Az átszervezések és létszámcsökkentések következményei radikálisan eltérhetnek Marosvásárhely és a szomszédos Marosszentgyörgy esetében. Míg a megyeszékhelyen a városi részvénytársaságok bevezetése hatékonyabb működést és költségcsökkentést hozhat, a kisebb településen a jelentős személyzetcsökkentés a pályázatok leállásához és a mindennapi önkormányzati működés lebénulásához vezethet.

„Nagyon sok kérdés van, amit egyelőre nem látunk, és amíg nincs összhang kormányszinten arról, hogy melyik megoldást kell választani, addig káosz lesz” – véli Marosvásárhely polgármestere. Soós Zoltán szerint van olyan forgatókönyv, amely akár kedvező is lehet a város számára, de olyan is, amelynek következményeként perek sorozata zúdulhat az önkormányzatra.

„Amennyiben 25 százalékos létszámcsökkentést kell elérni, az egyféle forgatókönyvet jelent, ha viszont 40–45 százalékot, az már teljesen más helyzetet teremt” – nyilatkozta a Maszolnak Soós Zoltán. Hozzátette: „Azt látjuk, hogy a koalícióban is rengeteg a küzdelem, az egymásnak feszülés. Nyilván meg kell felelni a megyei és városi szervezetek igényeinek is, de a legfontosabb, hogy az önkormányzatok működőképessége megmaradjon. Tavaly volt egy 10 százalékos leépítés, mi azt mondtuk, hogy a 25 százalékos is elképzelhető. Viszont ha 40 százalékos leépítést írnak elő, kérdés, milyen törvényes feltételeket biztosítanak, hogy ne fulladjunk bele több száz perbe, ami ellehetetlenítené a működést. Ha több megoldást kínálnak, abból káosz lesz” – magyarázta a városvezető.

Szerinte nehéz elmondani objektíven valakinek, hogy az ő munkájára már nincs szükség, mert változott a világ. „Ha valaki egy munkahelyre vizsgázott, és azt felszámolják, szinte biztos, hogy pert fog nyerni az önkormányzat ellen” – véli a városvezető.

A nagyobb önkormányzatoknak sokkal több a mozgástere, viszont a kisebbek sokkal nehezebb helyzetben vannak. Nagyon sok városban már elindultak az úgynevezett városi részvénytársaságok, amelyek sokkal hatékonyabban kezelik a személyzeti költségeket.

Soós Zoltán elmondta, a részvénytársaság esetében a város nem adhat pénzt személyzeti költségekre, tehát annak meg kell élnie a szolgáltatásaiból. Bizonyos munkákat elvégezhet a város területén, a város megbízásából, és abból tartja fenn magát, amit kiszámláz a város felé. Természetesen lehet szerződése magáncégekkel is. Nagyszeben vagy Nagyvárad esetében is ez már jól működik.

„Mi ezt a modellt szeretnénk: kiszervezni bizonyos tevékenységeket, például a játszóterek javítását, karbantartását, az utcai bútorzat fenntartását, útjavításokat. Mert onnantól kezdve rá lehet kényszeríteni mindenkit, hogy nyereségesen és gazdaságosan működjön. Amíg az alkalmazott tudja, hogy akár dolgozik, akár nem, úgyis jön a fizetés, addig nincs motiváció” – tette hozzá.

A polgármester hangsúlyozta, jó az irány, mert ez bizonyos szempontból az önkormányzatnak is segít lefaragni a fölösleges költségekből, de meg kell adni a törvényi hátteret is hozzá, hogy tudjanak hatékonyan lépni. „Ezzel csökken a passzív alkalmazotti állomány, ugyanakkor meg tudjuk tartani azt az értékes munkaerő-állományt, amely viszont elengedhetetlen a város fejlesztéséhez” – hangsúlyozta a városvezető.

Kapcsolódó

Közigazgatási reform: nyugdíjazási hullám okozta bénulástól tart a szakszervezet

Tíz éven belül a közigazgatásban dolgozók közel 40 százaléka nyugdíjba megy, ami a Közigazgatási Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége (FNSA) szerint a közigazgatás megbénulásához vezet.

közigazgatás közigazgatási átszervezés közigazgatási reform megszorítások Bolojan-kormány szakszervezet

Közölte, például Magyarországon sok helyen bevett gyakorlat, hogy városi kft-kbe szervezték ki a különféle szolgáltatásokat. Ez egyértelműen hatékonyabbá teszi a működést, mert ezeket menedzserek vezetik. A menedzser pedig azt figyeli, »mennyi a bevételem, mennyi a kiadásom«. Ha év végén csődbe megy az rt. vagy a kft., hiába a város tulajdona, a város nem adhat pénzt fizetésekre. Tehát ott automatikusan leépítés lesz – tette hozzá.

