A cipő talpára írt HELP vagy egy telefonhívás is életmentő lehet
Több mint ötezren hívták idén a családon belüli erőszak áldozatait segítő országos zöldszámot, ami közel 40 százalékos növekedést jelent a előző év azonos időszakához képest. Bár a szám elsőre riasztónak tűnik, szakemberek szerint nem feltétlenül azt jelzi, hogy több lett az erőszak, hanem azt is, hogy egyre többen mernek segítséget kérni.
„Jusson eszünkbe: ha valaki bajban van, magyarul is kérhet segítséget” – írja Facebook-oldalán Csép Éva Andrea. Közölte, a családon belüli erőszak áldozatait segítő országos zöldszámot idén már 5437-en hívták. Ez közel 40 százalékos növekedés tavalyhoz képest. „Ez a szám egyszerre szívszorító és reményt adó. Szívszorító, mert minden egyes bántalmazás eggyel több a megengedhetőnél. Reményt adó, mert azt is mutatja: egyre többen mernek segítséget kérni” – teszi hozzá. A Maros megyei RMDSZ-es képviselő szerint nem elég, hogy léteznek segélyvonalak és jogi lehetőségek. A legfontosabb az, hogy az emberek felismerjék a baj első jeleit, és merjenek közbelépni.

Nemrég a VIBE fesztivál keretében tartott előadást a nők elleni erőszakról Csép Éva Andrea, ahol felhívta a figyelmet arra, hogy ma már magyar nyelven is kérhetnek segítséget a rászorulók. A képviselő elmondta, abban az esetben, amikor a telefonálás nem lehetséges, más módon próbálnak segítséget kérni a bántalmazott nők.
Példaként egy olyan esetet említett, amikor egy nő a bántalmazó partnerével ment cipőt vásárolni. Mielőtt felpróbálta volna a cipőt, a talpára felírta a HELP szót. Ezután azt mondta az eladónak, hogy nem tudja felhúzni a cipőt, és megkérte, segítsen neki. A boltos észrevette a talpára írt segélykérést.
„Vannak olyan jelzések, amelyeket tudunk használni, ha tudunk róluk. A kérdés az, hogy a másik oldalon felismeri-e valaki ezeket. Tudja-e, hogy a talpra írt HELP segélykérés? Fel van-e készítve arra, hogy ezt észrevegye?” – mondta.
Kapcsolódó
A képviselő szerinte a családon belüli erőszak megelőzése nem kizárólag a rendőrség vagy a segítő szervezetek feladata. „Nagyon sok minden múlik rajtunk. Neked is, nekem is, mindannyiunknak szerepe van benne. Ha jobban figyelünk egymásra, akkor bátrabban közbelépünk” – fogalmazta meg.
Úgy véli, sokan azért nem avatkoznak közbe, mert attól tartanak, hogy kellemetlen helyzetbe kerülnek, vagy egyszerűen nem érzik feladatuknak. „Nem az lesz, hogy nem szóltam, mert féltem, hanem odamegyek, és megkérdezem, hogy jól van-e. Vagy ha azt látom, hogy valakit nyilvánosan megaláznak vagy zaklatnak, akkor közbelépek” – tette hozzá.
Nem szabad megvárni a tragédiát
Csép Éva Andrea szerint a legtöbb tragédia előtt hosszú időn át láthatók a figyelmeztető jelek. A környezet gyakran már korábban érzékeli, hogy valami nincs rendben, mégsem történik semmi. „Nagyon sokszor megvárjuk, amíg komoly következménye lesz egy helyzetnek, vagy tragédiába torkollik. Pedig lehet, hogy korábban már többször is láttuk, hogy valakit zaklatnak vagy bántalmaznak” – részletezte.
Éppen ezért szerinte nem elég, ha csak kampányszerűen beszélnek erről a témáról. „Vannak a 16 akciónapok, amikor kiemelten foglalkozunk a nők elleni erőszakkal, de ezeknek az üzeneteknek egész évben jelen kell lenniük. Ma már nyitottabban beszélünk a családon belüli erőszakról, és ez óriási lehetőség arra, hogy aki magára ismer egy-egy helyzetben, merjen segítséget kérni” – mutatott rá.

A képviselő szerint az is nagyon fontos, hogy a környezet ne fordítsa el a fejét. Lehet, hogy először egy szomszéd, egy kolléga vagy egy barát veszi észre, hogy valaki bajban van. Egyetlen komolyan vett jelzés is elég lehet ahhoz, hogy valaki időben segítséget kapjon.
