A rákellenes világnap alkalmából, február 4-én nyitott kapuk napját tartottak a Maros Megyei Kórház Onkológiai Klinika Sugárterápiás Részlegén. Az eseményen a sajtó képviselői betekintést nyerhettek az intézmény mindennapjaiba, és láthatták az új generációs sugárterápiás berendezéseket is.

Dr. Adela Văcar onkológus a Maszol kérdésére válaszolva elmondta: havonta 200–250 beteget látnak el. A páciensek klasszikus, illetve új generációs, molekuláris terápiákban részesülnek. Az adatok a kezelésekre, elsősorban a nappali kórházi ellátásra vonatkoznak, de a betegeket járóbetegrendelőben is fogadják. Sugárterápiás kezelésre naponta 40-50 pácienst fogadnak.

Az ellátás többlépcsős. A betegek rendszerint a szakrendelésen találkoznak először az onkológussal, ahol meghatározzák a további kivizsgálások és a kezelési terv menetét. Számos vizsgálat járóbeteg-ellátásban elvégezhető, és csak akkor kezdik meg a kórházi kezelést, ha infúziós terápia mellett döntenek – mondta dr. Adela Văcar. 

Az onkológiai eseteket a Maros Megyei Klinikai Kórház keretében működő multidiszciplináris bizottságokban vitatják meg – tette hozzá dr. Anamaria Gîrbovan sugárterápiás kezelésekért felelős szakorvos. Külön testület foglalkozik az emlő-, nőgyógyászati, urológiai, emésztőrendszeri, neurológiai, valamint fül-orr-gégészeti daganatokkal. Az eseteket ezt követően az onkológiai klinika közös bizottsága is megvizsgálja, amely heti rendszerességgel ülésezik, és az aktuális szakmai irányelvek szerint dönt a kezelésről.

A nyitott kapuk napján dr. Anamaria Gîrbovan bemutatta az újgenerációs sugárterápiás gépek működését és teljesítményét. Elmondta: az új berendezések korszerű, célzott kezelések – köztük a sztereotaxiás sugárkezelés – alkalmazását teszik lehetővé, amelyekekkel csökken a kezelések száma, de a hatékonyság marad.

Az új technológia a légzésvezérelt sugárterápia alkalmazását is lehetővé teszi, ami különösen fontos az emlődaganatok kezelésében. A bal oldali emlőrákos betegek esetében ezzel hatékonyabban védhető a szív, csökkentve a kezelés során fellépő mellékhatások kockázatát.

A klinikán jelenleg egy újabb sugárterápiás berendezést szerelnek be, amely várhatóan júniustól lesz üzemképes. Dr. Anamaria Gîrbovan szerint a meglévő felszerelés összhangban lesz az új készülékkel, így azok a betegek, akik a kezelést a régi gépen kezdték el, azt az új berendezésen is folytathatják. Fordított irányban azonban erre nincs lehetőség. Az új sugárterápiás gép üzembe helyezésével jelentősen nő a kapacitás: naponta akár 80 beteg is sugárterápiás kezelésben részesülhet a marosvásárhelyi onkológiai klinikán – hangsúlyozta a szakorvos.

A leggyakrabban emlődaganattal, valamint a férfiaknál prosztatadaganattal kezelik a betegeket, de gyakori az emésztőrendszeri és tüdődaganatok előfordulása is – mondta dr. Adela Văcar.

Közölte, a legtöbb esetben azok a szakorvosok irányítják az onkológiára a betegeket, akik felállították az elsődleges diagnózist, és ahol a biopsziás vagy képalkotó vizsgálatokat elvégezték. A betegek háziorvos által kibocsátott beutalóval, de akár anélkül is jelentkezhetnek onkológusnál. Az ellátás iránya jellemzően attól az orvostól indul, aki elsőként felismerte és diagnosztizálta a betegséget.

Megelőzés: szűrővizsgálat és oltás

Az elmúlt időszakban megnőtt a 40–50–60 éves korosztályba tartozó betegek száma – mondta el az onkológus. Hangsúlyozta, a daganatos betegség bármely életkorban előfordulhat.

A szakember szerint bár lassabban épülnek be a mindennapi orvosi gyakorlatba, a megelőzés szempontjából rendkívül fontosak a szűrővizsgálatok. Ezek során lehetőség van a betegségek korai felismerésére, ami jelentősen növeli a túlélés esélyét és a gyógyulás lehetőségét.

Az oltások szintén fontos szerepet töltenek be a megelőzésben – hangsúlyozta dr. Adela Văcar. Közölte: az onkológiai megbetegedések 15 százalékának hátterében vírusos vagy bakteriális fertőzés áll. 

A prevencióban ugyancsak fontos szerepet kapnak az oktatási programok és a jól ismert kockázati tényezők csökkentését célzó intézkedések. A szakember szerint a jövőben még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre, beleértve az úgynevezett másodlagos prevenciót, vagyis a rendszeres szűrések szélesebb körű alkalmazását. Ebben kulcsszerepe van a háziorvosnak, aki ismeri páciensei kórelőzményeit, és ezek alapján eldöntheti, kinek van szüksége a szűrővizsgálatok korábbi megkezdésére – nem feltétlenül csak 50 éves kor után – mondta az orvos.

(Nyitókép: Pexels)