A román politikusok külföldi tekintélye már több mint egy évtizede a nullához közelít, így Lucian Bode belügyminiszter plágiumügye csak a homlokukra került pecsétet emeli ki jobban – véli Marius Văcărelu egyetemi tanár, politikai elemző. Szerinte Klaus Iohannisnak nincs „cseresora” a Nemzeti Liberális Párt vezetésére, ezért hallgat. A szakértőt egyebek mellett arról is kérdeztük, miért annyira fontos a román politikusoknak a doktori cím.

A Szilágy megyei törvényszék kedden megalapozatlanként elutasította Lucian Bode belügyminiszter kérését, hogy függesszék fel a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemnek a doktori disszertációja felülvizsgálatára vonatkozó határozatát, így egyre nyilvánvalóbb a plágium megállapításának jogossága a liberális politikus esetében. Az egyetem múlt szerdán kiadott közleménye szerint az etikai bizottság megállapította, hogy a tárcavezető dolgozatával kapcsolatos plágiumvádak többsége megalapozott.

Az utóbbi években futószalagon buktak le román politikusok – köztük kormánytagok – csalással megszerzett doktori diplomájuk miatt. Joggal merül fel a kérdés: hogyan érintik a különböző egyetemek imázsát ezek a plágiumok? Marius Văcărelu szerint majdnem sehogy, mivel a felsőoktatási intézmények megítélése már több mint tíz éve mélyponton van.

Mélyrepülésben a felsőoktatás megítélése is

„Számos probléma volt a román egyetemi rendszerrel, a diákok számának óriási mértékű növekedésétől (a nyolcvanas évek mintegy hatvanezres létszámától a 2009-es körülbelül kilencszáz ezres adatig) az intézmények szaporodásáig. Ma majdnem mindegyik megyeszékhely (de kisebb települések is) rendelkezik legalább egy egyetemmel, sajáttal, vagy egy másik intézmény nyúlványaként. Miután nem volt elég tanár a kilencvenes években végbement egyetemi terjeszkedés lefedéséhez, csökkent az oktatás színvonala, s így a diploma presztízse is. Aztán az internet elterjedésével elkezdődött a plágiumok leleplezése, és mivel sok politikus vágyott a doktori címre, tovább csökkent a felsőoktatás megítélése, a pártok imázsának mélyrepülésével párhuzamosan. Ennek eredményeként közel negyvenezer romániai fiatal a külföldi továbbtanulást választotta. Számuk növekedni fog, és több román egyetem megszűnik, aminek következtében a kisebb városok még kevésbé lesznek gazdaságilag vonzóak, mivel hiány lesz az új gazdaságtípushoz kötődő munkaerő terén” – vázolta a helyzetet a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem tanára a Maszolnak.

Azon kérdésünkre, hogy mivel magyarázható a politikusok vágya a doktori címekre, az elemző arra emlékeztetett, hogy a politika világa az egyetlen olyan társadalmi cselekvési terület, ahol nincs végzettségi elvárás. „A doktorival rendelkező politikusnak joga van fontosabb és hosszabb időre szóló pártbeli pozíciókat követelni a pártban. Hiúságról is lehet szó, de csak abban az esetben, ha a doktori címet a politikai karrier előtt szerezte az érintett politikus. De ez utóbbi ritkább. A többség ebből a körből azután szerzi meg a doktori címet, hogy már belépett a politikába” – fogalmazott Marius Văcărelu.

Az ügy rossz kezelése az ellenzéknek kedvez

Rátérve Lucian Bode ügyére, a politikai elemzőtől azt kérdeztük: milyen következményekkel járhat a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a belügyminiszter lemondásának késlekedése, vagy elmaradása? „Egy megújulásra képtelen párt képét mutatja a PNL, amely nem tud elszakadni a kommunista stílusú politizálástól. Egy ilyen hozzáállás aligha vonzza a párthoz az ország értelmiségi elitjét, de a szavazatszerzést, és a pártvezetés új elitekkel való frissítését is gátolja” – mondta az egyetemi tanár. Szerinte az ügy rossz kezelése megerősíti azok véleményét, akik nem látnak különbséget a PNL és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között, és a magukat a PSD–PNL ellenében meghatározó erőknek kedvez.

Azzal kapcsolatban, hogy Klaus Iohannis nemrég zéró toleranciáról beszélt a plágiumok ügyében, most viszont mégis késik az állásfoglalással, Văcărelu azt mondta, az államfő egy lehetetlen politikai helyzetbe került, hiszen el kellene ismernie: kudarcot vallott az informálisan általa irányított párt vezetőinek kiválasztásakor. Mint a szakértő emlékeztetett rá, Alina Gorghiu nagyot bukott a 2016-os választásokon, Cristian Bușoinak egyszázalékos támogatottságot mértek, amikor a bukaresti főpolgármesteri pozícióra jelölték volna, Cîțu esetében személyes okok vezettek a bukáshoz, Ciucának ugyancsak a doktori dolgozatával vannak gondjai. Marius Văcărelu szerint a román pártokban a Bode által betöltött főtitkári pozíció fontos, és nyilvánvaló, hogy Iohannisnak jelenleg nincs „cseresora” a pártvezetésre.

A lapunknak nyilatkozó elemző úgy látja, a külpolitikában is következményekkel jár plágium ügye. „Senkinek ne legyenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy ez a kormány jelenlegi összetételében bármit is elér a schengeni csatlakozás kérdésében, vagy más fontos témában. A román politikusok külföldi tekintélye már több mint egy évtizede a nullához közelít, a mostani eset csak a homlokukra került pecsétet emeli ki jobban. Azaz egy hozzá nem értő – hiszen sok más hibát is felrótt a belügyminiszternek a sajtó – plagizáló lecserélése sem fog lényegi változásokat hozni az ország külföldi megítélésének” – jelentette ki Marius Văcărelu.