„Itt is lenne létjogosultsága egy ilyen átalakulásnak, sőt szükség is lenne rá, mert nagyon sok a passzív költség. Ma Romániában közel 3 milliárd euró a havi állami bérköltség. Ez hosszú távon fenntarthatatlan egy országnak. És persze azt is hangsúlyozom, hogy nem csak az önkormányzatoknál van gond. Most az önkormányzatokat vették elő, de lehetne sorolni: van 180 állami intézmény, ezek közül soknak országos hálózata van, de jó néhányról azt sem tudjuk, mit csinálnak. Vannak veszteséges állami vállalatok, ahol milliárd eurók úsznak el, és év végén kijön a 20 milliárd eurós hiány az állami költségvetésben. Tehát ez egy nagy állami reformot igényelne. Kérdés, hogy erre megvan-e a megfelelő háttér” – tette hozzá a városvezető.

„Ha egy ember is elmegy, pályázatok állhatnak le”

A Marosvásárhelyhez közeli Marosszentgyörgy község az országban a legtöbb pályázatot hívta le, és egy kis munkaközösség dolgozik ezek megvalósításán. Három-négy év alatt 50 beruházásra vagy fejlesztésre nyújtottak be pályázatot. Sófalvi Szabolcs polgármester a Maszolnak elmondta: részben öröm, mert szinte forradalmi fejlődésen esett át Marosszentgyörgy, ugyanakkor nagyon nagy kihívás is, hiszen egy maroknyi csapattal valósítják meg a projekteket.

A polgármester most két okból is aggódik: az egyik a kilátásba helyezett személyzetcsökkentés, a másik a pályázatok leállítása. Eddig versenyt futottak az idővel, és arra is odafigyeltek, hogy az elvégzett munka minőségi legyen. Most attól tartanak, hogy „nemcsak a kormányváltás miatt, hanem az érdekes gazdasági szelek miatt egy-egy pályázat csak úgy leállhat. Ha szerződésem van a kivitelezővel, aki, ha nem kapja meg a pénzt a munkálatokra és tönkremegy, engem fog felelőssé tenni, és perbe fogni” – hívta fel a figyelmet a településvezető.

Jelenleg Marosszentgyörgyön bicikliút-, Tófalván és Csejden csatornarendszer-kiépítésre, valamint utak aszfaltozására vonatkozó projektek vannak kifutóban. Ezeket mind be tudják fejezni – mondta Sófalvi Szabolcs. Hozzátette: ahol ekkora volumenű munka van, ott szükség van azokra is, akik lebonyolítják azt. A településen ipari zóna is működik. „Nagy fejlesztések, és ezek mind engedélyeztetési eljárást igényelnek: például az onkológiai kórház, sportlétesítmények. Több száz házat építenek. Annyi engedélyt kell kiadnunk, hogy nemcsak a 15 napot nem tudjuk betartani – amennyire csökkent egy építkezési engedély vagy urbanisztikai bizonylat kiadása –, de még a 30-at sem” – tette hozzá.

„Ha a projektekkel foglalkozó két emberből egyet el kell küldeni, annak nem lesz jó vége. Tulajdonképpen megáll a fejlődés” – hangsúlyozza a polgármester.

De egy látszólag egyszerűbb területen is nagy érvágás lenne a személyzet csökkentése. Sófalvi Szabolcs elmondta, hogy míg más településeken kéthetente vagy kéthavonta van egy esketés, Marosszentgyörgyön egy hétvége alatt akár 5-6., de csak egy anyakönyvvezető van. Rengeteg szociális esettel is foglalkoznak, oda is alkalmazott kell. 45 százalékos személyzetcsökkentés esetén lebénul az önkormányzat tevékenysége.

Ha nem alkalmazottakat kell elbocsátani, hanem költséget csökkenteni, akkor a béralap csökken, vagyis ez is a személyzetet érinti hátrányosan. Sokan azt mondhatják majd, hogy ennyi felelősségért, munkáért, ennyi túlóráért – amit nem lehet kifizetni – nem fogják vállalni a feladatot.

(Nyitókép: Mariș Cristian Daniel)