A szervezők sem tudják, hogy mostanáig 300 vagy 600 rendezvény került be az ünnepi év programjába.

Ha nem tudnám, nem hinném el, hogy 2023-ban Temesvár lesz Európa egyik kulturális fővárosa, a városkép legalábbis nem azt sugallja. Ahogy elindul az ember a vasútállomástól a városközpont felé, egyből feltűnik az épületek elhanyagolt állapota. A Béga-csatorna partján álló impozáns Horgony-palotára nagyon ráférne már a tatarozás, de ugyanez elmondható a Bonnaz (General Ion Dragalina) utcán a Hunyadi út sarkáig sorakozó, egykor elegáns épületekről, az egész jobboldali házsor lehangoló látványt nyújt.

A Hunyadi (16 Decembrie 1989) úton már látni néhány példásan felújított békebeli épületet, az általános utcakép alapján azonban az idegenből érkezett tájékozatlan látogató nem találná ki, hogy az ország egyik leggazdagabb, gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő városában jár.

A Lloyd sor (Piața Victoriei) elfogadhatóan néz ki, bár ott is van hámló vakolatú épület, felállványozott bérpalota. A Losonczy (Unirii) tér Középkelet-Európa egyik leghangulatosabb tere még úgy is, hogy évtizedek óta elhagyatott kaszárnya rontja az összképet vakolatlan falakkal, üresen ásító ablakkeretekkel, s nem szerencsés az sem, hogy az ünnepi évre nem sikerült befejezni a dómként emlegetett római katolikus székesegyház felújítását. A környező utcákban egymást érik a jobb sorsra érdemes, lerobbant épületek, szomorú emlékművei a gondatlan városvezetésnek. Különösen siralmas ez annak a fényében, hogy Temesvár 2021-ben lett volna Európa Kulturális Fővárosa, de a járvány miatt két év haladék sem volt elég a városvezetésnek, hogy úgy-ahogy helyrepofozza a városközpontot.  

A tágabb értelemben vett, a turisták számára vonzerőt jelentő belváros általános állapotát tekintve Temesvár sok éves lemaradásban van Nagyvárad és Kolozsvár mögött, úgy mutat, mintha valamikor az évtized vége felé lenne majd a kontinens kulturális fővárosa, nem pedig pár héten belül venné át a címet.

300 vagy 600?

A programok tekintetében már sokkal jobb a helyzet, annak ellenére, hogy az ünnepi év eseményeinek a szervezése jókora késéssel kezdődött, botrányok hátráltatták. Mostanáig 300 rendezvény került be az eseménynaptárba, mondja Ovidiu Megan, a Temesvár Kulturális Főváros Egyesület ügyvezető igazgatója. Ezzel szemben Vlad Tăușan, az önkormányzat égisze alatt működő Temesvári Projekt Központ kommunikációs szakembere úgy tudja, hogy már 600 esemény szerepel a programban, ami annak a bizonyítéka, hogy némi fejetlenség még mindig van a szervezés körül.  

Ez túlságosan nem meglepő, mivel a szervezéssel négy intémény foglalkozik: a már említett egyesület, a temesvári önkormányzat, a Temes Megyei Művelődési és Művészeti Központ, valamint a Kulturális Minisztérium. Ezek adják össze a pénzt az ünnepi év költségvetésére, mely 65 millió euró körül van. 23 millió euró infrastrukturális fejlesztésekre megy/ment el, mondja Ovidiu Megan, a fennmaradó összeget pedig a programokra költik.

A rendezvénysorozat mottója: „Shine your light - Light up the city!”. Ez magyarul annyit tesz: „Sugározd a fényed – Gyújts fényt a városban!”. „Ez arra utal, szeretnénk, ha az emberek úgy éreznék, részei mindannak, ami jövőre a városban történik majd. Általában a lakosság kis része vesz csak részt kulturális rendezvényeken, ezért az elképzelés az, hogy a programok menjenek majd emberekhez, nem pedig fordítva” – nyilatkozta a Maszolnak Ovidiu Megan.