A segítségkérés nem szégyen – de tudni kell, hogyan kérjünk segítséget
A VIBE Fesztiválon elhangzott beszélgetésen Csép Éva Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan még ma sem tudják, hová fordulhatnak, ha bántalmazás áldozatává válnak. Hangsúlyozta: Erre szolgál a 0800 500 333-as, ingyenesen hívható országos zöldszám, ahol a nap 24 órájában szakemberek fogadják a hívásokat. A vonal magyar nyelven is elérhető. „Ez nagyon fontos, mert bajban az ember az anyanyelvén tudja a legkönnyebben elmondani, mi történt vele. Már egy orvosi vizsgálatnál sem egyszerű idegen nyelven megfogalmazni a problémát, hát még akkor, amikor valakit bántalmaztak” – emlékeztetett.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a zöldszám nem helyettesíti a segélyhívót: „ha valaki közvetlen életveszélyben van, akkor nem kérdés. Azonnal a 112-t kell hívni, és rendőri segítséget kell kérni.”
Egy SMS miatt másfél órán át azt hitte, egy nő élete múlhat rajta
A képviselő egy saját élményt is megosztott a beszélgetés keretében, amiből az derült ki, hogy nem mindenki tudja, hogyan működnek a telefonok vészhelyzeti funkciói.
Elmondta, hogy egy este magyar nyelvű SMS-t kapott egy ismeretlen telefonszámról. Az üzenet arról értesítette, hogy valaki felvette őt a sürgősségi esetben értesítendő személyek közé. Röviddel később egy Google Térkép-lokáció is érkezett ugyanarról a számról.
„Először megijedtem. Nem ismertem a telefonszámot, arra gondoltam, hogy talán valamilyen csalás vagy vírus. A következő pillanatban viszont már azon gondolkodtam, hogy mi van, ha valaki tényleg bajban van. Óriási felelősséget éreztem. Folyamatosan az járt a fejemben, hogy lehet, egy nő élete múlik azon, hogy most valaki odamegy-e hozzá” – mesélte.
Végül a rendőrség segítségét kérte, akik rövid idő alatt kiderítették, hogy téves riasztás történt: egy nő véletlenül több mint száz embernek küldte el a telefonja vészhelyzeti értesítését és a tartózkodási helyét.
„Azt a másfél órát azonban, amíg nem tudtam, mi történt, nem fogom elfelejteni. Akkor döbbentem rá igazán, hogy ezeket a funkciókat tudni kell használni” – mondta.
A történet kapcsán arra biztatott mindenkit, hogy állítsa be a telefonján a vészhelyzet esetén értesítendő kontaktokat. Nagyon sok ember telefonján még ma sincs beállítva ez a funkció, pedig életet menthet. Tudnunk kell, hogyan működik, mikor kell használni, és mire való.
A bizonyítékot nem utólag kell összegyűjteni
A beszélgetés másik legfontosabb gyakorlati tanácsa az volt, hogy a bántalmazás áldozatai ne várjanak a bizonyítékok rögzítésével.
„Nagyon sok nő még mindig szégyell segítséget kérni. De azt szeretném üzenni nekik: ha bántalmazás történt, azonnal menjenek el látleletet készíttetni, akkor is, ha még nem akarják feljelenteni az elkövetőt” – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a sérülések néhány hét alatt eltűnnek, a látlelet azonban később is bizonyítékként szolgálhat. „Lehet, hogy végül nem használja fel. De ha egyszer mégis szüksége lesz rá, ott lesz a kezében” – tette hozzá.
Kapcsolódó
Ha valaki interneten vagy telefonon zaklat, készítsen képernyőfotókat, őrizze meg az üzeneteket, készítsen videófelvételt, ha szükséges. Ezek mind olyan bizonyítékok, amelyekre később szükség lehet. Szerinte a technológia ma már az áldozatok segítségére is lehet.
„Sokszor már az is visszatartja a bántalmazót, ha tudja, hogy rögzítik, amit tesz, és hogy a felvételek eljutnak a hatóságokhoz” – fűzte hozzá.
Az első lépés a legnehezebb
Csép Éva Andrea szerint a legnagyobb akadályt sokszor nem a jogi lehetőségek hiánya, hanem a félelem jelenti: „Az első alkalom a legnehezebb. Amikor először mondja ki valaki, hogy »hagyj békén«, vagy amikor először mer segítséget kérni.” Szerinte, aki egyszer megteszi ezt a lépést, később sokkal erősebbnek érzi magát. „Utána felszusszan. Rájön, hogy képes volt rá. Ettől pedig önbizalmat kap, és ha szükséges, legközelebb is meg fogja tenni” – jelezte.
Csép Éva Andrea szerint a családon belüli erőszak elleni küzdelem nem ott kezdődik, amikor valaki már segítséget kér, hanem jóval korábban: a gyereknevelésnél.
Hangsúlyozta, sokkal többet kellene beszélni arról, hogyan neveljük a fiúkat, hiszen a párkapcsolati minták nagy része otthonról hozott viselkedés. Azt, amit otthon lát a fiú, nagy valószínűséggel ő is ugyanúgy fogja csinálni. Vagy éppen az ellenkezőjét.
