt év végén több megszorító intézkedést, a tavaly márciustól, júniustól vagy akár szeptembertől érvénybe lépő bér- és nyugdíjemelések idén egész évben éreztetik hatásukat. Így ahelyett, hogy a becsléseknek megfelelően 5 százalékkal csökkentek volna, 10 százalékkal nőttek az első félévben a közalkalmazotti bérköltségek – magyarázta. 

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

Kapcsolódók

Kimaradt?