Elsősorban a két kormányzó párt elnökeinek rövidtávú túlélési stratégiájával, valamint az „eurokráciában” valamilyen kényelmes stallumért sóvárgó Klaus Iohannisnak egy valószínűsíthető liberális kudarctól való menekülésével magyarázta a választások összevonását, valamint a koalíciós pártok közös listáját Pászkán Zsolt politikai elemző a Maszolnak. Szerinte az RMDSZ eredménye közel állhat a 2019-es EP-választásihoz, az összevonás pedig akár a helyhatóságoknál is a korábbinál jobb eredményeket hozhat. 

Ki nyer és ki veszít a választások összevonásán? - kérdeztük a szerdai döntés kapcsán Pászkán Zsolttól, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértőjétől. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan megalapozottnak tűnő vélemények, miszerint a kormánykoalíciónak öt, de inkább hat törvényt kellene módosítania a választásokkal kapcsolatos döntéseik megvalósításához. Szerinte azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az alkotmánybíróságnak és az Emberi Jogok Európai Bíróságának is vannak olyan határozatai, melyek jogilag meglehetősen kérdésessé teszik e kezdeményezés sikerességét. 

„A döntés legfőbb nyertesei a két párt vezetői, a legfőbb vesztesei pedig a két párt, de elsősorban a Szociáldemokrata Párt (PSD). Jelen állás szerint az látszik, hogy ebből a kétpárti megállapodásból elsősorban Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă pártelnökök nyernek a legtöbbet, hiszen – legalábbis a reményeik szerint – elkerülik, hogy egy esetleges európai parlamenti kudarc esetén még a számukra fő választások előtt földbe álljanak! Ez elsősorban a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) fenyegette, fenyegeti, hiszen amennyiben a harmadik helyen végezne az EP-választáson, ez nagy valószínűséggel Ciucă leváltását és elhúzódó hatalmi harcokat eredményezne a kulcsfontosságú parlamenti választás előtt” - fogalmazott Pászkán Zsolt.

A nagybányai származású szakértő szerint paradox módon akár az ellenzéki pártok is nyerhetnek a szerdai megállapodással, hiszen az újfajta polarizálódás a protestszavazók táborának mérsékeltjei számára is nyújthat egy jóval elfogadhatóbb választási lehetőséget, mint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a SOS Románia. „Ez különösen Erdélyben és a PNL hagyományos választói között okozhat szakadást, mivel sokuk számára a neobolsevik ideológiai vadhajtásait lenyesegető Mentsétek meg Romániát Szövetség, a jellegtelen Népi Mozgalom, valamint a Jobboldal Ereje által létrehozott Egységes Jobboldal Szövetség még mindig vállalhatóbbnak tűnik, mint a „vörös pestis” melletti vonulás” - mondta a politikai elemző.

Azon kérdésünkre, hogy miért indul közös listán a PSD és a PNL, a Románia-szakértő kijelentette: a rövid válasz az, hogy azért, mert a vezetőik ezt akarják. „Elsősorban a két pártelnök rövidtávú túlélési stratégiájáról van szó és a PNL középvezetőinek, valamint az eurokráciában valamilyen kényelmes stallumért sóvárgó Klaus Iohannisnak a pánikszerű meneküléséről egy nagyon is valószínűsíthető kudarctól. Az utóbbi években a PNL a hajdani Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt agóniájának stációit látszik végigjárni és ettől a lépéstől várja e jelentéktelenségbe sodródás megállítását” - hangsúlyozta Pászkán Zsolt.

Szerinte a pánik méretéről árulkodik, hogy Iohannis ellenállás nélkül képes keresztülvinni akaratát a PNL-n. „A PSD számára a nyereség áttételesebb. Elképzelhető, hogy arra játszanak, középtávon egyes volt PNL-sek leigazolásával szerzik meg azokat az erdélyi, partiumi, bánsági városokat, ahol eddig rosszabbul szerepeltek. Nem zárható ki, hogy tényleg komolyan veszik azt az érvelést, hogy a helyhatósági választás nagyobb mozgósító ereje növelni fogja az EP-választás részvételi arányát és a legtöbb EP-hely megszerzésével és ezáltal az AUR gyengítésével teljesítik az eurokrácia előtt vállalt kvótát és beseperhetik az ezért járó jó pontokat” - fogalmazott az elemző. Az szakértő ugyanakkor úgy látja, azt sem lehet kizárni, hogy az a vélelmezés is elavulttá válik, amely a polgármesterek nagyobb mozgósítási képességére vonatkozik. Hozzátette: az elmúlt évtizedekben, sőt, években nemcsak a választók, hanem a kampányeszközök is jelentősen megváltoztak és ez okozhat majd nagy meglepetéseket 2024-ben.

Kérdésünkre, hogy befolyásolja-e az AUR választási szereplését a szerdai döntés, Pászkán Zsolt azt mondta: a George Simion vezette párt választási szereplésére elsősorban a Diana Şoşoacă-féle SOS Románia támogatottságának alakulása jelentheti a legfőbb veszélyt, mert nemcsak ugyanazon választói rétegre támaszkodnak, hanem az eszközeik is hasonlóak. „Márpedig a kofaságban még Simion sem képes olyan messzire elmenni, mint Şoşoacă és ez meghatározó lehet az ilyenfajta zsibvásárra igényt tartó választók szemében. Ugyanakkor fontos újra rögzíteni, hogy e két szervezet támogatottsága egyelőre csak virtuális, többé, vagy kevésbé manipulált felmérésekben létezik és a legutóbbi választás óta egyik sem méretkezett meg semmilyen választáson” - fogalmazott a politikai elemző.

Ami az RMDSZ-t illeti, a szakértő szerint a szövetség eredménye inkább áll majd közelebb a 2019-es EP-választási eredményhez (5,26 százalék), mint a 2020-as helyhatósági választási eredményhez (4,98 százalék). „Fontos figyelmeztetés, hogy a két választás között 140 ezer szavazat volt a különbség az előbbi javára, ami összevonás esetén akár a helyhatósági választáson is jobb eredményekkel kecsegtethet az RMDSZ számára. Ez elsősorban azon múlhat majd, hogy az eurorealista erdélyi, székelyföldi, partiumi és bánsági magyar választók elhiszik-e majd az RMDSZ-nek, hogy kulcsfontosságú kérdésekben továbbra is inkább a Fidesz vonalához áll majd közelebb az EP-ben még akkor is, ha nem lesznek ugyanazon pártcsaládok tagjai. Ha nem, akkor ennek elég fájdalmas következményei lesznek nemcsak az RMDSZ-re, hanem a romániai magyar közösségre nézve is” - mondta Pászkán Zsolt.