Tervpályázatot hirdettek a városkapuk egységesítésére Csíkszeredában, a település bejáratainál felállított építményekre a magyar és román mellett székely rovásírással is kiírják a székelyföldi település nevét - mondta el az MTI-nek kedden Korodi Attila polgármester.

A székelyföldi város elöljárója hangsúlyozta, hogy a tervezett városkapuk nem helyettesítik a hivatalos helységnévtáblákat, azoktól kicsit távolabb, elkülönítve lesznek felállítva, elsősorban turisztikai céllal. Vizuálisan, az építészet formanyelvén keresztül hivatottak megjeleníteni, érzékeltetni azt az értékközösséget, amit a helyiek képviselnek. A polgármester leszögezte, hogy a rovásírás is hozzátartozik a székely identitáshoz, de az építményeknek nem ez lesz a fő eleme, a rovásírásos felirat „egy nagyobb történetnek a része”.

A pályázati kiírás ezen követelménye korábban felháborodást váltott ki a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szervezet tagjai körében, akik a január végi önkormányzati döntés után azzal vádolták a csíkszeredai városvezetést, hogy „etnikai alapon” szándékozik megjelölni a város területét. Korodi Attila az MTI kérdésére elmondta: a román civil szervezet rosszul értelmezte a városvezetés szándékát, nincs okuk tiltakozni, mivel az állam által felszerelt hivatalos - román és magyar feliratú - helységnévtáblák jelenlegi formájukban a helyükön maradnak.

A tervpályázatot ismertető közlemény szerint a csíkszeredai városvezetés ahhoz gyűjt ötleteket, hogy méltó módon jelenítse meg a helyi közösség identitását a település bejáratainál. „Az a célunk, hogy a városbejárataink egységes arculattal fejezzék ki az identitásunkat” – hangsúlyozta Korodi Attila. Albert Sándor főépítész rámutatott: a tervpályázat a legjobb módszer arra, hogy „becsatornázzák” a szakmai-művészeti meglátásokat.

Az építmények a város székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, csíkszépvízi, csíkpálfalvi, csíkcsomortáni, csíkszentléleki és sepsiszentgyörgyi bejárataihoz kerülnek ki. A kiírás szerint alapterületük legfeljebb 2x2 méter lehet, nem akadályozhatják a gépkocsiforgalmat, és fényvisszaverő festéket sem alkalmazhatnak tervezőik.

A tervpályázatra egyének és tervezői csapatok is pályázhatnak egy vagy több pályamunkával, a csapatban aláírási joggal rendelkező műépítésznek is lennie kell. Keddtől június 9-ig lehet nevezni, a kész pályamunkákat augusztus 18-ig lehet benyújtani, ezeket öttagú zsűri bírálja el. A legjobb pályamunkákat pénzjutalomban részesíti az önkormányzat, az első helyezett 15 ezer lejt, a második 10 ezer lejt, a harmadik 7500 lejt vehet át, további két pályázó pedig 5-5 ezer lejes dicséretben részesül.

Csíkszeredában korábban is volt próbálkozás a város nevének rovásírásos megjelenítésére. A Székelyhon hírportál korábbi beszámolója szerint az önkormányzati testület 2009-ben elfogadott egy határozatot, miszerint a hivatalos helységnévtáblára rovásírással is kiírják a település nevét, de a Hargita megyei prefektusi hivatal semmissé nyilvánította a döntést, arra hivatkozva, hogy a városban nem él húsz százaléknyi székely - a román közigazgatási törvény ehhez az arányhoz köti a kisebbségek nyelvén való feliratozást. A prefektúra döntését később több bíróság is megerősítette. A romániai népszámlálásokon a magyar nemzetiség alkategóriájaként lehetett bejelölni a székely identitást, de a magyar politikai szervezetek biztatására a székelyföldiek többsége is csak a magyar identitást jelölte meg. A közösség vezetői szerint ugyanis a többféle regionális identitás etnikai identitásként történő „felkínálása” lehetővé teszi azt, hogy az adatok összesítésénél vagy későbbi „rosszindulatú értelmezésénél” a székelyeket ne számolják bele a magyar identitásba.

2012-ben egy magánszemély reklámtáblaként állíttatta fel Csíkszereda székelyudvarhelyi bejáratához a település székely rovásírással írt nevét, de két napra rá nyoma veszett, ismeretlenek ellopták és a tartóoszlopokat is kidöntötték.