Közölte, vannak olyan gyerekek, akik tudatosan szakítani akarnak azzal, amit otthon átéltek. Mások azonban észrevétlenül ugyanazokat a viselkedési mintákat viszik tovább. „Számukra ez a természetes, mert ezt látták gyerekkorukban. Mindig azt mondom, hogy nekünk, szülőknek van a legnagyobb felelősségünk. Meg kell tanítanunk a fiainkat arra, hogy mit jelent tisztelni egy lányt” – nyomatékosította.
Ugyanilyen fontosnak tartja azt is, hogy a lányok már egészen kicsi korban megtanulják meghúzni a saját határaikat.
A fiúknak azt kell megtanítani, hogy a „nem” valóban nemet jelent. „A tiszteletet nem elmondani kell, hanem megmutatni.”
Már nem ugyanaz a generáció nő fel
Csép Éva Andrea szerint ugyanakkor biztató változások is látszanak. Szerinte, a mai fiatal férfiak sokkal nyitottabbak és empatikusabbak, mint a korábbi generációk: „Már nem ugyanabban a hagyományos erdélyi világban élünk, ahol természetesnek számított az a mondás, hogy az asszony verve jó, vagy ahol azt mondták a nőknek: tűrj, én is tűrtem.”
Ma már szerinte az sem számít szégyennek, ha valaki kilép egy rossz házasságból, vagy rendőrt hív, amikor bántalmazás történik. A segítségkérés azonban még mindig sokak számára nehéz.
A parlamenti képviselő szerint Románia jogi szempontból ma már sokkal jobban áll, mint néhány évvel ezelőtt. „Átültettük az isztambuli egyezményt, amely a nők és lányok védelméről szól, és elfogadtuk a femicídiumra vonatkozó törvényt is” – mondta. Szerinte azonban önmagukban a törvények nem elegendők.
A probléma mindig a gyakorlatban kezdődik. A törvény megadja a jogokat, de az a kérdés, hogy ezeket hogyan alkalmazzák a rendőrségen, a bíróságokon, a szociális szolgálatoknál vagy az önkormányzatoknál. Közölte, egy bántalmazott nő számára sokszor maga a segítségkérés is újabb megpróbáltatást jelent. „Elmenekül egy bántalmazó kapcsolatból, majd ugyanazt a történetet újra és újra el kell mondania. Többször is le kell írnia ugyanazt a nyilatkozatot, újra át kell élnie mindazt, ami vele történt” – nehezményezte.
Kevés a szakember
Csép Éva Andrea szerint nemcsak a jogi rendszer, hanem a szociális ellátás is komoly kihívásokkal küzd. Kevés a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó szociális munkás, miközben a civil szervezetek próbálják pótolni az állami rendszer hiányosságait.
„Nagyon sok munkát civil szervezetek végeznek el, rendkívül magas szakmai színvonalon. Kevesen vannak, pályázatokból tartják fenn magukat, és így próbálják működtetni a szolgáltatásaikat” – fejtette ki.
A képviselő szerint a rendőrség szerepe kulcsfontosságú, ugyanakkor a családon belüli erőszak kezelése speciális felkészültséget igényel. „Egy fiatal rendőrt kiképeznek arra, hogyan intézkedjen, de egy családon belüli erőszakos helyzet egészen más. Fel kell tudnia mérni a kockázatokat, tudnia kell bánni az áldozattal és az agresszorral is” – mutatott rá-
Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden bejelentést komolyan kell venni.
„Lehet, hogy ugyanahhoz a családhoz már sokadszor hívják ki a rendőrséget, de a tizenkettedik bejelentést is ugyanúgy ki kell vizsgálni. Olyan ez, mint a farkast kiáltó fiú története: egyszer valóban megérkezik a farkas. Hiába vannak jó törvényeink, ha az emberek nem tudják, milyen jogaik vannak. Ezért kell minden alkalmat megragadni arra, hogy beszéljünk róla” – nyomatékosította Csép Éva Andrea.
Ha Ön vagy valaki a környezetében családon belüli erőszak, emberkereskedelem, nemi alapú vagy többszörös diszkrimináció áldozata, ingyenesen hívhatja a 0800 500 333-as segélyvonalat, amelyet a Nők és Férfiak Közötti Esélyegyenlőségért Országos Ügynökség működtet a nap 24 órájában, a hét minden napján. Most már magyar nyelven is! A hívás bármely belföldi hálózatból díjmentes. A vonalat nemcsak az áldozatok, hanem családtagjaik, ismerőseik vagy tanúk is hívhatják. A tanácsadók sürgősségi segítséget, tájékoztatást, jogi és pszichológiai alapkonzultációt nyújtanak, valamint útba igazítanak a megfelelő helyi intézményekhez és szolgáltatásokhoz.
CSAK SAJÁT