Ennek a koncepciónak a jegyében kerül majd sor a Csíky Gergely Állami Magyar Színház három utcai produkciójára is, melyeknek a helyszíne a Józsefváros, az Erzsébetváros és a Gyárváros lesz, mondja Vlad Tăușan. „A program mindenki számára kínál majd valamit. Az év eleje a kortárs művészeté lesz, a nyár a fesztiváloké, az ősz az előadóművészeté, a tél pedig a konferenciáké” – nyilatkozta a kommunikációs szakember.

Bolyai és Bartók

Erdei Ildikó, a Temes Megyei Civil Tanács elnöke bízik benne, hogy csatolt programként még egy sor, a magyar közösséghez kapcsolódó rendezvény bekerül majd az eseménynaptárba. Példaként a Temesvári Magyar napokat, a Bartók biciklitúrát, az Apáczai magyar nyelv és irodalmi olimpia nemzetközi szakaszát, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség temesvári tanévnyitóját és a Magyar Tudomány Ünnepét említi. Ez utóbbinak az ad különös aktualitást, hogy jövőre lesz 200 éve annak, hogy Bolyai János Temesváron megírta híres levelét apjához, hírül adva a nem-euklidészi geometria megalkotását.

A rendezvénysorozat szervezésével kapcsolatos problémákat a helyi magyar intézmények, szervezetek a saját bőrükön tapasztalták. „Többször úgy tűnt, hogy lendületet kap a szervezés, de aztán ismét leült, újratervezés következett. Novemberben aztán letisztult a kép, leosztották a szerepeket, hogy ki, mit csinál” – nyilatkozta a Maszolnak Erdei Ildikó.

Teljesen azért mégsem ült el a zűrzavar, ugyanis november végén a szervezőknek meg kellett volna hirdetniük egy új pályázati kiírást társult programokra, azonban erre mostanáig nem került sor. Ennek az egyik oka az lehet, hogy, Ovidiu Megan elmondása szerint a költségvetés nagyja csak nemrég érkezett meg a szervezők számlájára.  

A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára február 17. és 19. között kerül majd sor. A szervezők elmondása szerint a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó fontos magyar vonatkozású eseménye lesz az ünnepi évnek, akárcsak a Retracing Bartók. Ez utóbbi két koncertből, egy workshopból és egy mesterkurzusból áll. A koncerteket Lucian Ban dzsesszzongorista adja majd, John Surman szaxofonossal és Mat Maneri hegedűssel együtt, Temesváron és Nagyszentmiklóson, Bartók szülővárosában.

A folyamatosan bővülő eseménynaptár a timisoara2023.eu honlapon elérhető. Sajnos, az internetes oldal nehezen áttekinthető, s elméletileg háromnyelvű, román-angol-magyar, gyakorlatilag azonban nem az, csupán a menüpontok vannak lefordítva magyarra, azokra ráklikkelve román szöveg jelenik meg.

Turisztikai invázió

A szervezők arra számítanak, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím hozzávetőleg 250 ezerrel dobja meg jövőre a Temesvárra érkező turisták számát. Ez 77 százalékos növekedést jelentene a 2019-hez képest, amikor 325 ezer látogató töltött el legalább egy éjszakát a bánsági nagyvárosban. A helyi idegenforgalom és vendéglátás erre nincs rendesen felkészülve, véli Ovidiu Megan. Elmondása szerint nyílt az elmúlt időszakban három új szálloda, de ez a kapacitásnövekedés messze nem tudja majd kielégíteni a megugró igényeket. Információi szerint ezt megpróbálják majd kihasználni az ingatlanfejlesztők, akik egyelőre nem dobják piacra az újonnan épült lakásokat, hanem jövőre a turistáknak szándékoznak bérbe adni azokat.

Temesvár mellett Veszprém és a görög Elefszína is Európa kulturális fővárosa lesz 2023-ban. A bánság fővárosának 2016-ban ítélték oda a címet, melynek a döntőben Kolozsvár, Nagybánya és Bukarest pályázataival kellett megküzdenie.

(Nyitókép: Még a Temesvár főterének számító Lloyd sort sem sikerült időre felújítani / A szerző felvétele)