Az idei vírusszezon sokkal intenzívebb lesz, mint más években – figyelmeztettek még november elején az orvosok és a szakemberek. Tavaly ilyenkor 38 ezer, most 140 ezer akut légúti fertőzéses megbetegedést jelentettek egy hét alatt az országban. A problémát súlyosbítja az, hogy komoly gyógyszerhiánnyal küzd Románia. Nincsenek készleten a felső légúti fertőzések kezelésére szánt készítmények: antibiotikumok és lázcsillapítók, ugyanakkor a rendelkezésre álló gyógyszerek egyenlőtlenül oszlanak el a régiók között. Dr. Soós Szabó Klárát, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnökét kérdeztük a vírusok gyors terjedésének okáról, valamint arról, hogyan gyógyítanak az orvosok a gyógyszerhiány miatt kialakult helyzetben.

A szakember szerint várható, hogy szezonálisan berobban egy-egy járvány. Egyrészt az enyhe időjárás, a nedves levegő is kedvez a vírusoknak. Emellett a gyakori köd is hozzájárul a terjedéshez, hiszen ilyenkor nem tud „felfrissülni, cserélődni a levegő”. Az év ezen időszakában a szervezet ellenállóképessége is gyengül, kevesebb D-vitamin képződik a szervezetünkben, ami egyébként kulcsfontosságú az immunrendszer erősítéséhez.  

Tudni kell, hogy a gyermekközösségekben sokkal gyorsabban terjed a betegség, de a fertőzések magas számához az is hozzájárul, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak és megszorításoknak köszönhetően a vírusok nem tudtak terjedni. „Az a tény, hogy nem immunizálódtunk kellőképp a járvány alatt, elsősorban azokra a gyermekekre érvényes, akik éppen a pandémia idejében születtek, hiszen a felnőtt populáció, a nagyobb gyerekek már találkoztak a felső légúti fertőzéseket okozó vírustörzsekkel” – magyarázta dr. Soós Szabó Klára.

Felhívta a figyelmet: a csecsemőkre, a kisgyermekekre, az idősekre, valamint a krónikus betegségben szenvedőkre nézve veszélyesebb a betegség. Az immunrendszerük nem tud kellő hatékonysággal fellépni a fertőzésekkel szemben, ezért az orvosok és a család részéről is nagyobb odafigyelésre van szükség.

Az utóbbi időszakban sokan tapasztalják, hogy folyamatosan újrafertőződnek a családtagok, hónapokig elhúzódik a betegség a kis közösségeken belül. Az orvos szerint ebben az időszakban ez gyakori jelenség, hiszen folyamatosan továbbadjuk és állandóan ki vagyunk téve a fertőzéseknek.

„A legnagyobb probléma az, hogy mivel már nem kötelező az egészségügyi maszk használata, az emberek úgy érzik, az alapvető egészségügyi szabályok betartása sem fontos” – emelte ki dr. Soós Szabó Klára. Számára érthetetlen ez a mentalitás, hiszen „nem azért kell maszkot viselni, mert valaki erre kötelez, hanem azért, mert így megvédhetjük saját magunkat és a környezetünkben élőkét is. „Gyakran tapasztalom, hogy az emberek betegen, lázasan, köhögve jelennek meg az orvosi rendelőben, és mikor megkérdezzük, hogy miért nem viselnek maszkot, a válasz egyszerűen az, hogy mert már nem kötelező. A megszorítások időszaka után átestünk a ló túlsó oldalára” – emelte ki a szakember.

Tünetek, kezelés, gyógyszerek

Amennyiben vírusfertőzésre utaló jeleket, tüneteket tapasztal a beteg, akkor lényegében csak tüneti kezelésre van szükség. A legfontosabb a pihenés – véli dr. Soós Szabó Klára. Hozzátette, kiemelten figyelni kell a folyadékbevitelre és a kiegyensúlyozott táplálkozásra.

Ha a köhögés három napnál tovább fennáll, esetleg hátfájás, vagy produktív köhögés jelentkezik, valamint sárgás, esetleg zöldes színű nyák, vagy orrváladék is megfigyelhető, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

Nagy probléma a gyógyszerhiány

Korábban a Maszolon is beszámoltunk az egyre fokozódóbb gyógyszerhiányról. A romániai gyógyszerpiacon már hosszú ideje jelentős hiány mutatkozik a gyermekeknek szánt gyógyszerekből, valamint az antibiotikumokból.

Dr. László Attila orvos megkeresésünkre korábban elmondta, a gyógyszerhiány évek óta fennálló probléma az országban. Az 1990-es évek óta folyamatosan csökken a gyereklétszám, éppen emiatt sok gyártó már nem hozza be Romániába a gyermekgyógyászatban használat készítményeket. „A másik ok az, hogy a gyártók és az importőrök azt kérik, emeljük meg a referenciaárat, különben elhagyják az adott termékkel az országot, ez főleg év vége felé figyelhető meg” – magyarázta.

Kifejezetten rossz az, ha az orvos nem azt az antibiotikumot írja fel, amire a betegnek szüksége lenne, hanem azt, ami éppen kapható a gyógyszertárakban. „Az orvosokat is nagyon zavarja, bosszantja és kikészíti ez a helyzet. Feszültséget okoz, hiszen az orvos a medikális meggyőződése ellenére kell hogy cselekedjen, közben meg van kötve a keze, hiszen nincs más gyógyszer, amivel kezelni lehet a bakteriális társfertőzést” – magyarázta Dr. Soós Szabó Klára.

Erősebb, újabb generációs antibiotikumokkal nem jó kezelni például egy mandulagyulladást. „Az újabb, szélesebb spektrumú antibiotikumok úgynevezett tartalékfegyverek. Ha egy felső légúti fertőzést erős antibiotikummal kezelünk, akkor kialakulnak ellenálló törzsek a már használt antibiotikummal szemben, és amikor jön egy súlyosabb betegség, tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás, akkor nincs a kezünkben a tartalékfegyver, mert már felhasználtuk, méghozzá fölöslegesen” – tudtuk meg az szakembertől.

Elmondta, minden évben érezhető a gyógyszerhiány, viszont „a döntéshozók nem tanulnak belőle. Arra gondoltak, hogy korlátozzák a gyógyszerexportot. Ez nem helyes, hiszen megvárták, hogy óriási nagy hiány alakuljon ki a gyógyszerekből”.

Mint írtuk, Alexandru Rafila egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a tárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy ideiglenesen korlátozzák bizonyos gyógyszerek, köztük a gyermekeknek szánt antibiotikumok és az onkológiai készítmények exportját. Magyarázata szerint a légúti megbetegedések növekvő tendenciája miatt megnőtt a gyógyszerek iránti kereslet, emellett pedig az infláció miatt megemelkedett nyersanyagárak plusznyomást gyakorolnak a termelésre.

Ugyanakkor közzétette honlapján az egészségügyi minisztérium a Romániában jelenleg kapható influenzaellenes gyógyszerek listáját. Dr. Soós Szabó Klára szerint ez sem megoldás, hiszen alig találni gyógyszereket. Felidézte, a rendelések általában úgy kezdődnek, hogy az orvosok felhívják a környéken található gyógyszertárakat, lejegyzetelik, hogy milyen gyógyszerek vannak készleten, majd elküldik a beteget a recepttel. Azonban az sem ritka, hogy mire kiváltaná a gyógyszerét, már egyáltalán nem talál a készítményből a patikában.

Az influenza tünetei hirtelen jelentkeznek, a betegség lázzal, hidegrázással, izomfájdalommal, fejfájással, étvágytalansággal jár, amelyet köhögés, orrdugulás, hányás vagy hasmenés is követhet. Súlyos szövődmények bármely életkorban előfordulhatnak, bizonyos személyeknél azonban nagyobb ennek a kockázata. A veszélyeztetett csoportokba tartoznak az öt éven aluli gyermekek, valamint a krónikus betegségekben szenvedők (kortól függetlenül), a várandós nők és a 65 éven felüliek. Az influenza elleni vakcina hatékonysága 70–90 százalék közé tehető, az oltott személy életkorától függően.